A politikai földrajznak újabban - de eleinte csak a politikai és csak azután a földrajzi irodalom terén - "geopolitika" néven új ága sarjadzott. Különbségét már az is jelöli, hogy a főnév itt a politika, a "geo" jelző, szemben a politikai földrajzzal, ahol a helyzet fordított.

Ez a geopolitika háttérbe szorította a politikai földrajzot. De ez természetes is. Mert a régi formájában, amely az iskolában napjainkig is fennmaradt, nem volt más, mint egy topográfiái és enciklopédikus államisme, amely ritkán vált földrajzivá. Nagyapáink még szívesen olvasgatták az akkor idegen országokról érdekes újdonságokkal spékelt ismertetéseket, de később és az iskolai földrajzban azok ellaposodtak. Ratzel új perspektívákat nyitott a politikai földrajznak, de a szükséges alapismeretek hiánya folytán csak kérdéseket, problémákat tudott megpendíteni, - igaz, hogy nagy gazdagságban és sok szellemességgel.

A geopolitika a világháború nyomában egészen természetszerűleg felvirágzott tudományág. A politikai problémáknak az egész földfelszínre való kiterjedése és a legkülönbözőbb területek problémáinak összeszövődése természetszerűen tolja előtérbe a politikában a földrajzi helyzet momentumát. Azonban a geopolitika minden földrajzi vonatkozása mellett elsősorban politika marad, a politikai folyamat, sőt inkább a politikai esemény, vagy eseménysorozat egyik magyarázata.