
CÍMLAP
Magyar szemtanúk a Párizsi Kommünről
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Bevezető
Szerkesztői megjegyzések
Borostyáni Nándor
Párizs Sedan után
A polgárháború Franciaországban
Sz. Török János
Egy magyar vándor levelei
A Népszabadság
Ugron Gábor
Látogatás Kossuthnál
Tudósítások Párizsból
A Picpus zárda titkai
A Maillot kapu Párizsban
Párizsi levél
A felrobbanás Párizsban május 17-én
Kirándulás Saint-Denis-be
Egy kommünár vallomása
Szederkényi Nándor
Az eszme harca
Bényei István
Levél a szerkesztőhöz
Frankel Leó
A Nemzetközi Munkásszövetség és a párizsi szekciók
Szövetségi Tanácsának kiáltványa a francia munkássághoz
Levél a bécsi "Volkswille" szerkesztőségéhez
Levél Marx Károlyhoz
Levél Marx Károlyhoz
Felszólalás a Párizsi Kommün tanácskozásán
Levél a Párizsi Kommünről a genfi "Vorbote" szerkesztőjének
Válasz néhány maradi bölcselkedésre
Részlet a Farkas Károlyhoz írt levélből
Március 1871
Függelék
Időrendi áttekintés
Névmutató
Szerkesztői megjegyzések
A Párizsi Kommün emlékét mindenkor híven őrizte a magyar munkásmozgalom, és
a legsúlyosabb elnyomatás éveiben sem feledkezett meg évfordulójáról. De
csak a felszabadulás utáni kutatások derítettek fényt arra, hogy milyen
feszült figyelemmel kísérte a magyar közvélemény, a sajtó 100 esztendővel
ezelőtt az 1870-1871-es francia forradalmak, a porosz-francia háború, a
Párizsi Kommün fejleményeit. Az erre irányuló kutatások közül úttörő
jelentőségű Geréb László "A Párizsi Kommün az egykorú magyar irodalomban"
című, 1951-ben megjelent bibliográfiája, amely elsőként tárta fel és
foglalta össze a Párizsi Kommün egykorú magyar sajtóforrásainak adatait.
Az általa közölt forrásjegyzék segítségével választottam ki a szemtanúk s
közülük elsősorban Ugron Gábor híradásait.
Ugron Gábor 1871 március végétől rendszeresen küldte a friss benyomások
közvetlen hatása alatt írt tudósításait a magyar lapoknak. Az ellenséges
gyűrűbe zárt városból nehézségekbe ütközött a cikkek hazajuttatása, ezért a
frontvonalakat átlépve Versailles-ban vagy St. Denis-ben adta postára
leveleit, olykor léghajón vagy postagalambbal küldte, esetleg barátaira
bízta azokat, így a megírás és a megjelenés dátumánál kisebb-nagyobb
eltérések vannak. A kötetben, ahol lehetett, mind a megírás, mind a
megjelenés dátumát feltüntettem. Minthogy Ugron párhuzamosan több lapot is
tudósított, számos ismétlés fordul elő riportjaiban, ezért is kellett
szelektálnom, helyenként húzásokkal rövidítenem a dokumentumokat. A
húzásokat mindenütt jeleztem, olykor jegyzetben utaltam a kihúzott rész
tartalmára is. Kihagytam továbbá azokat a cikkeket, amelyek csak futólag
érintik a forradalmi eseményeket, valamint a Kommün első heteiben írt
efemer értékű írások egy részét is.
Frankel Leó írásait főképp Aranyossi Magda 1952-ben megjelent Frankel-
monográfiájából választottam ki. Ezek közül néhányat más forrásokból
kiegészítettem, ilyen esetekben az eredeti forrást is közlöm.
A kötet egysége érdekében a mai helyesírást alkalmaztam, s nem vettem át a
kiemeléseket. Az egykorú sajtóban igen gyakoriak voltak a sajtóhibák, az
értelemnek megfelelően javítottam ezeket, valamint a hibás helyneveket,
személyneveket.
A kötetben szereplő illusztrációk egy részét a száz év előtti magyar lapok
a külföldi sajtóból vették át, az élclapokból kiemelt rajzaink viszont az
ismert múlt századi magyar karikaturistának, Jankó Jánosnak, a kor egyik
legtermékenyebb művészének alkotásai. A kor hangulatának jellemzésére
meghagytam az eredeti képaláírásokat.
Nyilas Márta