
CÍMLAP
Kisebbség és liberalizmus
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
DEMETER M. ATTILA: Előszó
A NEMZETISÉGI KÉRDÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ELŐTT
MESTER BÉLA: Nemzet, nemzetiség, nép és nyelv a magyar alkotványos állodalomban
EGYED PÉTER: 1848-as szabadságkoncepciók
DEMETER M. ATTILA: Eötvös József nemzetiségi nézetei az Uralkodó eszmékben
UNGVÁRI ZRÍNYI IMRE: Jászi Oszkár kisebbségpolitikai koncepciója
LACZKÓ SÁNDOR: A századforduló liberalizmusképének színe és visszája
A KISEBBSÉGI KÉRDÉS ERDÉLYBEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
VERESS KÁROLY: A liberális hagyomány értelmezési horizontjai a két világháború közötti romániai magyar kultúrában
DEMETER M. ATTILA: Balogh Artúr és a kisebbségi kérdés liberális megoldása
ILYÉS SZILÁRD-ZOLTÁN: A kisebbségi kérdés Krenner Miklós (Spectator) publicisztikájában
Szerzőink
Előszó (részlet)
A nemzeti kisebbségek problémája Európában a XX. század elején még
szűken vett kelet-európai problémának számított, mára azonban a domináns
angolszász, analitikus politikai filozófia egyik legvitatottabb témájává
vált. Az a tény, hogy a mai nyugati teoretikusok figyelme a nemzeti
kisebbségek problémája fele fordult, általában nem a kelet-európai
helyzettel való számvetés igényével magyarázható. Egyszerre köszönhető
a hetvenes évektől Európában (de egyebütt is, például Kanadában)
tapasztalható "etnikai reneszánsz"-nak, a nyugati (s többek között a
nyugat-európai) országokba való bevándorlási folyamatnak, valamint az
észak-amerikai kisebbségvédő mozgalmak (feketék, homoszexuálisok,
feministák) által provokált "multikulturalizmus"-vitának. Kelet-Európában
viszont a probléma legalább az 1848-as forradalmak óta létezik, s ennek
megfelelően a nemzetiségi/kisebbségi probléma a magyar politikai
közgondolkodásban és teóriában is legalább 1848 óta - több-kevesebb
folytonossággal - jelen van. Közös kutatásunk arra irányult, hogy ezt a
hagyományt, legalábbis annak liberális szegmensét, próbálja meg, még ha
töredékesen is, felderíteni.
Nyilván a liberális megközelítés csupán egy szegmense ennek a meglehetősen
gazdag gondolati hagyománynak, külön vizsgálatát azonban egy sor szempont
indokolja. Először is, mert a mai napig szokatlannak tetszik sokak számára,
hogy a kisebbségi kérdésnek lenne, létezhetne egyáltalán, liberális
megoldása. Másfelől, mert a kiegyezés éveitől el egészen a 20. század
elejéig a magyar belpolitikát, így a kisebbségi kérdés rendezését is
egyfajta felülről oktrojált nemesi liberalizmus határozta meg. Harmadszor
pedig azért, mert - amint az napjainknak az angolszász szellemi
környezetben lefolytatott vitáiból is kiderül - a liberális demokrácia,
ennek politikai intézményrendszere és jogrendje olyan politikai
konjunktúrát kínál, ami egész egyszerűen arra kötelez, hogy a kisebbségi
kérdésnek is liberális megoldását találjuk. A liberális állam liberális,
jogkövető megoldásokra kötelez.
[...]