Magyar Elektronikus Könyvtár

CÍMLAP

Takáts Ágoston

Energetikai axiómarendszeren nyugvó rendszerelmélet
4. kötet

TARTALOM, FÜLSZÖVEG

Tartalom

IV/1. KÖTET.
TELJES-SPEKTRUMÚ LÉT- ÉS ÉRTÉKRENDEN ALAPULÓ ERKÖLCSI SZEMLÉLETMÓD ÉS MAGATARTÁS

ÁTTEKINTÉS

Bevezetés: AZ ERKÖLCSBÖLCSELET SZÜKSÉGES ÉS LEHETSÉGES VOLTA.

1. AZ ETIKA ONTOLÓGIAI ALAPJA ÉS MEGFOGALMAZÁSA.
1.1. Az erkölcs, erkölcsi jó etika megközelítési módja.
1.1.1. Halmazelméleti megközelítés.
1.1.2. Energetikai megközelítés.
1.1.3. Információelméleti megközelítés.
1.1.4. Vezérléselméleti - kibernetikai - megközelítés.
1.2. Az erkölcs, erkölcsi jó és etika megfogalmazása a struktúraelemzés segítségével.
1.2.1. Az erkölcs struktúra-jellege.
1.2.2. Erkölcs és tudat.
1.2.3. Erkölcs és tudati alternatívák.
1.2.4. Erkölcs és választás.
1.3. Az erkölcs, erkölcsi jó és etika származtatása leképezés útján.
1.3.1. Az erkölcs leképezése a létrendből.
1.3.2. Az erkölcsiség leképezése az értékrendbe.

2. AZ ETIKA KULTÚRBÖLCSELETI ÉS SZOCIOLÓGIAI ALAPJAI.
2.1. A kultúra és társadalom energetikai, információelméleti és kibernetikai megközelítése.
2.2. A kultúrbölcselet és szociológia ontológiai megfogalmazása.
2.2.1. A kultúra, a társadalom és rendszerelméleti tudományágaik megfogalmazása a struktúraelemzés segítségével.
2.2.2. A kultúra, társadalom és rendszerelméleti tudományágaik származtatása leképezések útján.
2.3. Az emberi munka és hivatás kultúrbölcseleti, szociológiai és etikai vonzatai
2.3.1. A munka és hívatás, mint a kultúra és társadalom alapja.
2.3.2. A munka és hívatás, mint az erkölcsiség, az erkölcsi jó és az etika alapja.
2.4. Az etika kultúrbölcseleti és szociológiai megfogalmazása.
2.5. Az erkölcs modellizálhatósága, az etikai modell leképezhető volta.
2.5.1. Etikai modell-alkotás.
2.5.2. Az etikai modell leképezése a kultúr- és társadalmi struktúrába.
2.5.3. Az etikai modell-leképezések következményei a kultúra és társadalom viszonylatában.
2.5.4. A kultúr- és társadalmi elfajulások oka az erkölcsi jó hiánya.
2.6. Etikai relációk és kölcsönhatások a kultúrával és társadalommal.
2.6.1. Alapvető relációk az erkölcs, valamint a kultúra és társadalom vonatkozásában.
2.6.2. Kölcsön és együtthatások az erkölcs, valamint a kultúra és társadalom vonatkozásában.
2.6.3. A kultúra és társadalom erkölcsformáló ereje.
2.7. A civilizáció etikai problémái.
2.7.1. A civilizáció megközelítése, megfogalmazása és származtatása.
2.7.2. A civilizáció kölcsön- és együtthatásai a kultúrával és társadalommal.
2.7.3. A civilizáció kölcsönhatása az erkölcsiséggel.
2.8. Kultúrbölcseleti és szociológiai összefoglalás.

