Fülszöveg

"A modern természettudományos gondolkodás, valamint a matematikai és természettudományos módszerek alkalmazása szükséges és lehetséges minden tudományban és tudományágban. A természettudományos gondolkodásmód azt jelenti, hogy alapvető összefüggéseket keresünk, és a tudomány, tudományág axiómarendszerét a lehető legmélyebben fekvő alternatívákra alapozzuk. - A matematikai és természettudományos módszerek alkalmazása pedig a modell-alkotást, a modellek kísérleti ellenőrzését, kontroll-csoportok alkalmazását, stb. és mindezek objektív értékelését jelenti. - Ennek alkalmazása lehetséges, hiszen napjainkban igen sok helyen használatba vették, és eredményesen alkalmazzák a matematikai és természettudományos módszereket, - a gondolkodásmódot sajnos már kevésbé, - ugyanakkor alkalmazásának lehetősége egyelőre erősen vitatott több tudományágban, a bölcseleti- és társadalomtudományokban pedig egyenesen visszautasított.

A matematikai és természettudományos gondolkodásmód és módszerei szempontjából megismerésünket hármas absztrakciós szintre oszthatjuk. Ezek a következők.

- A tapasztalati megismerés absztrakciós szintje, melynek vizsgálati módszere a megtapasztalás és a kísérlet, ezekből az egyedi elvonatkoztatás útján állíthatók elő tapasztalati fogalmak, ítéletek és következtetések.

- A logikai megismerés absztrakciós szintje, melyen a tapasztalati megismerés eredményeiből, mint kiinduló adathalmazból, logikai műveletek segítségével, - mint további absztrakció, konjunkció, diszjunkció, analízis, szintézis, analógia, logikai leképezés, stb. - állíthatók elő logikai fogalmak, ítéletek, következtetések, ismerhetők fel relációk és belső összefüggések.

- A rendszerelméleti megismerés absztrakciós szintje, melyen a logikai megismerés eredményeiből, mint kiinduló adathalmazból, rendszerelméleti műveletek segítségével, - mint a legmélyebben fekvő és végső absztrakció, struktúra- és modell-alkotás, struktúra- és modell-leképezés, legmélyebben fekvő alternatívák és összefüggések vizsgálata, struktúraelemzés, stb. - állíthatók elő rendszerelméleti fogalmak, ítéletek és összefüggések, legmélyebben fekvő alternatívák és relációk, ismerhetők fel legmélyebben fekvő belső összefüggések.

Matematikai és természettudományos vizsgálataink ezen a három absztrakciós szinten történnek, és annál alapvetőbb felismerésekhez és következtetésekhez juthatunk el, annál alapvetőbb kijelentéseket tehetünk, minél magasabb absztrakciós szint műveletei segítségével jutunk el vizsgálataink eredményeihez. Természetesen mindezek közben a realitás és objektivitás talajáról nem léphetünk le. Ennek biztosítéka a megismételt tapasztalás, a tapasztaláson nyugvó megismételt logikai műveletek, a logika megismételt eredményein nyugvó rendszerelméleti megfontolás."


Dr. Takáts Ágoston 1921-ben született a bácskai (ma Vajdaság) Ókéren, egy 6 gyermekes kántor-tanító család 3. gyermekeként. Kisgyermekként élte meg a Trianon utáni kitoloncolást, majd az azt követő sanyarú éveket. Iskoláit Jászapátiban és a Kalocsai Gimnáziumban végezte, majd érettségi után - bátyját követve - belépett a jezsuita rendbe, ahol novíciusként Pécsett és Kassán folytatott tanulmányokat. 5 évvel később - betegségei és megromlott egészségi állapota miatt - a rendből kilépett, de a rend vezetőivel és tagjaival - a rend magyarországi szétszórattatását követően is - intenzív kapcsolatot tartott. Katonaként megjárta a II. Világháború poklát, majd a Szegedi Egyetem Matematikai-, Természettudományi és Bölcsészeti karán szerzett diplomát és bölcsészetből doktorátust. Az egyetemi évek után a KALOT-alapító P. Kerkai Jenő közvetlen munkatársaként dolgozott a Centrum Sociale és a Falu-Manréza mozgalomban. 1948-ban 2 évre bebörtönözték, majd - bírósági ítélet nélkül - 3 évet töltött a Recski Kényszermunkatáborban. Szabadulása után Pécsett, majd Tatabányán dolgozott az építőiparban, segédmunkásként, könyvelőként, majd programtervező- és rendszerszervező matematikusként. Életre szóló barátság fűzte volt jezsuita társaihoz, P. Kerkai Jenőhöz, P. Békési Istvánhoz és Nagy Töhötömhöz. A 70-es évektől foglalkozott intenzíven filozófiai-bölcsészeti kérdésekkel. Célja egy komplex, matematikai-rendszerelméleti alapon álló világkép kidolgozása volt, amely nemcsak ötvözi a XX. sz. nagy tudományos felfedezéseit, de ezen túlmenően egy lehetséges választ ad az embert foglalkoztató örök kérdésekre. Munkái iránt nem mutatkozott fogadókészség sem a marxista-filozófusi, sem az egyházi berkekben. Dr. Takáts Ágoston boldog házasságban élt felesége 2005-ben bekövetkezett haláláig, 5 gyermeket felnevelve. Jelenleg lányánál, egy Tatabánya melletti községben él, visszavonultan.

Dr. Takáts Ágoston munkái:

Energetikai axiómarendszeren nyugvó rendszerelmélet (I-IV/1-4), Egy lehetséges alternatív gondolkodási rendszer, Transzcendencián innen és transzcendencián túl, A kereszténység és az innováció, Létezik-e keresztény bölcselet? Szociális katekizmus, Kiegészítés a szociális katekizmushoz, Exercitia Spiritualia (lelkigyakorlatok), Tájékozódási és továbbképzési szociális gyakorlatok, Testvér, van egy kis időd? (elmélkedések), Ignis numquam dicit: sufficit (Kerkai Jenőre emlékezve), Ki volt Kerkai Jenő?, Kerkai atya négyes alapeszméje, Futok a kitűzött cél felé (emlékezés Nagy Töhötömre), Vegye föl keresztjét! (életem története)

Munkáit azzal a reménnyel adjuk közre, hogy azokat a Világra, Istenre és az emberi lét alapkérdéseire nyitott fiatalok haszonnal forgathatják.