Tétel adatlapja

CÍMLAP

Kisebbség és liberalizmus

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

DEMETER M. ATTILA: Előszó

A NEMZETISÉGI KÉRDÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ELŐTT

MESTER BÉLA: Nemzet, nemzetiség, nép és nyelv a magyar alkotványos állodalomban
EGYED PÉTER: 1848-as szabadságkoncepciók
DEMETER M. ATTILA: Eötvös József nemzetiségi nézetei az Uralkodó eszmékben
UNGVÁRI ZRÍNYI IMRE: Jászi Oszkár kisebbségpolitikai koncepciója
LACZKÓ SÁNDOR: A századforduló liberalizmusképének színe és visszája

A KISEBBSÉGI KÉRDÉS ERDÉLYBEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

VERESS KÁROLY: A liberális hagyomány értelmezési horizontjai a két világháború közötti romániai magyar kultúrában
DEMETER M. ATTILA: Balogh Artúr és a kisebbségi kérdés liberális megoldása
ILYÉS SZILÁRD-ZOLTÁN: A kisebbségi kérdés Krenner Miklós (Spectator) publicisztikájában

Szerzőink


Előszó (részlet)

A nemzeti kisebbségek problémája Európában a XX. század elején még szűken vett kelet-európai problémának számított, mára azonban a domináns angolszász, analitikus politikai filozófia egyik legvitatottabb témájává vált. Az a tény, hogy a mai nyugati teoretikusok figyelme a nemzeti kisebbségek problémája fele fordult, általában nem a kelet-európai helyzettel való számvetés igényével magyarázható. Egyszerre köszönhető a hetvenes évektől Európában (de egyebütt is, például Kanadában) tapasztalható "etnikai reneszánsz"-nak, a nyugati (s többek között a nyugat-európai) országokba való bevándorlási folyamatnak, valamint az észak-amerikai kisebbségvédő mozgalmak (feketék, homoszexuálisok, feministák) által provokált "multikulturalizmus"-vitának. Kelet-Európában viszont a probléma legalább az 1848-as forradalmak óta létezik, s ennek megfelelően a nemzetiségi/kisebbségi probléma a magyar politikai közgondolkodásban és teóriában is legalább 1848 óta - több-kevesebb folytonossággal - jelen van. Közös kutatásunk arra irányult, hogy ezt a hagyományt, legalábbis annak liberális szegmensét, próbálja meg, még ha töredékesen is, felderíteni.

Nyilván a liberális megközelítés csupán egy szegmense ennek a meglehetősen gazdag gondolati hagyománynak, külön vizsgálatát azonban egy sor szempont indokolja. Először is, mert a mai napig szokatlannak tetszik sokak számára, hogy a kisebbségi kérdésnek lenne, létezhetne egyáltalán, liberális megoldása. Másfelől, mert a kiegyezés éveitől el egészen a 20. század elejéig a magyar belpolitikát, így a kisebbségi kérdés rendezését is egyfajta felülről oktrojált nemesi liberalizmus határozta meg. Harmadszor pedig azért, mert - amint az napjainknak az angolszász szellemi környezetben lefolytatott vitáiból is kiderül - a liberális demokrácia, ennek politikai intézményrendszere és jogrendje olyan politikai konjunktúrát kínál, ami egész egyszerűen arra kötelez, hogy a kisebbségi kérdésnek is liberális megoldását találjuk. A liberális állam liberális, jogkövető megoldásokra kötelez.

[...]


×