3. AZ ERKÖLCS, MINT TUDATOS EMBERI MAGATARTÁS.
3.1. Az erkölcs, mint az emberi tudat és választás függvénye.
3.1.1. Az emberi tudat és választás megközelítése, származtatása és megfogalmazása.
3.1.2. Az erkölcs - tudattal és választással kapcsolatos - állapothatározói.
3.1.3. Függvénykapcsolat az erkölcs, valamint az emberi tudat és választás között.
3.2. Az erkölcs relatív volta.
3.2.1. Relativisztikus kauzalitás az erkölcsi struktúrában.
3.2.2. Az erkölcsi fejlődés lehetősége.
3.2.3. Az erkölcsi fejlődés szükségessége.
3.3. Az emberi magatartás.
3.3.1. Az emberi magatartás megközelítése és megfogalmazása.
3.3.2. Az emberi magatartás állapothatározói.
3.3.3. Az emberi magatartás feltételrendszere.
3.3.4. Az emberi magatartás normatíva-rendszere.
3.4. Az ember erkölcsi magatartásának ontológiai vizsgálata.
3.4.1. Az emberi erkölcsi magatartás, mint erkölcsi struktúra.
3.4.2. A természettörvények leképezése az ember erkölcsi magatartásába.
3.4.3. A lét- és értékrend leképezése az ember erkölcsi magatartásába.
3.4.4. A fejlődés-elvének leképezése az ember erkölcsi magatartásába.
3.4.5. A tudatos emberi magatartás leképezése az ember erkölcsi magatartásába.
3.5. ÖSSZEFOGLALÁS: A tudat, az erkölcs és az emberi magatartás vonatkozásában.

IV/2. KÖTET.
TELJES-SPEKTRUMÚ LÉT- ÉS ÉRTÉKRENDEN ALAPULÓ ERKÖLCSI SZEMLÉLETMÓD ÉS MAGATARTÁS

ÁTTEKINTÉS:

4. A TUDATOS EMBER ETIKAI MAGATARTÁSA, RELÁCIÓBAN A HUMANIZMUSSAL.
4.1. A humanizmus és az emberi boldogság kérdése.
4.1.1. A teljes erkölcsi értelemben vett humanizmus. (L' humanizme integrale.)
4.1.2. A teljes erkölcsi értelemben vett emberi boldogság.
4.2. A fejlődés tudatos vállalása.
4.2.1. A tudatos ember és a természet anyagi-biológiai egysége.
4.2.2. A tudatos ember és a fejlődés.
4.2.3. A humanizmus és a fejlődés.
4.3. Az emberi lét tudatos vállalása.
4.3.1. A tudatos ember és az értelmes-élet.
4.3.2. A tudatos ember és az egyéni lét.
4.3.3. A tudatos ember és a szocializált lét.
4.3.4. A tudatos ember és a kozmikus lét.
4.3.5. A humanizmus és az emberi lét.
4.4. Az emberi sors tudatos vállalása.
4.4.1. Dialektikus ellentétek az emberi sorsban.
4.4.2. A munka, erőfeszítés és közdelem az emberi sorsban.
4.4.3. A szenvedés és halálprobléma az emberi sorsban.
4.4.4. Az élettel való korlátozott rendelkezési jog az emberi sorsban.
4.4.5. A humanizmus és az emberi sors.
4.5. Az emberi felelősség tudatos vállalása.
4.5.1. A tudatos ember felelőssége a természetért.
4.5.2. A tudatos ember felelőssége a dialektikus ellentétek feloldásáért.
4.5.3. A tudatos ember felelőssége az értelmes-életért.
4.5.4. A tudatos ember felelőssége a fejlődésért.
4.5.5. A humanizmus és az emberi felelősség.
4.6. Az emberi küldetés tudatos vállalása.
4.6.1. Az emberi küldetés mibenléte, relációi, feltétel-, cél- és eszköz-rendszere.
4.6.2. A tudatos ember küldetése a természet vonatkozásában.
4.6.3. A tudatos ember küldetése az értelmes-élet vonatkozásában.
4.6.4. A tudatos ember küldetése az erkölcsi struktúraszint vonatkozásában.
4.6.5. A tudatos ember küldetése a fejlődés továbbvitelére.
4.6.6. A humanizmus és az emberi küldetés.
4.7. Összefoglalás a tudatos ember etikai magatartásáróL.

IV/3. KÖTET.
TERMÉSZETTUDOMÁNYON ALAPULÓ ERKÖLCSBÖLCSELET

ÁTTEKINTÉS:

Bevezetés: Az Etikai és a Humanizmus találkozása.

1. AZ ALTERNATÍV GONDOLKODÁSMÓD JELLEMZŐ VONÁSAI.
1.1. A megismerés posztulátum-rendszere és hármas absztrakciós-szintje.
1.2. Matematikai struktúrákban való gondolkodás.
1.3. Az energetikai axiómarendszer és arra való visszavezethetőség.
1.4. A statisztikus felfogás alkalmazása a gondolkodás egész területén.

