Előszó (részlet)

Könyvem írásakor az a gondolat foglalkoztatott, hogy miért írom ezt a könyvet, amikor megírásához semmi érdekem nem fűződik, s - ugyanúgy, mint a többi internetre írt könyvem - számomra semmi haszonnal nem jár. Miért is írom? Egyszerűen azért, mert ha az emberben felmerül egy gondolat, s nem hagyja nyugton, amíg azt rendszerbe foglalva nem látja, kénytelen az íráshoz fordulni, hogy legalább megközelítőleg komplex rendszerbe foglalva érzékelje az egészet. Másrészt nekem mindig is az volt a véleményem, hogy egy írás, egy könyv, értékesebb akkor, ha érdek nélkül írják.

Könyvem tehát érdek nélkül írom, csupán a kíváncsiság hajt.

Márpedig megdöbbentettek a tények, a tényeket rögzítő statisztikai adatok is! Pedig csak néhány probléma adatainak elemzésére volt lehetőségem. Már régen, 2011.06.08-án kezdtem foglalkozni e könyv megírásával, amelyben az általam, matematikai modellezés eredményeképpen megfogalmazott gazdasági törvényszerűségeket kívántam szembesíteni a tényleges adatokkal. Lassan haladtam, s többször abbahagytam! Hátha túl nagy fába vágtam a fejszém, hiszen igen aprólékos munkát igényel az általánosított elméleti tételek vizsgálata, majd különböző országok statisztikai adatainak ábrákkal történő szembesítése. Vizsgálataimban nem Magyarország statisztikai adatai játsszák az egyedüli és a döntő szerepet. Sok ország adatait vizsgálom, melyeket a KSH internetes adatbázisaiból nyertem, de természetesen Magyarország adatainak külön is figyelmet szentelek. Gyakran kételkedtem abban is, hogy sikerül célkitűzésem megvalósítása. Meg aztán van-e értelme az egésznek? Ezek a kételyek általában minden tudományos kutatási munka során felmerülnek, hiszen ha elkezdjük egy probléma még feltáratlan vonatkozásainak a vizsgálatát, nem lehet tudni, hogy mi lesz az eredmény? Lehet, hogy az egész értelmetlen, s a papírkosár lesz a végállomás.

Végül Barabási Albert-László hálózatkutatónak a Mindentudás Egyetemén 1911.09.09-én televízión közvetített előadása inspirált arra, hogy többször abbahagyott dolgozatom ismét elővegyem, s ha lassan haladva, esetleg hónapok, vagy évek múlva is megkíséreljem befejezni.

Nem tudtam elfogadni, s vitatom azt, hogy az emberi viselkedés törvényszerűségeit alapvetően sok tényadat (pl. mobiltelefonok, stb. megfigyelései) alapján lehet meghatározni. Különösen azt nem, hogy ez vonatkozna a gazdasági területre is.

Aztán beletekintettem az interneten megjelentekbe is. E szerint Barabási Albert-László többek között a következőket mondja:

"Én valahogy úgy érzem, most vagyunk tanúi annak a pillanatnak, amikor az emberi viselkedést meg tudjuk érteni. Mert az emberi viselkedést eddig lényegében interjúk alapján próbáltuk megfejteni: leültünk valakivel és megkérdeztük tőle, hogy mit csinált, hogyan érzi magát, satöbbi. Ma már szinte tízpercenként hagyunk magunk után valamilyen elektronikus nyomot: mobiltelefont, számítógépet, hitelkártyát használunk, és ezek elképesztően részletes képet adnak arról, hogy ez emberek hogyan viselkednek. Ezeket a nyomokat elemezve meg tudjuk érteni valós időben az emberi dinamikát - ez a tudományterület most fog robbanni, szerintem erről rengeteget fogunk még hallani."

Bizonyos, hogy mind többet és többet tudunk meg az emberi egyedek mozgásáról, tevékenységéről. De vajon az egyének mozgásának tényleges adataiból biztosan lehet-e, vagy csak ebből lehet az emberi viselkedés törvényszerűségeit megállapítani? A tényleges adatok ugyanis mindig valamilyen konkrét szituációkhoz kötődnek, amely szituációk általában állandóan változnak. Lehet-e ilyen esetben a múltbeli folyamatokról a jövőre vonatkozó, vagy általánosan érvényes törvényszerűségeket levonni? Vagy ha mégis, akkor csak, illetve főként ilyen alapon? Vajon a gravitáció törvényének a megállapítása sok tényadat alapján történt?

[...]

Nem vitatom a hálózatelmélet igen nagy jelentőségét, matematikai apparátusát, gyakorlati hasznát. Azt sem vitatom, hogy a múltbeli jelenségekből lehet a jövőbenire következtetni. A közgazdaságtanban rég alkalmazzák (magam is alkalmaztam) a regressziós analízist, trend analízist, stb. amikor extrapolálással a múlt adataiból következtetnek a jövőbeni folyamatokra. Vitatom azonban, hogy az emberek tevékenységének, mozgásának, s főleg, hogy a jövőbeni viselkedésének, vagy a gazdasági törvényszerűségek megismerésének egyedüli, vagy akár legfontosabb módszere a tényadatok tömegeinek a vizsgálata.

Vitaalapként abból kívánok kiindulni, hogy (és ezt Barabási Albert-László az előadásában is említi) az emberek magatartása, tevékenysége igen jelentős részben, gazdasági meghatározottságból, gazdasági motivációból származik. Az ember léte, egészsége, tudása, tapasztalata, stb. a gazdasághoz kapcsolódik. Ebből következően az ember tudatát, mozgását, tevékenységét is alapvetően a gazdasági érdekek, feltételek motiválják.

Alapvetően! De nem kizárólag! Egyrészt a különböző feltételek között élő emberek, embercsoportok különböző gazdasági helyzetekben eltérően viselkednek. Másként viselkedik például gazdasági válság, vagy fellendülés idején a gazdagabb és a szegényebb ember. De az is igaz, hogy például megfelelő kommunikációval el lehet hitetni, el lehet fogadtatni, az emberekkel lehetetlen dolgokat, olyanokat is, amelyek saját tapasztalataiknak ellentmondanak. El lehet hitetni, fogadtatni az emberekkel azt is, hogy jobban vagy rosszabbul élnek mint az a valóságban van. Másrészt rá lehet kényszeríteni az embereket arra is, hogy legalább színleljék, hazudják, hogy elhiszik, amit velük el akarnak hitetni. Fontosnak tekintem azt is, hogy az állandóan változó embernek, az állandóan változó környezetben való múltbeli mozgása mennyire határozhatja meg a megváltozott embernek a megváltozott környezetben bekövetkező jövőbeli mozgását?

Felvetődik a kérdés, lehetséges-e, hogy tényadatok vizsgálata alapján bármilyen matematikai eljárás alkalmazása esetén is téves eredményre jussunk? Vagy van-e lehetőség arra, hogy megfelelő szemlélettel és a matematikai törvényszerűségek felhasználásával, tényadatok nélkül fel lehessen tárni, meg lehessen fogalmazni gazdasági és/vagy emberi, társadalmi mozgásokat, törvényszerűségeket? Véleményem szerint mindkét eset lehetséges és tényleg elő is előfordul. Engem viszont most ez a második probléma a tényadatok nélküli, elméleti vizsgálatok lehetősége inspirál e könyv megírására.

[...]