Bevezető

Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézete és a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ az elmúlt években több alkalommal együttműködött a magyar kulturális közvagyon digitalizálási tervének kidolgozását megelőző számbavétel, felmérések és tanulmányok elkészítésében. A magyar kulturális közvagyon feltérképezése. Őrzési helyek, típusok, mennyiségek, digitalizálhatóság, ütemezhetőség, költségigény című, 2003 októberében keltezett tanulmánynak részét képezte egy, A nemzeti kulturális közvagyon digitalizálási stratégiái az EU-ban és néhány külföldi országban című fejezet.

Az itt következő szakirodalmi szemle e fejezet átdolgozott anyagát adja közre szélesebb szakmai közönség számára. Négy ország - a Cseh Köztársaság, az Egyesült Királyság, Észtország és Finnország - digitalizálási gyakorlatáról adunk helyzetképet 2003-ból - elsősorban az eredeti irodalomkutatás során összegyűjtött nyersanyagra és az említett fejezetre támaszkodva - és 2004-ből, a Minerva-projekt országjelentéseit felhasználva. A Finnországról és Észtországról szóló fejezet Kora András eredeti tanulmányának felhasználásával készült.

Az országok sajátosságainak és a hozzáférhető adatoknak megfelelően országonként más és más szerkezetben, illetve eltérő terjedelemben adjuk közre a szakirodalomban és az interneten fellelhető információkat. A szemlében igyekeztünk minden hasznos megállapítást megemlíteni, akkor is, ha egy-egy adott kérdés háttere - bármilyen érdekes lenne is - nem volt részletesen kifejtve.

Mentségünkre szóljon, hogy a nyomtatásban és a honlapokon publikált információk között csak a legritkább esetben kapnak publicitást a döntéseket megelőző dilemmák, alternatívák, átfedések, szakmai viták és "műhelytitkok".

Amikor az eredeti szemle készült, még sem az Egyesült Királyságban, sem a Cseh Köztársaságban nem találtuk nyomát országos digitalizálási stratégiának, inkább azt figyelhettük meg, hogy a kisebb, részterületeket érintő projektek megvalósítása közben merült fel az igény az együttműködésre és koordinációra, valamint szabványok és irányelvek megfogalmazására. Az azóta történt változásokat igyekeztünk a Minerva projekt 2004. évi országbeszámolói és más webes források alapján regisztrálni.

Összeállításunkban a nemzeti emlékezet megőrzésére hivatott intézmények, azaz a közgyűjtemények (memory institutions) törekvéseit, kezdeményezéseit vesszük szemügyre, tehát esetenként a könyvtárak tevékenységén túl a múzeumi és a levéltári területre is kitekintünk. Az összeállítás rendkívül gazdag adatokban, nevekben és webcímekben, ezek érvényességét igyekeztünk ellenőrizni a kézirat lezárása előtt, 2005 novemberében. Egyes webhelyek ma már csak az internetes archívumok keresői segítségével érhetőek el (ilyen eszköz például az Internet Archive, The WayBack-Machine: wwww.archive.org).

A hazai könyvtárügy egyik nagy feladata az elkövetkező években a digitalizálás megszervezése. Reméljük, hogy nemzetközi összeállításunk segítséget nyújthat e munkához.

Hegyközi Ilona