2. A HUMANIZMUS KÉRDÉSÉNEK MEGFOGALMAZÁSA.
2.1. A teljes-spektrumú lét- és értékrend.
2.1.1. A lét- és értékrend megfogalmazása.
2.1.2. A teljes-spektrumú lét- és értékrend.
2.2. A humanizmus megfogalmazása és fajtái.
2.2.1. Individuál-humanizmus.
2.2.2. A szociál-humanizmus.
2.2.3. A kozmoreflexív-humanizmus.
2.2.4. Az integrális-humanizmus.

3. AZ EMBERI-MIVOLT KÉRDÉSÉNEK VIZSGÁLATA A HUMANIZMUS TÜKRÉBEN.
3.1. A humanizmus és a természeti jelenségek.
3.1.1. A humanizmus többlete a természet anyagi-egysége vonatkozásában.
3.1.2. A humanizmus erkölcsi többlete a fejlődés vonatkozásában.
3.2. A humanizmus és az emberi lét.
3.2.1. A humanizmus és az emberi lét lényeges belső összefüggése.
3.2.2. A humanizmus és az ember egyéni léte.
3.2.3. A humanizmus és az ember közösségi léte.
3.2.4. A humanizmus és az ember kozmikus léte.
3.3. A humanizmus és az emberi sors.
3.3.1. A humanizmus és az emberi sorsban adott dialektikus ellentétek.
3.3.2. A humanizmus és az emberi munka, erőfeszítés és küzdelem.
3.3.3. A humanizmus és az emberi szenvedés- és halál-probléma.
3.3.4. A humanizmus és az élettel való korlátozott rendelkezési jog.

4. AZ EMBERI FELELŐSSÉG KÉRDÉSÉNEK VIZSGÁLATA A HUMANIZMUS TÜKRÉBEN.
4.1. A humanizmus és a természetért való felelősség-vállalás.
4.2. A humanizmus és az emberi sorsban adott ellentétek egyensúlyáért való felelősség-vállalás.
4.3. A humanizmus és az értelmes-életért való felelősség-vállalás.
4.4. A humanizmus és a fejlődésért való felelősség-vállalás.
4.4.1. A humanizmus és a megismerés absztrakciós szintjei.
4.4.2. A megismerés hármas absztrakciós szintje és a fejlődés.
4.4.3. A humanizmus hatása a fejlődésre, a felelősség-vállalás.

5. AZ EMBERI KÜLDETÉS KÉRDÉSÉNEK VIZSGÁLATA A HUMANIZMUS TÜKRÉBEN.
5.1. Az emberi küldetés mibenléte, relációi, feltétel-, cél- és eszközrendszere.
5.1.1. Az emberi küldetés mibenlétének megközelítése és megfogalmazása.
5.1.2. Az emberi küldetés relációinak megközelítése és megfogalmazása.
5.1.3. Az emberi küldetés feltétel-, cél- és eszközrendszere.
5.1.4. A humanizmus és az emberi küldetés.
5.2. A humanizmus és a küldetés az emberi lét és sors vonatkozásában.
5.2.1. A humanizmus és az ember természettel kapcsolatos küldetése.
5.2.2. A humanizmus és az ember történelemmel kapcsolatos küldetése.
5.3. A humanizmus és az értelmes-élettel kapcsolatos küldetés vállalása.
5.3.1. A humanizmus és az értelmes-élet védelmére és szolgálatára vonatkozó emberi küldetés.
5.3.2. A humanizmus és az etikai struktúraszinttel kapcsolatos emberi küldetés.
5.4. A humanizmus és a fejlődés továbbvitelére vonatkozó emberi küldetés.
5.4.1. Az emberi fejlődés jelenlegi helyzete és a humanizmus.
5.4.2. Az emberi fejlődés objektív feltétel-, cél- és eszközrendszere és a humanizmus.
5.4.3. A fejlődés továbbvitelére szóló emberi küldetés és a humanizmus.

6. A HUMANIZMUS ÉS AZ EMBERI BOLDOGSÁG.
6.1. A boldogság időbelisége és dinamizmusa.
6.2. Az emberi boldogság módbeli formái.
6.2.1. Az individuális boldogság.
6.2.2. A szociális-boldogság.
6.2.3. A kozmikus-boldogság. (Távlati elgondolás.)
6.2.4. Az integrális-boldogság.

BEFEJEZÉS.

