
CÍMLAP
Halasy-Nagy József
Az erkölcsi élet
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Szerkesztői előszó
Ember, erkölcs, közösség. Előtanulmány Halasy-Nagy József kiadatlan írásaihoz. (Deák Tamás - Varga Péter)
Az erkölcsi élet
Prológus
Első fejezet: Az erkölcs mint jelenség
Második fejezet: Az ember és az erkölcs
Harmadik fejezet: Az erkölcs és az erkölcsök
Negyedik fejezet: Az értékek világa
Ötödik fejezet: Érték és valóság
Hatodik fejezet: A jó és a rossz
Hetedik fejezet: Eszmények és példák
Nyolcadik fejezet: Az erkölcsi tudat
Kilencedik fejezet: Az erkölcsi tudat eredete
Tizedik fejezet: Az erkölcsi tudat elemzése
Tizenegyedik fejezet: Az akarat szabadsága
Tizenkettedik fejezet: Az erkölcsi személyiség
Tizenharmadik fejezet: Az erkölcsi értékelések formái
Tizennegyedik fejezet: A legfőbb jó kérdése
Tizenötödik fejezet: A kötelesség erkölcse
Tizenhatodik fejezet: A közösségi élet erkölcsi alakulatai
Te meg Én. A szerelem lélektana
Praeludium: A vonzás, mint világalkotó elv
Első fejezet: A nemi ösztöntől a szerelemig
Második fejezet: A kétarcú ember
Harmadik fejezet: A szerelem születése
Negyedik fejezet: Változatok - egy húron
Intermezzo: A szerelem kalózai
Ötödik fejezet: Szerelem és házasság
Hatodik fejezet: A szerelem szociológiája
Finale
Summa vitae
Halasy-Nagy József életmű-bibliográfia (Összeállította: Deák Tamás - Klukovitsné Paróczai Katalin - Ráczné Mojzes Katalin - Szabó Éva)
A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai című könyvsorozat (Kolozsvár-Szeged) eddigi kötetei
Előszó
A kötetben közölt Az erkölcsi élet és a Te meg Én című Halasy-Nagy József
művek először jelennek meg nyomtatásban. A szövegek a szerző 1948-ban
történt kényszernyugdíjazása után születtek és kéziratban maradtak.
Halasy-Nagy a publikálás reménye nélkül fejezte be őket, így a kéziratokat
nem készítette elő kiadásra, ezzel nagyban megnehezítette mostani sajtó
alá rendezésüket. (A szövegek születési idejét nem közli, idézeteit idegen
nyelveken hozza, s nem adja meg pontos bibliográfiai helyüket, kézzel
utólag sokszor belejavít a szövegbe, stb.) Keletkezésük idejének
meghatározását is csak a szövegekben szereplő másodlagos adatokra lehet
építeni. (Több helyen az 50-es években megjelent szakirodalomra hivatkozik,
illetve arra, hogy mindkét mű 1963-ban került az OSZK kézirattárába.)
Így mindössze annyi állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy az 1963
előtti években, (évtizedben) készültek. Jelen kötetben nem az OSZK-ban
található, hanem Halasy-Nagy József örököseinek a tulajdonában lévő és
rendelkezésünkre bocsátott másodpéldányokat vettük alapul. Ennek indoka,
hogy Halasy-Nagy ezen másodpéldányokon számos kézzel írott módosítást
végzett, amelyek nagy valószínűséggel 1963 után keletkeztek.
A kötetben ugyancsak megtalálható a szerző Summa vitae című önéletrajzi
írása, amely a Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Studia Historiae Literarum
et Artium 2. kötetében jelent meg 1999-ben Szegeden. (pp. 207-237.) A
kötetünkben szereplő szöveg első része 1955-ben íródott, s lényegében a
pécsi egyetemi tanári kinevezéséig mutatja be Halasy-Nagy életútját. A
második rész 1961/62-ben készült. A két rész között (a főiskolai tanári
tevékenységének kifejtésében) némi átfedés van. Mi mindkét szöveg 1999-ben
Lengyel András által sajtó alá rendezett teljes változatát közöljük, s
a másodközlés lehetőségéért ezúton is köszönetet mondunk. A Summa vitae
gépelt, autográf javítású kézirata Halasy-Nagy családjának a tulajdonában
van.
A kötetben helyet kap Halasy-Nagy József életmű-bibliográfiája is, amelyet
Deák Tamás, Klukovitsné Paróczai Katalin, Ráczné Mojzes Katalin és Szabó
Éva állítottak össze, s a Studia Historiae Literarum et Artium 2. említett
kötetében jelent meg. (pp. 239-262.) Eme bibliográfia újraközlésének
lehetőségéért szintén köszönetet mondunk az érintetteknek.
A kéziratok sajtó alá rendezése során a következő módon jártunk el: a
törzsszövegben csak egyértelműen szükséges változtatásokat eszközöltünk, a
kéziratok sérüléseiből adódó hiányokat és a nélkülözhetetlen szerkesztői
kiegészítéseket [ ]-lel jelöltük. Halasy-Nagy régies nyelvezetét
érintetlenül hagytuk. Mindkét műben folyamatosan számoztuk a jegyzeteket,
ezen belül a szerző saját jegyzetei külön jelölést nem kaptak, Halasy-Nagy
kézzel írott utólagos megjegyzéseit, jegyzeteit *-gal, a szerkesztői
jegyzeteket és a törzsszövegben idegen nyelven szereplő idézetek
fordításait [ ]-lel jelöltük.
A kiadás alapjául szolgáló kéziratokban számos idegen nyelvű idézet
található, amelyeket a kor szokásának megfelelően Halasy-Nagy nem mindig
oldott föl. A szövegek jobb érthetősége kedvéért ezeket föloldottuk. A
francia nyelvű idézetek fordításáért, illetve azonosításáért Nagy Miklóst,
a latinokért Hamvas Endrét, a németekért Bombitz Attilát és Márton Lászlót
illeti köszönet.
Külön köszönetet mondunk Halasy-Nagy József családjának és örököseinek a
kéziratok rendelkezésre bocsátásáért. Segítségük és támogató hozzáállásuk
nélkül a kötet nem jelenhetett volna meg.
Deák Tamás - Laczkó Sándor - Varga Péter