
CÍMLAP
Victor Hugo
A nevető ember
TARTALOM, ISMERTETŐ
Tartalom
ELSŐ KÖTET
ELSŐ RÉSZ. A TENGER ÉS AZ ÉJSZAKA.
Két előljáró fejezet:
I. Ursus.
II. A comprachicok.
Első könyv. Az ember feketébb az éjszakánál.
I. Portland déli csucsa
II. Elszigeteltség
III. Magány
IV. Kérdések
V. A fa, amely emberi találmány
VI. Harc az éjszaka és a halott között
VII. Portland északi csucsa
Második könyv. A bárka a tengeren.
I. Az embertől független törvények
II. A kezdet megrögzitett árnyképei
III. Nyugtalan emberek a nyugtalan tengeren
IV. A többitől különböző felhő föllépése
V. Hardquanonne
VI. Azt hiszik, hogy megmenekültek
VII. Szent borzalom
VIII. Nix és Nox
IX. Az intelem, amit a háborgó tengerre biztak
X. A nagy vad, a vihar
XI. A Casquet-sziklák
XII. Harc a szirttel
XIII. Szemben az éjszakával
XIV. Ortach
XV. Portentosum mare
XVI. A rejtély hirtelen megszelidül
XVII. Az utolsó segitség
XVIII. A végső menedék
Harmadik könyv. A gyermek a sötétségben.
I. A Chess-Hill
II. A hó hatása
III. Minden fájdalmas utat megnehezit valami teher
IV. A sivatag másik alakja
V. Az embergyülölet megteszi a magáét
VI. Az ébredés
MÁSODIK RÉSZ. A KIRÁLY PARANCSÁRA
Első könyv. A mult örökösen jelen van; az emberek az embert tükrözik vissza.
I. Lord Clancharlie.
II. Lord David Dirry-Moir.
III. Josiane hercegnő.
IV, Magister elegantiarum
V. Anna királynő
VI. Barkilphedro
VII. Barkilphedro furakodik
VIII. Inferi
IX. A gyülölet épp olyan erős, mint a szeretet
X. Föllángolások, melyeket láthatnánk, ha az ember átlátszó volna
XI. A leselkedő Barkilphedro
XII. Skócia, Irland és Angolország
Második könyv. Gwynplaine és Dea.
I. Melyben meglátjuk annak az arcát, akinek még csak a tetteit láttuk
II. Dea
III. Oculos non habet et videt
IV. Az összeillő szerelmesek
V. A kék folt a feketeségben
VI. Ursus a tanitó és Ursus a gyám
VII. A világtalanság leckét ad az éleslátásnak
VIII. Nemcsak a boldogság, hanem a jólét is
IX. Különcködések, melyeket izléstelen emberek költészetnek neveznek
X. Aki kivül áll mindenen, egy pillantást vet a dolgokra és emberekre
XI. Gwynplaine az igazságra, Ursus a valóságra talál
XII. Ursus a költő, magával ragadja Ursust, a filozófust
MÁSODIK KÖTET
Harmadik könyv. A hasadék kezdete.
I. A Tadeaster-fogadó
II. Ékesszólás a szabadban
III. Melyben az ismeretlen ujra megjelenik
IV. Az ellentétek megbarátkoznak a gyülöletben
V. A wapentake
VI. A macskák kikérdezik az egeret
VII. Mi oka lehet az aranynak, hogy a csőcselék rézgarasok közé keveredjék?
VIII. A mérgezés jelei
IX. Abyssus abyssum vocat
Negyedik könyv. A földalatti tömlöc.
I. Szent Gwynplaine megkisértése
II. A tréfától a komolyságig
III. Lex, rex, fex
IV. Ursus kikémleli a rendőrséget
V. Gonosz hely
VI. Milyen tisztviselők voltak a hajdani parókák alatt
VII. Remegés
VIII. Fohászkodás
Ötödik könyv. A tenger és a sors ugyanazon fuvallattól kavarog.
I. Törékeny dolgok szilárdsága
II. Nem téved el, ami tévelyeg
III. Nincs ember, aki Szibériából hirtelen Szenegálba kerülhetne anélkül, hogy eszméletét veszitené
IV. Igézet
V. Az ember azt hiszi, hogy emlékszik, pedig felejt
Hatodik könyv. Ursus külsejének változásai.
I. Amit az embergyülölő mond
II. ...és amit tesz
III. Bonyodalmak
IV. Moenibus surdis campana muta
V. Az államérdek dolgozik ugy a kis dolgokban, mint a nagyokban
Hetedik könyv. A titáni nő.
I. Ébredés
II. A palota és az erdő hasonlósága
III. Éva
IV. Sátán
V. Megismerkednek, de nem ismerik egymást
Nyolcadik könyv. A capitolium és a szomszédsága.
I. Felséges dolgok boncolása
II. Pártatlanság
III. A régi terem
IV. A régi kamara
V. Gőgös csevegések
VI. A felső és az alsó
VII. Az emberi viharok rosszabbak, mint az oceán viharai
VIII. Jó testvér lenne, ha nem lenne jó fiu
Kilencedik könyv. A romok.
I. A rendkivüli nagyságon keresztül jut az ember a rendkivüli nyomorhoz
II. A hamu
Befejezés. A tenger és az éjszaka.
I. A házőrző kutya lehet őrangyal is
II. Barkilphedro a sasra célzott és eltalálta a galambot
III. A föltalált paradicsom itt lenn
IV. Nem. Ott fönt
Ismertető
A romantikus regény cselekménye a 17. század végén, Angliában játszódik. Ursus, a filozófus és bűvész, művelt költői lélek, nemes érzésű férfiú, hű farkasa, Homo kíséretében lakókocsival járja az országot. Egy téli napon gyermeket talál, akinek a száját úgy megcsonkították, hogy szüntelen nevetni látszik. Mellette vak kislány üldögél. Ursus mindkettőt magához veszi, a fiúnak a Gwynplaine, a lánynak a Dea nevet adja. Mikor a gyermekek felnőnek, egymásba szeretnek. Közben kiderül, hogy a Nevető Ember egy lord fia, s el kell foglalnia helyét a lordok házában. Heves vádbeszédet mond az elnyomottak védelmében. Ez a regény csúcspontja. Gwynplaine eleinte megbotránkozást kelt vádjaival, de örökké nevető arca és a komor mondanivaló közötti groteszkség végül is bizarr nevetést vált ki a lordokból. Gwynplaine levonja a következtetést, utálattal hagyja ott a főúri pompát és hosszú távollét után visszatér szerelméhez, Deához, aki a karjai közt hal meg. A főhős bánatában a tengerbe veti magát.
Legeza Ilona könyvismertetője
https://legeza.oszk.hu