IV/4. KÖTET.
TERMÉSZETTUDOMÁNYON ALAPULÓ ERKÖLCSBÖLCSELET
A KERESZTÉNY EMBER ETIKAI MAGATARTÁSA
- AZ ETIKA TRANSZCENDENS MEGFOGALMAZÁSA -

BEVEZETÉS.

1. A KERESZTÉNYSÉG ETIKAI MEGKÖZELÍTÉSE ÉS MEGFOGALMAZÁSA.
1.1. Kereszténység és erkölcsiség.
1.1.1. Hogyan áll a kereszténység - s benne mi magunk - a "Tíz-parancsolattal"?
1.1.2. Hogyan áll a kereszténység - s benne mi magunk - a "hét főbűnnel"?
1.1.3. Hogyan áll a kereszténység - s benne mi magunk - az erkölcsi erényekkel?
1.2. Kereszténység és humanizmus.
1.2.1. A bűn-okozta sebek az emberi természetben.
1.2.2. A bűn-okozta hiányok az emberi természetben.
1.2.3. A pótlásra szoruló "teljes-emberi" természet.
1.3. A kereszténység és a transzcendencia.
1.3.1. A megtérés és következményei a keresztény ember számára.
1.3.2. A kiengesztelődés és következményei a mai ember számára.
1.3.3. A megigazulás és következményei a keresztény ember számára.

2. TRANSZCENDENS ETIKAI STRUKTÚRÁK.
2.1. A transzcendencia, mint ontológiai létállapot.
2.2. A transzcendencia etikai megközelítése és megfogalmazása.
2.2.1. Az erkölcsi strukturáltság meghaladja a tudati struktúraszintet.
2.2.2. Az erkölcsi energetikai törvények.
2.2.3. Mi különbözteti meg az erkölcsiséget a szubtranszcendenciától?
2.2.4. A transzcendencia etikai megfogalmazása.
2.2.5. A transzcendencia létének igazolása.
2.3. A transzcendens létbe beépült erkölcsi struktúra, erkölcsi struktúraszint.
2.3.1. A transzcendens létbe beépült erkölcsi-struktúra.
2.3.2. A transzcendens létstruktúra energetikai strukturáltsága.
2.3.3. A transzcendens létstruktúra információs-strukturáltsága.
2.3.4. A transzcendens létstruktúra kibernetikai strukturáltsága.

BEFEJEZÉS: TRANSZCENDENS KIBERNETIKA: A SZENTLÉLEK-AJÁNDÉKAI.

MELLÉKLET. A CORPUS CHRISTI INTEGRUM TANA

Első rész: Előkészítés és az alapelvek megfogalmazása.
1. A fejlődés szubtranszcendens előkészítése és megfogalmazása.
2. A fejlődés transzcendens megközelítése és megfogalmazása.
3. A fejlődés körfolyamat jellege.
4. A TUDAT-TELJESSÉG, mint a Teremtés excellens modellje.

Második rész: A CORPUS CHRISTI INTEGRUM TANA.
1. CORPUS CHRISTI TRANSZCENDENTALE - másként CORPUS CHRISTI MYSTICUM - mint a transzcendens-szintre történő leképezés.
2. CORPUS CHRISTI CULTURALE, mint az emberi kulturális szintre történő leképezés.
3. CORPUS CHRISTI SOCIALE, mint az ember társadalmi szintjére történő leképezés.
4. CORPUS CHRISTI OECONOMICUM, mint az emberi gazdasági szintre történő leképezés.
5. A CORPUS CHRISTI INTEGRUM.
BEFEJEZÉS.

Fülszöveg

"Az emberiség története folyamán minden gondolkodási rendszer - a tudat-fejlesztésen túlmenően - többletigénnyel lép fel az emberrel szemben: erkölcsi magatartását is befolyásolni kívánja. Vagyis, gondolkodási rendszereink teljességigénye - általában - kétségbevonhatatlan, akár kimondja ezt egy gondolkodási rendszer, akár csak burkoltan tartalmazza.

Gondolkodási rendszereink teljességigénye magából az emberi természetből fakad. Az ember felépítése - mint a biológiai szubsztrátum, és az azt meghaladó pszichikum közös-része (metszete) - eleve tartalmazza a biológiai paraméterektől a pszichikai paraméterekig mind a két struktúraszintre jellemző állapothatározókat és relációkat. Így a többi között, mint leglényegesebbet, a tudatos reflexiót és öntudatot, a tudati alternatívák keresési és felismerési lehetőségét, s az ezek közötti választást, valamint a törekvést a választások, döntések érvényesítésére. - Mindezek bizonyos viselkedésmódokon, magatartásformákon keresztül jelennek meg, és érvényesülnek, éppen ezért a gondolkodási rendszerek teljességigénye kiterjed ezekre a magatartásformákra is....

