Fülszöveg

"...Visszatérve a Chardin-féle filozófia viszonylagos csődjéhez, azt kell megállapítanunk, hogy Teilhard de Chardin művét csak az tudja folytatni, aki - a természettudományok és a valóság fejlődését követve - bátran túllép Chardin koncepcióján, matematikailag és fizikailag alapozza meg rendszerét, kiegészíti azt az információelmélet és kibernetika eredményeivel, így teszi belsőleg ellentmondásmentessé, külsőleg pedig átfogóvá és nyitottá, melyre teljes értékű rendszerelmélet épülhet. - Mindezeket előrebocsátva léphetünk csak tovább.

Munkám célja az, hogy az emberi objektív tájékozódás előmozdítására, és az egységes keresztény gondolkodásmód felé vezető utak feltárásához olyan alternatív gondolkodási rendszer származtatását és körvonalazását mutassam be, mely a következőket tartalmazza.

- Meghatározza a természet struktúráit és struktúraszintjeit, azokat megfogalmazza a matematika és a modern természettudományok segítségével.

- Megállapítja azok alapvető törvényszerűségeit, összefüggéseit, egymáshoz való viszonyát.

- Lehetővé teszi ez által az ember és a többi természeti-jelenség együttlátását és koordinálását.

- A transzcendencia fogalmának megközelítésével, és ellentmondásmentes lehetőségének igazolásával teljessé teszi a lét- és értékrendet.

- A nyitott-rendszer fogalmának bevezetésével - az információelmélet segítségével - igazolja az energetikai alapon nyugvó alternatív gondolkodási rendszer nyílt-rendszer voltát, és így tartalmazza a továbbfejlődés lehetőségét és valószínűségét.


Ez az alternatív gondolkodási-rendszer nem képez iskolát. - Bár Teilhard de Chardin gondolkodási-rendszerétől indul, de attól lényegesen eltér, és azon - meggyőződésem szerint - túlmutat.

Nincs történelme, és valószínűleg nem is lesz. - Okait a következőkben látom.

- Egyrészt az egyháziaktól távol eső matematikai és természettudományos fogalmi-rendszerrel dolgozik.

- Másrészt a jelenleg meglevő filozófiai rendszer viszonylagos stabilitása nem tesz kívánatossá olyan alternatív-rendszert, amely ezt a viszonylagos stabilitást kérdésessé teszi.

- A világi tudományok pedig - többek között a bölcselet, pszichológia, szociológia - mivel agyon szakosodtak, továbbá jelenleg az adatgyűjtés analitikus állapotában vannak, eleve elutasítanak egy olyan szemléletmódot, amely kifejezetten a szintetikus együttlátásra törekszik.

Így munkám eddig sehol sem kapott nyilvánosságot. - Hogy aztán a jövőben mi történik?... Elárulhatom: nem vagyok optimista!...

Ezt az általános bevezetést egy vallomással szeretném befejezni.

- Vallom, hogy a természettudomány nem bizonyít Isten ellen, bár természettudományos isten-érvet magam sem fogadok el. - De vallom, hogy ezen alternatív-gondolkodásmód mellett és segítségével el lehet jutni a transzcendencia - a természetfölötti - megközelítéséhez, megfogalmazásához, és ellentmondásmentes lehetőségének igazolásához. - Azonban Isten létének bizonyítása és ennek a bizonyosságnak ésszel és törekvéssel való megragadása csakis a transzcendens-információn keresztül: a Kinyilatkoztatásba vetett hit útján lehetséges."


Dr. Takáts Ágoston 1921-ben született a bácskai (ma Vajdaság) Ókéren, egy 6 gyermekes kántor-tanító család 3. gyermekeként. Kisgyermekként élte meg a Trianon utáni kitoloncolást, majd az azt követő sanyarú éveket. Iskoláit Jászapátiban és a Kalocsai Gimnáziumban végezte, majd érettségi után - bátyját követve - belépett a jezsuita rendbe, ahol novíciusként Pécsett és Kassán folytatott tanulmányokat. 5 évvel később - betegségei és megromlott egészségi állapota miatt - a rendből kilépett, de a rend vezetőivel és tagjaival - a rend magyarországi szétszórattatását követően is - intenzív kapcsolatot tartott. Katonaként megjárta a II. Világháború poklát, majd a Szegedi Egyetem Matematikai-, Természettudományi és Bölcsészeti karán szerzett diplomát és bölcsészetből doktorátust. Az egyetemi évek után a KALOT-alapító P. Kerkai Jenő közvetlen munkatársaként dolgozott a Centrum Sociale és a Falu-Manréza mozgalomban. 1948-ban 2 évre bebörtönözték, majd - bírósági ítélet nélkül - 3 évet töltött a Recski Kényszermunkatáborban. Szabadulása után Pécsett, majd Tatabányán dolgozott az építőiparban, segédmunkásként, könyvelőként, majd programtervező- és rendszerszervező matematikusként. Életre szóló barátság fűzte volt jezsuita társaihoz, P. Kerkai Jenőhöz, P. Békési Istvánhoz és Nagy Töhötömhöz. A 70-es évektől foglalkozott intenzíven filozófiai-bölcsészeti kérdésekkel. Célja egy komplex, matematikai-rendszerelméleti alapon álló világkép kidolgozása volt, amely nemcsak ötvözi a XX. sz. nagy tudományos felfedezéseit, de ezen túlmenően egy lehetséges választ ad az embert foglalkoztató örök kérdésekre. Munkái iránt nem mutatkozott fogadókészség sem a marxista-filozófusi, sem az egyházi berkekben. Dr. Takáts Ágoston boldog házasságban élt felesége 2005-ben bekövetkezett haláláig, 5 gyermeket felnevelve. Jelenleg lányánál, egy Tatabánya melletti községben él, visszavonultan.

Dr. Takáts Ágoston munkái:

Energetikai axiómarendszeren nyugvó rendszerelmélet (I-IV/1-4), Egy lehetséges alternatív gondolkodási rendszer, Transzcendencián innen és transzcendencián túl, A kereszténység és az innováció, Létezik-e keresztény bölcselet? Szociális katekizmus, Kiegészítés a szociális katekizmushoz, Exercitia Spiritualia (lelkigyakorlatok), Tájékozódási és továbbképzési szociális gyakorlatok, Testvér, van egy kis időd? (elmélkedések), Ignis numquam dicit: sufficit (Kerkai Jenőre emlékezve), Ki volt Kerkai Jenő?, Kerkai atya négyes alapeszméje, Futok a kitűzött cél felé (emlékezés Nagy Töhötömre), Vegye föl keresztjét! (életem története)

Munkáit azzal a reménnyel adjuk közre, hogy azokat a Világra, Istenre és az emberi lét alapkérdéseire nyitott fiatalok haszonnal forgathatják.