A' jelesebb Római Íróknak, az ő tapasztalásból merített józan ész és tiszta erkölcsi érzés sugallotta mondásaik 's gondolatjaik, és azon minden helytelen piperétől ment, természeti egyszerüség, melly velős hathatós 's kellemes irások módjában mutatkozik: sok századok lefolyta után, és azon nemzeteknél is maradandó becset szerzettek, mellyek Anyanyelveket mások felett kedvellvén, azt a' miveltségnek s tökélletességnek bámúlandó léptsőjére vitték. Innen azoknak olvasása, tanúlása csak nem minden miveltebb nemzetek eggyező értelme szerint úgy tekintetik, mint a' nevendék ifjúság ízlése 's erköltsi charaktere formálásának egyik múlhatatlan eszköze. Ezért igyekeztek azoknak anyanyelvekre való forditása által, az értésekre vezető útat könnyebbé 's kellemesebbé tenni, az ifjúság szeretetétől lelkesittetve, még azon lelkesebb férjfiak közül is némellyek, kik elmebéli szép tehetségeknek eredeti Munkák kiadása által is jeles bizonyságit adták. Melly nemes törekedésnek nemzeti literaturánkban is több ditséretes példáit mutathatunk. Ki ne esmerné az Horvát Endre, Kazinczy, Kis János, Somogyi Gedeon, Édes Gergely, Szent Györgyi 's a' t. ebbéli érdemeit?

Jelen munkátskára 's tzélomhoz közelebb térve, hogy Catonak ezen Verseit, a' böltsességnek a' közönséges életből meritett letzkéi , a' józan erköltsi regulák, tiszta deákság, kellemes világos irásmódja, végre a' könnyen folyó verselés, egy aránt ajánlják: azt az a'hoz értők egy tekintettel által láthatják. A' mit Cicero a' Julius Caesar Commentarii de bello gallico tzímű munkájáról mond: nudi sunt, recti, et venusti, omni ornatu orationis tamquam veste detracto, ezen versekre is illik. Ha azon felemelkedés, tüzes képzelet, 's elmebéli gazdagság, melly az elsőrangú Római költőket béllyegezi, bennek fel nem találtatik is: de azoknál sokkal könyebben érthetők 's ugyan ezért a' prosaicus Deák irók olvasásáról a' Poëták olvasására által menő tanúló ifjúság kezibe nálok alkalmatosabbakat, ítéletem szerint az egész deák literaturában, nem egy könnyen találhatni. Micsoda tzélom lett légyen immár ezen Verseknek anyanyelvünkre való fordításában, a' feljebb mondottakból úgy hiszem eléggé világos.

Van é forditásomnak művészeti tekintetben valami becse? a' középszerüek vagy a' felejtesek vagy éppen a' rosszak közzé tartozik é? az a'hoz értő egyenes itéletű olvasó határozza el. Ennyit mondhatok, hogy az iró gondolatit tiszta Magyarsággal, egyszerű világos 's minden erőltetett tzikornyától ment stilussal, 's a' mennyire a' versmérték által való megköttetésbeli, 's verselés parányi tehetségem engedte, az eredeti textushoz hiven igyekeztem kifejezni. Ennél fogva törekedésem a' deák nyelvet már valamennyire értő, a' magyart pedig most tanúló ifjúságra nézve, talán nem lesz minden haszon nélkül. Egy-két verset, mellynek sem értelmi sem erköltsi tekintetben az ifjúságra nézve semmi érdekit nem gondoltam, kihagyni, nem tartottam szentség törésnek. Hogy az úgy nevezett muta-liquidákat, és a' h-t megelőző szótagokat a' deák prosodia törvényei szerint néha rövideknek vertem: a' deák versek olvasásához szokott magyar füleket talán nem fogja sérteni, 's a' többiekre nézve a' mértékes verseknek úgy is kevés érdeke.

Ha a' deák poëzist tanúló ifjúság, mellynek hasznára van tsekély törekedésem szentelve, s érdemes tanítói, munkátskámat betses figyelmekre méltatják, 's valami hasznát vehetik: fáradtságom bőven meg lesz jutalmazva.

Írtam Pesten October 4-kén 1834.

A' forditó.