CÍMLAP
Az olvasás össztantárgyi feladat
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
IMRE ANGÉLA - KÖNTÖS NELLI: Előszó
NAGY ATTILA: Bevezetés
ALAPVETÉS
FELVÉGI EMESE: Tantárgyközi olvasás tanítása az Amerikai Egyesült Államokban
MATTHEW, KATHRYN I.: Szövegmodellek tanítása
VOTTELER, NANCY K.: A tárgyi tudás, a szövegértés és a szókincs kapcsolata
MORRIS, LEE ANN: A tantárgyközi olvasás tanítása
CLAES, JANE H.: A tanárok, könyvtárosok és könyvtárostanárok együttműködéséről
GRIFFITH, PAULA E.: A szöveg megértését támogató vizuális rendszerező használatáról
GERARDINO, CARLA RAE: Gondolatok a tantárgyközi olvasásról és a tankönyvválasztásról
OSTORICS LÁSZLÓ: Szövegértés tíz év távlatában - a PISA 2009 magyar eredményei
OPORNÉ FODOR MÁRIA: Olvasásfejlesztés és a tantestület
TANTÁRGYAK
KÁLMÁN ATTILA: Matematikatanítás és az anyanyelv fejlesztése
BARANYAI JÓZSEF: A problémaalapú biológiatanulás és az olvasás kapcsolata
BÉKEI GABRIELLA: A szövegértés fejlesztésének lehetőségei matematika-, történelem- és természetismeret órákon
ARÁNYINÉ HAMAN ÁGNES: A szövegértés fejlesztése kémiaórán
ÉHMANN GÁBORNÉ HAVAS MÁRIA: Olvasóvá nevelés a nyolcadik évfolyamos tanulók számára íródott biológia, földrajz és nyelvtan tankönyvekben és munkafüzetekben
TÓTH SZILVIA: "Csak az ember olvas" - Szépirodalmi barangolások biológiaórán
MESE, OLVASÁS, IRODALOM
CZOMBA MAGDOLNA: A mese és a gyermek
BERECZKINÉ ZÁLUSZKI ANNA - LÁZÁRNÉ OBBÁGY KATALIN: Pedagógiai projekt a kortárs magyar gyermekirodalmi művek olvasásáért
SZ. TÓTH GYULA: Így "írvasunk" mi, avagy az olvasás kezdeti nehézségei és örömei
BOHUSNÉ KONCZ JUDIT: Szövegértő olvasási verseny
KŐRÖS KATA: Szövegértés lépésről lépésre: egy rendhagyó feladatgyűjtemény bemutatása
KELEMENNÉ SZÉLL ZSUZSANNA: Az anyanyelvi órákon alkalmazott kooperatív munkaforma eredményességének vizsgálata hátrányos helyzetű szakiskolai tanulók körében
TÓTH BEATRIX: Olvasásfejlesztés RWCT-technikákkal
FŰZFA BALÁZS: Irodalomta(la)nítás, de meddig?
ÚJ FORRÁSOK, ESZKÖZÖK
FEHÉR PÉTER: "Kindle ante portas!", vagy az elektronikus könyvolvasók forradalma
KÖVESNÉ MOLNÁR ILONA: A vizuális és verbális információk együttes olvasásának képessége, a fejlesztés lehetőségei
LÓZSI TAMÁS: Multimediális olvasás: a reklám
TÓTH KÁLMÁN: Műtárgyak és kiállítási feliratok - a szöveg öröme a múzeumpedagógiában
FEHÉR PÉTER - HORNYÁK JUDIT: Könyv, blog, Wikipédia; mit olvas az online generáció?
FENYŐ D. GYÖRGY: Hogyan olvasnak a fiatalok?
KÖNYVTÁRAK
KOCSIS ÉVA: Könyvtárpedagógia - tanórán kívül
VILLÁNYI RÓZSA: A bőség zavarában, utakat keresve - helyzetjelentés
JÁRINKA MAGDOLNA - MÁTÉ LÁSZLÓNÉ: Két könyvtár, két könyvtáros, tíz év: középiskolai és közművelődési könyvtár együttműködési tapasztalatai
TÓTHNÉ SZOMOLYA ÁGNES KRISZTINA: "Szeretem és nemszeretem állatok" - Természetismereti foglalkozások a gyermekkönyvtárban
KÜRTