Fülszöveg

"»Korunknak a természethez való kapcsolata - nagymértékben - a modern természettudományban és a technikában fejeződik ki, és nem valami bonyolult természetbölcseletben, mint régen... Joggal hihetjük, hogy a modern természettudományok alapjaiban bekövetkezett változások létünk fundamentumában olyan mélyreható változásokat hoztak magukkal, melyek alól az élet egyetlen területe sem vonhatta ki magát« - állapítja meg Heisenberg.

Ma tehát - minden kornál aktuálisabban - jelentkezik az igény, hogy az ember összefüggéseiben lássa az őt körülvevő objektív valóságot, és benne saját magának a helyét. A "bonyolult természetbölcseleti rendszerek helyett" - hogy Heisenberg szavaival éljek - a modern természettudományos világkép körvonalazására van szükség. - Hogy miért? - Mert az emberi élet alapját és egészét érinti a természettudományok fejlődése. - Mert elégtelenek és nem felelnek meg az objektív valóságnak azok az elvek és következtetések, melyek a régi és jelenlegi természetbölcseleteket jellemzik. - Mert a tudományok és a tudományágak szakosodása és önállósodása óta mind kevésbé valósul meg a természeti jelenségek és azok következményeinek együttlátása. - Mert az egyén mind kevésbé képes a dolgok és összefüggéseik áttekintésére, és objektív egyéni világkép kialakítására. - Mert ugyanakkor az embert hallatlanul, soha nem tapasztalt módon érdekli önmaga, az őt körülvevő természet, maga a Föld és az egész Világegyetem.

Szükséges tehát természetbölcselet? - Igen, szükséges és lehetséges. De a szónak nem abban az értelmében, melyet a bölcseleti tudományokra és annak az ágaira alkalmaznak ma is! - Matematikus, fizikus és rendszerszervező vagyok, - mellesleg a bölcselet-tudományok doktora, aki mind kevésbé érzem és vallom magam filozófusnak, - úgy vélem: kötelességem megfogalmazni és bevezetni a bölcseletet, és azon belül a természetbölcseletet a mai ember számára értelmezhető módon."


Dr. Takáts Ágoston 1921-ben született a bácskai (ma Vajdaság) Ókéren, egy 6 gyermekes kántor-tanító család 3. gyermekeként. Kisgyermekként élte meg a Trianon utáni kitoloncolást, majd az azt követő sanyarú éveket. Iskoláit Jászapátiban és a Kalocsai Gimnáziumban végezte, majd érettségi után - bátyját követve - belépett a jezsuita rendbe, ahol novíciusként Pécsett és Kassán folytatott tanulmányokat. 5 évvel később - betegségei és megromlott egészségi állapota miatt - a rendből kilépett, de a rend vezetőivel és tagjaival - a rend magyarországi szétszórattatását követően is - intenzív kapcsolatot tartott. Katonaként megjárta a II. Világháború poklát, majd a Szegedi Egyetem Matematikai-, Természettudományi és Bölcsészeti karán szerzett diplomát és bölcsészetből doktorátust. Az egyetemi évek után a KALOT-alapító P. Kerkai Jenő közvetlen munkatársaként dolgozott a Centrum Sociale és a Falu-Manréza mozgalomban. 1948-ban 2 évre bebörtönözték, majd - bírósági ítélet nélkül - 3 évet töltött a Recski Kényszermunkatáborban. Szabadulása után Pécsett, majd Tatabányán dolgozott az építőiparban, segédmunkásként, könyvelőként, majd programtervező- és rendszerszervező matematikusként. Életre szóló barátság fűzte volt jezsuita társaihoz, P. Kerkai Jenőhöz, P. Békési Istvánhoz és Nagy Töhötömhöz. A 70-es évektől foglalkozott intenzíven filozófiai-bölcsészeti kérdésekkel. Célja egy komplex, matematikai-rendszerelméleti alapon álló világkép kidolgozása volt, amely nemcsak ötvözi a XX. sz. nagy tudományos felfedezéseit, de ezen túlmenően egy lehetséges választ ad az embert foglalkoztató örök kérdésekre. Munkái iránt nem mutatkozott fogadókészség sem a marxista-filozófusi, sem az egyházi berkekben. Dr. Takáts Ágoston boldog házasságban élt felesége 2005-ben bekövetkezett haláláig, 5 gyermeket felnevelve. Jelenleg lányánál, egy Tatabánya melletti községben él, visszavonultan.

Dr. Takáts Ágoston munkái:

Energetikai axiómarendszeren nyugvó rendszerelmélet (I-IV/1-4), Egy lehetséges alternatív gondolkodási rendszer, Transzcendencián innen és transzcendencián túl, A kereszténység és az innováció, Létezik-e keresztény bölcselet? Szociális katekizmus, Kiegészítés a szociális katekizmushoz, Exercitia Spiritualia (lelkigyakorlatok), Tájékozódási és továbbképzési szociális gyakorlatok, Testvér, van egy kis időd? (elmélkedések), Ignis numquam dicit: sufficit (Kerkai Jenőre emlékezve), Ki volt Kerkai Jenő?, Kerkai atya négyes alapeszméje, Futok a kitűzött cél felé (emlékezés Nagy Töhötömre), Vegye föl keresztjét! (életem története)

Munkáit azzal a reménnyel adjuk közre, hogy azokat a Világra, Istenre és az emberi lét alapkérdéseire nyitott fiatalok haszonnal forgathatják.