
CÍMLAP
Az igazságosság
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Laczkó Sándor - Dékány András: Az igazságosságról - Előszó
"... az igazságosság azt jelenti, hogy mindenki 'a maga munkáját végezze', s ne ártsa magát sokféle dologba."
Mogyoródi Emese: Az üzletember és az igazságosság: Platón a társadalmi szolidaritásról
Gelenczey-Miháltz Alirán: Kozmikus igazságszolgáltatás. Az egyiptomi Ma'atról és a platóni igazságosság fogalomról
Loboczky János: Igazságos-e Platón a költőkkel szemben? - reflexiók Gadamer Platón-értelmezéséhez
Ungvári-Zrínyi Imre: Az igazságosság etikai, politikai és morális szempontból
Losoncz Alpár: Az elosztás, mint a társadalom köteléke? Kérdőjelek az elosztási igazságossághoz
Bujalos István: Rawls elmélete Sandel és Walzer szemszögéből
Olay Csaba: Charles Taylor Rawls-kritikája
"Én vagyok az út, az igazság és az élet."
Heller Ágnes: Isteni igazságszolgáltatás, emberi igazságszolgáltatás
Gyenge Zoltán: Az igazságosság és ami utána jön...
Weiss János: Az igazságosság-elméletek korlátai. (Megjegyzések Thomas Nagel egyik passzusából kiindulva)
Máté Zsuzsa: A XIX. századi magyar bölcseleti líra igazságlátó és "igazságtévő" filozofikuma
Garaczi Imre: Igazságosság a személyes evidenciától a társadalmi igazolásszintekig
Mester Béla: Az igazságosság fogalmának előcsarnoka
"Az igazságosság hatalom nélkül gyenge. A hatalom igazságosság nélkül zsarnoki."
Boros Gábor: Leibniz az igazságosságról
Pavlovits Tamás: Hatalom - igazságosság - szeretet. A társadalmi rend Pascal szerint
Gausz András: Építkezések
Kiss Endre: Posztmodern Justítia
Bártfai Imre: Igazságosság és tragédia a polgári társadalomban
Tóth Olivér István: Az igazságosságról
"Igazságot, igazságot kövess, hogy élhess, és örökségül bírhasd azt a földet, a melyet az Úr, a te Istened ád néked."
Balázs Gábor: Igazságosság és egyenlőség Maimonidész filozófiájában
Tóth János: A környezeti igazságosság kérdése
Földesi Tamás: Igazságosság és büntetőjog
Veres Ildikó: Hiány és életvilág - Etűdök a 'nem-igazra'
Thiel Katalin: Az igazságosság kérdése Hamvas Béla személyiségetikájában
Krémer Sándor: Igazság és igazságosság Rorty filozófiájában
Nyírő Miklós: Filozófiáról, igazságról és igazságosságról - Rorty kapcsán
Varga Tamás: Igazságosság - ami különbséget tesz ember és ember között
Előszó (részlet)
Az igazságosság mibenlétét filozófiai vizsgálódás tárgyává tenni
sikertelenséggel kecsegtető vállalkozás. Interpretációnk során ugyanis a
különböző alapállások, megközelítési módok, 'igazság-definíciók' és
argumentációk rendkívül széles és gazdag választékával szembesülünk,
amelyek közül több egyenesen az igazságosság létét és lehetséges voltát is
tagadja. Az emberi létezésmód sokfélesége és történetisége - csakúgy mint a
szeretet, az erény, a bűn, a barátság, a lelkiismeret és a gyűlölet fogalmi
analízise esetében - nem teszi lehetővé számunkra, hogy az igazságosságról,
mint önmagában (meg)álló fogalomról, problémáról, 'fenoménról' beszéljünk.
A társfogalmak és rokonproblémák bonyolult viszonyrendszerébe ütközve
cseppet sem könnyű kulcsot találnunk az igazságosság filozófiai
értelmezéséhez.
Miért és mire (való) az igazságosság? Miért szerették volna a különböző
korok és kultúrák emberei olyannyira tetten érni, megfogni, sőt
megvalósítani az igazságosság ideáját, ha folytonosan csak hiányával,
illékonyságával, problémás voltával, sőt egyenesen megvalósításának a
lehetetlenségével szembesültek? Megalapozhatóak-e bármilyen módon is az
igazságosságról szóló diskurzusok? Mert mi is az igazságosság? Erény? Idea?
Eszme? Netán egy tűnékeny képzet, esetleg mindössze egy fikció? Avagy
pusztán egy olyan regulatív fogalom, amelynek megvalósítására annak
ellenére is törekednünk kell, hogy abszolút értelemben megvalósíthatatlan?
Igazságosság nincs, csak annak hiánya van, s talán éppen azért kell
mellette érvelnünk, hogy legyen? Mert hogy mi is valójában az igazságosság,
az csak akkor derülne ki számunkra, ha semmilyen formában és semmilyen
módon sem próbálnánk megvalósítani, s lemondanánk róla.
Az igazságosság problémájának egyik megközelítési módja arra a kérdésre
irányul, hogy számít-e a másik ember? Számít-e a másik ember, mint személy,
egyén, s számít-e, illetve hogyan számít maga a közösség? Miért van, hogy
hamarabb támad képzetünk a bennünket ért igazságtalanságról, mint az
igazságosságról? Talán mert az igazságosság univerzális, az igazságtalanság
pedig mindig konkrét? S hogyan áll egymással viszonyban az igazság és a
hazugság? S miért, hogy bár minden embernek van képzete az igazságról, ezek
között mégis oly nagy az eltérés? S hogyan viszonyul egymáshoz az emberi és
az isteni igazságosság?
Kérdések halmaza, amelyekből kiviláglik, hogy mennyire bonyolult és
képlékeny fogalom az igazságosság, sőt talán egyenesen megfejthetetlen
problémahalmaz. Mégis - mi mást tehetnénk -, a megértésére törekszünk.
[...]