Tétel adatlapja

CÍMLAP

Magyar szemtanúk a Párizsi Kommünről

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Bevezető
Szerkesztői megjegyzések

Borostyáni Nándor
  Párizs Sedan után
  A polgárháború Franciaországban

Sz. Török János
  Egy magyar vándor levelei
  A Népszabadság

Ugron Gábor
  Látogatás Kossuthnál
  Tudósítások Párizsból
  A Picpus zárda titkai
  A Maillot kapu Párizsban
  Párizsi levél
  A felrobbanás Párizsban május 17-én
  Kirándulás Saint-Denis-be
  Egy kommünár vallomása

Szederkényi Nándor
  Az eszme harca

Bényei István
  Levél a szerkesztőhöz

Frankel Leó
  A Nemzetközi Munkásszövetség és a párizsi szekciók
  Szövetségi Tanácsának kiáltványa a francia munkássághoz
  Levél a bécsi "Volkswille" szerkesztőségéhez
  Levél Marx Károlyhoz
  Levél Marx Károlyhoz
  Felszólalás a Párizsi Kommün tanácskozásán
  Levél a Párizsi Kommünről a genfi "Vorbote" szerkesztőjének
  Válasz néhány maradi bölcselkedésre
  Részlet a Farkas Károlyhoz írt levélből
  Március 1871

Függelék
  Időrendi áttekintés
  Névmutató


Szerkesztői megjegyzések

A Párizsi Kommün emlékét mindenkor híven őrizte a magyar munkásmozgalom, és a legsúlyosabb elnyomatás éveiben sem feledkezett meg évfordulójáról. De csak a felszabadulás utáni kutatások derítettek fényt arra, hogy milyen feszült figyelemmel kísérte a magyar közvélemény, a sajtó 100 esztendővel ezelőtt az 1870-1871-es francia forradalmak, a porosz-francia háború, a Párizsi Kommün fejleményeit. Az erre irányuló kutatások közül úttörő jelentőségű Geréb László "A Párizsi Kommün az egykorú magyar irodalomban" című, 1951-ben megjelent bibliográfiája, amely elsőként tárta fel és foglalta össze a Párizsi Kommün egykorú magyar sajtóforrásainak adatait. Az általa közölt forrásjegyzék segítségével választottam ki a szemtanúk s közülük elsősorban Ugron Gábor híradásait.

Ugron Gábor 1871 március végétől rendszeresen küldte a friss benyomások közvetlen hatása alatt írt tudósításait a magyar lapoknak. Az ellenséges gyűrűbe zárt városból nehézségekbe ütközött a cikkek hazajuttatása, ezért a frontvonalakat átlépve Versailles-ban vagy St. Denis-ben adta postára leveleit, olykor léghajón vagy postagalambbal küldte, esetleg barátaira bízta azokat, így a megírás és a megjelenés dátumánál kisebb-nagyobb eltérések vannak. A kötetben, ahol lehetett, mind a megírás, mind a megjelenés dátumát feltüntettem. Minthogy Ugron párhuzamosan több lapot is tudósított, számos ismétlés fordul elő riportjaiban, ezért is kellett szelektálnom, helyenként húzásokkal rövidítenem a dokumentumokat. A húzásokat mindenütt jeleztem, olykor jegyzetben utaltam a kihúzott rész tartalmára is. Kihagytam továbbá azokat a cikkeket, amelyek csak futólag érintik a forradalmi eseményeket, valamint a Kommün első heteiben írt efemer értékű írások egy részét is.

Frankel Leó írásait főképp Aranyossi Magda 1952-ben megjelent Frankel- monográfiájából választottam ki. Ezek közül néhányat más forrásokból kiegészítettem, ilyen esetekben az eredeti forrást is közlöm.

A kötet egysége érdekében a mai helyesírást alkalmaztam, s nem vettem át a kiemeléseket. Az egykorú sajtóban igen gyakoriak voltak a sajtóhibák, az értelemnek megfelelően javítottam ezeket, valamint a hibás helyneveket, személyneveket.

A kötetben szereplő illusztrációk egy részét a száz év előtti magyar lapok a külföldi sajtóból vették át, az élclapokból kiemelt rajzaink viszont az ismert múlt századi magyar karikaturistának, Jankó Jánosnak, a kor egyik legtermékenyebb művészének alkotásai. A kor hangulatának jellemzésére meghagytam az eredeti képaláírásokat.

Nyilas Márta


×