
CÍMLAP
A hazai osztályharcok irodalma, 1525-1660
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
BEVEZETŐ
A szövegek forrásai
A szövegközlés módja
A BUDAI NÉP FELKELÉSEI, 1525
Brutus János: Magyar históriájából
Istvánffy Miklós: Magyarok dolgairól írt históriáinak könyvéből
A FELVIDÉKI BÁNYÁSZMOZGALMAK 1525-26-BAN
A besztercebányai tanács bizonyságlevele
A bányászok levelei a hodrusi bányászokhoz és a selmeci tanácshoz
A selmeci és hodrusi bányászok kérvénye a nádorhoz
Verbőczy István: Ítélőlevele a felvidéki bányászokról
FEKETE JOVÁN PARASZTORSZÁGA, 1526-27
Zermeghi János: A Ferdinánd és János magyar királyok közt esett dolgok feljegyzéséből
Veráncsics Antal: A Magyarországon lett dolgok emlékezetéből
Szerémi György: Magyarország romlásáról írt emlékezéséből
Istvánffy Miklós: Magyarok dolgairól írt históriáinak könyvéből
VERS, MESE, DRÁMA AZ OSZTÁLYELNYOMÁSRÓL, 1536-1646
Szkárosi Horvát András: A fösvénységről
A fejedelemségről
Pesti Gábor: A pókról és a köszvényről
Heltai Gáspár: Ezópusi meséi tanulságaiból
Egy nemesemberről és az ördögről
Bornemissza Péter: Az ördögi kísértetekből
Heltai Gáspár: Magyar krónikájából
Tar Lőrinc pokoljárása
Schaeseus Krisztián: Pannónia romlásából
A Comico-tragoediából
A NAGY SZÉKELY FÖLKELÉS, 1562
Forgách Ferenc: Följegyzései Magyarország állapotáról
Borsos Sebestyén: Krónikájából
Siegler Mihály: Magyarország, Erdély és a szomszédos tartományok dolgainak kronológiájából
Székely támad várának verses felirata
Csanádi Demeter: II. János király életéből
Schaeseus Krisztián: Pannónia romlásából
A csík-széki közszékelység folyamodása II. János királyhoz, 1562
A székelységnek az országnak és az uraknak való könyörgése, 1571
Székelységbeli nyomorodott községnek országnak való alázatos könyergések, 1571
KARÁCSONY GYÖRGY ÉS A TISZAVIDÉKI PARASZTSÁG MOZGALMAI, 1569-70
Forgách Ferenc: Följegyzései Magyarország állapotáról
Forgách Simon: Följegyzése
Brutus János: Magyar históriájából
Szamosközy István: A Magyarországon lett dolgok könyveiből
Istvánffy Miklós: Magyarok dolgairól írt históriáinak könyvéből
Pethő Gergely: Magyar krónikájából
Az olcsvai zendülés ítélőlevele, 1569
GUBEC MÁTÉ ÉS A HORVÁT HATÁRVIDÉKI FELKELÉS, 1571-73
Istvánffy Miklós: Magyarok dolgairól írt históriáinak könyvéből
Pethő Gergely: Magyar krónikájából
A ZSÁMBOKRÉTI ÉS KISBOSSÁNYI ZENDÜLÉS, 1572
Veráncsics Antal: Levele az Udvari Hadi Tanácshoz
A KOLOZSVÁRI ÖTVÖSLEGÉNYEK MUNKABESZÜNTETÉSE, 1576
A kolozsvári ötvöslegények kívánságai a céhhez
A mesterek keresetlevele a bírósághoz
A legények prókátorának válasza
A mesterek prókátorának viszonválasza
A legények prókátorának utolsó felelete
AZ OSZTÁLYTÁRSADALOM EGYHÁZI IDEOLÓGIÁJA AZ 1630-as évekig
Melius Juhász Péter: A Szent Pál apastal levelének prédikáció szerént való magyarázatjából
Károlyi Gáspár: Két könyvéből
Bornemissza Péter: Az Úr-lelke napja után másod úrnapi evangéliom
Más prédikációja az evangéliomnak
Magyari István: Az országokban való sok romlásoknak okairól
Pázmány Péter: Az urak és szolgák tisztirül
A SZÉKELYEK MOZGALMA BÁTHORY ZSIGMOND ÉS MIHÁLY VAJDA IDEJÉBEN, 1595-1601
Baronyai Decsi János: Magyar históriájából
Nagy Szabó Ferenc: Krónikájából
Bors János: Krónikájából
Hídvégi Mikó Ferenc: Históriájából
Bethlen Farkas: Erdélyi históriájából
Szamosközy István: A Magyarországon lett dolgok könyveiből
Baba Noákról, 1-4
Istvánffy Miklós: Magyarok dolgairól Irt históriáinak könyvéből
A felséges Báthory Zsigmondnak históriájából
Szőllősi István: Rövid históriájából
A KOLOZSVÁRI NÉP ELŰZI A JEZSUITÁKAT, 1603
Szamosközy István: A Magyarországon lett dolgok könyveiből
A NÉP FELKELÉSE BOCSKAY KORÁBAN, 1604-1606
Sepsi Laczkó Máté: Isteni segítség kezdetik
Pethő Gergely: Magyar krónikájából
Somogyi Ambrus: Magyar és erdélyi históriájából
Istvánffy Miklós: Magyarok dolgairól írt históriáinak könyvéből
Závodszky György: Naplójából
Bocskay István előterjesztése a kassai gyűlésen