Tekintettel arra, hogy az erkölcs és az erkölcsi jó fogalmának megközelítése és megfogalmazása megismerésünk rendszerelméleti absztrakciós szintjén lehetséges, az erkölcsiség problematikájával foglalkozó tudományág, melyet ETIKA névvel illetünk, ugyancsak a rendszerelméleti absztrakciós szintre tartozik. - Így jutunk el Természetbölcseletünk és Ontológiánk után újabb rendszerelméleti tudományágunkhoz, az Erkölcsbölcselethez, melynek tárgya: a lét- és értékrenden alapuló erkölcsi szemléletmód és magatartás."

Dr. Takáts Ágoston 1921-ben született a bácskai (ma Vajdaság) Ókéren, egy 6 gyermekes kántor-tanító család 3. gyermekeként. Kisgyermekként élte meg a Trianon utáni kitoloncolást, majd az azt követő sanyarú éveket. Iskoláit Jászapátiban és a Kalocsai Gimnáziumban végezte, majd érettségi után - bátyját követve - belépett a jezsuita rendbe, ahol novíciusként Pécsett és Kassán folytatott tanulmányokat. 5 évvel később - betegségei és megromlott egészségi állapota miatt - a rendből kilépett, de a rend vezetőivel és tagjaival - a rend magyarországi szétszórattatását követően is - intenzív kapcsolatot tartott. Katonaként megjárta a II. Világháború poklát, majd a Szegedi Egyetem Matematikai-, Természettudományi és Bölcsészeti karán szerzett diplomát és bölcsészetből doktorátust. Az egyetemi évek után a KALOT-alapító P. Kerkai Jenő közvetlen munkatársaként dolgozott a Centrum Sociale és a Falu-Manréza mozgalomban. 1948-ban 2 évre bebörtönözték, majd - bírósági ítélet nélkül - 3 évet töltött a Recski Kényszermunkatáborban. Szabadulása után Pécsett, majd Tatabányán dolgozott az építőiparban, segédmunkásként, könyvelőként, majd programtervező- és rendszerszervező matematikusként. Életre szóló barátság fűzte volt jezsuita társaihoz, P. Kerkai Jenőhöz, P. Békési Istvánhoz és Nagy Töhötömhöz. A 70-es évektől foglalkozott intenzíven filozófiai-bölcsészeti kérdésekkel. Célja egy komplex, matematikai-rendszerelméleti alapon álló világkép kidolgozása volt, amely nemcsak ötvözi a XX. sz. nagy tudományos felfedezéseit, de ezen túlmenően egy lehetséges választ ad az embert foglalkoztató örök kérdésekre. Munkái iránt nem mutatkozott fogadókészség sem a marxista-filozófusi, sem az egyházi berkekben. Dr. Takáts Ágoston boldog házasságban élt felesége 2005-ben bekövetkezett haláláig, 5 gyermeket felnevelve. Jelenleg lányánál, egy Tatabánya melletti községben él, visszavonultan.

Dr. Takáts Ágoston munkái:

Energetikai axiómarendszeren nyugvó rendszerelmélet (I-IV/1-4), Egy lehetséges alternatív gondolkodási rendszer, Transzcendencián innen és transzcendencián túl, A kereszténység és az innováció, Létezik-e keresztény bölcselet? Szociális katekizmus, Kiegészítés a szociális katekizmushoz, Exercitia Spiritualia (lelkigyakorlatok), Tájékozódási és továbbképzési szociális gyakorlatok, Testvér, van egy kis időd? (elmélkedések), Ignis numquam dicit: sufficit (Kerkai Jenőre emlékezve), Ki volt Kerkai Jenő?, Kerkai atya négyes alapeszméje, Futok a kitűzött cél felé (emlékezés Nagy Töhötömre), Vegye föl keresztjét! (életem története)

Munkáit azzal a reménnyel adjuk közre, hogy azokat a Világra, Istenre és az emberi lét alapkérdéseire nyitott fiatalok haszonnal forgathatják.