Fülszöveg

...Egyet azonban nem szabad elfeledni, hogy mindenkinek azt kell nyújtania a mai világban, amire Isten képesítette: nekem Kerkai Atyáról csak azt lehet megírnom, amit mellette és róla tapasztaltam. Nem lehet kiválogatni sem a "lelkesítő epizódokat", sem a "derűs dolgokat" Kerkai Atyával kapcsolatban. Mi mellette a megfeszített munkát és a megfeszített áldozatot tapasztaltuk meg, és kénytelenek voltunk látni 55 éves korától a folyamatos "eljelentéktelenedést", és szellemileg "deklasszálódni" Őt, akit Széchenyi után a "legnagyobb magyarnak" tartunk. S mindezt vállalta tudatosan, zokszó nélkül, és felajánlotta a magyar népért. Valóban érvényes rá legkedvesebb népdala:

"Szivárvány havasán, felnyílt rozmaring szál.
Haj! Nem találja helyét, el akar bujdosni..."

Ki is vette a mennyei Atya, és új helyre tette, mert "egyetlen szerelme: a magyar nép" nem tudta és nem akarta megbecsülni!

De halálának 30. évfordulóján nem akarok keseregni, hiszen számára mennyei Születésnap volt a halál, s ez a mostani megemlékezés "valódi Születésnapjának" évfordulója. Éppen ezért arról akarok megemlékezni: milyennek láttuk Őt mi, utolsó munkatársai. S ebből talán mások is megsejtik, hogy ki volt KERKAI JENŐ S. J. aki "onnan túlról" is velünk van, és segít nekünk megvalósítani azt, amire Ő az életét tette fel...

Dr. Takáts Ágoston 1921-ben született a bácskai (ma Vajdaság) Ókéren, egy 6 gyermekes kántor-tanító család 3. gyermekeként. Kisgyermekként élte meg a Trianon utáni kitoloncolást, majd az azt követő sanyarú éveket. Iskoláit Jászapátiban és a Kalocsai Gimnáziumban végezte, majd érettségi után - bátyját követve - belépett a jezsuita rendbe, ahol novíciusként Pécsett és Kassán folytatott tanulmányokat. 5 évvel később - betegségei és megromlott egészségi állapota miatt - a rendből kilépett, de a rend vezetőivel és tagjaival - a rend magyarországi szétszórattatását követően is - intenzív kapcsolatot tartott. Katonaként megjárta a II. Világháború poklát, majd a Szegedi Egyetem Matematikai-, Természettudományi és Bölcsészeti karán szerzett diplomát és bölcsészetből doktorátust. Az egyetemi évek után a KALOT-alapító P. Kerkai Jenő közvetlen munkatársaként dolgozott a Centrum Sociale és a Falu-Manréza mozgalomban. 1948-ban 2 évre bebörtönözték, majd - bírósági ítélet nélkül - 3 évet töltött a Recski Kényszermunkatáborban. Szabadulása után Pécsett, majd Tatabányán dolgozott az építőiparban, segédmunkásként, könyvelőként, majd programtervező- és rendszerszervező matematikusként. Életre szóló barátság fűzte volt jezsuita társaihoz, P. Kerkai Jenőhöz, P. Békési Istvánhoz és Nagy Töhötömhöz. A 70-es évektől foglalkozott intenzíven filozófiai-bölcsészeti kérdésekkel. Célja egy komplex, matematikai-rendszerelméleti alapon álló világkép kidolgozása volt, amely nemcsak ötvözi a XX. sz. nagy tudományos felfedezéseit, de ezen túlmenően egy lehetséges választ ad az embert foglalkoztató örök kérdésekre. Munkái iránt nem mutatkozott fogadókészség sem a marxista-filozófusi, sem az egyházi berkekben. Dr. Takáts Ágoston boldog házasságban élt felesége 2005-ben bekövetkezett haláláig, 5 gyermeket felnevelve. Jelenleg lányánál, egy Tatabánya melletti községben él, visszavonultan.

Dr. Takáts Ágoston munkái:

Energetikai axiómarendszeren nyugvó rendszerelmélet (I-IV/1-4), Egy lehetséges alternatív gondolkodási rendszer, Transzcendencián innen és transzcendencián túl, A kereszténység és az innováció, Létezik-e keresztény bölcselet? Szociális katekizmus, Kiegészítés a szociális katekizmushoz, Exercitia Spiritualia (lelkigyakorlatok), Tájékozódási és továbbképzési szociális gyakorlatok, Testvér, van egy kis időd? (elmélkedések), Ignis numquam dicit: sufficit (Kerkai Jenőre emlékezve), Ki volt Kerkai Jenő?, Kerkai atya négyes alapeszméje, Futok a kitűzött cél felé (emlékezés Nagy Töhötömre), Vegye föl keresztjét! (életem története)

Munkáit azzal a reménnyel adjuk közre, hogy azokat a Világra, Istenre és az emberi lét alapkérdéseire nyitott fiatalok haszonnal forgathatják.