A Kassára gyűlt rendek válasza
Bocskay István viszonválasza
A szerencsi törvényekből
Bocskay Istvánról szóló históriásénekből
Bethlen Farkas: Erdélyi históriájából
Szamosközy István: Básta futásáról
A Magyarországon lett dolgok könyveiből
Gyulafi Lestár: A székelységnek Bocskai mellé állása
Az idvezült fölséges Bocskay Istvánnak szomorú haláláról
A hevesi parasztvármegye levele Borsod megye rendeihez
A FELSŐ-TISZAVIDÉKI PARASZTFELKELÉS, 1631-32
Szalárdi János: Siralmas krónikájából
Kazy Ferenc: Magyarország históriájából
Spangár András : A magyar krónikának másod részéből
Amint egymást eskették a pórok
Egy jobbágyfalu mentegetődzése a megyéhez
A felső-magyarországi főkapitány fölkelésre hívja a megyéket
A parasztok kötéslevelet kérnek
A főkapitány a parasztok hitegetéséről
Pázmány Péter: Levele Koháry Péterhez
Levele II. Ferdinándhoz
Eszterházy Miklós nádor levele Sárosmegyéhez
A pórok követelései
A békességlevél
A SZEBENI NÉP HARCA A PATRICIUS-URALOM ELLEN 1645-46
Kraus György: Erdélyi krónikájából
HORVÁT HATÁRVIDÉKI MOZGALMAK, 1653-59
Az 1655:76. és az 1659:107. törvénycikk
Zrínyi Miklós: Levelei a határvidéki parasztfölkelésről
A SZÉKELYEK ÉS A SEGESVÁRI NÉP FÖLKELÉSE, 1660
Bethlen János: Az erdélyi történetek négy könyvéből
Szalárdi János: Siralmas krónikájából
Kraus György: Erdélyi krónikájából
A MAGYAR PURITÁNUSOK ÉS A JOBBÁGYKÉRDÉS
Apáczai Csere János: Magyar enciklopédiájából
Martonfalvi Tóth György: Amesianus első könyvének magyarázatából
A Tanétó és cáfoló teológiából
A MUNKA DICSÉRETE, 1630-1656
Szenczi Molnár Albert: Naplójából
Szentmártoni Bodó János: A vasról való ének
A sónak dícsíretiről való magyar ritmusok
A malom- és ácsmesterségnek dícsíretiről
Oroszhegyi Mihály: A fenyőfának hasznos voltáról és a zsendelycsinálóknak kellemetes és hasznos munkájukról
BIBLIOGRÁFIA
KÉPEK JEGYZÉKE
NÉVMUTATÓ
Bevezetés (részlet)
Ez a könyv folytatása A magyar parasztháborúk irodalma 1437-1514 (Hungária
1950) c. munkának. Jegyzeteinkben azért többször hivatkozunk, utalunk az
abban már elmondottakra. - A kötet által felölelt időtartam kezdőpontja:
1525 - a felvidéki bányászmozgalom. Végpontja: 1660 - Erdély bukásának
időszaka. Erdély 1657-1660 közti, II. Rákóczi György kalandorpolitikája
okozta szörnyű évei és politikai bukása után évtizedre a kurucvilág
következett, amikor, az idegen-ellenes szabadságküzdelem élére is a
szegénység állt, együtt keresve szabadulást az országnak és a maga
nyomorult állapotának.
Az itt egybegyűjtött szövegek a megjelölt időszakra vonatkozóan közvetlen
ábrázolásai koruk osztályharcának. S mivel az irodalom, bármily nyelven
nyilvánuljon is meg, a társadalmi erők küzdelmének kifejezője és egyben
eszköze, a gyűjteményben a feudalizmus-kori magyarság mindkét nyelvű
irodalma: a magyar és a latin egyaránt helyet kapott; mellette - kis
mértékben - a hazai városi polgárság zömének német szava is.
Az irodalmi szövegek magyarázatául, mintegy jegyzetben, néhány helyen
(kisebb betűvel) nem-irodalmiakat is közlünk (törvény, oklevél, levél,
jegyzőkönyv stb.). Az irodalmi és nem-irodalmi szöveg éles elhatárolása
egyébként e kötetben is lehetetlen volt. Habár az irodalom perifériáján,
de még a polgári tudomány is figyelembe vette a levél-irodalmat: fokozott
mértékben kell arra felfigyelnünk most, amikor vitathatatlan elv a művészi
forma mellett a tartalom elsődlegessége. De tekinthetjük-e nem-irodalminak
Zrínyi, a költő, vagy akár Pázmány Péter politikai leveleit? S ha nem,
akkor nyilvánvaló, hogy a népi ékesenszólás, a hazai munkás-irodalom
legrégibb darabjai közt kell értékelnünk a 16. századeleji bányászok harcos
leveleit, a kolozsvári ötvöslegényeknek a céhhez terjesztett kívánságait,
valamint azokat a megrázó írásokat, amelyekben a székely szegénység jajdult
fel a szabad községei felbontó és kisajátító feudális rablógarázdálkodás
ellen. És így tovább...
[...]
1954. december 1.
Geréb László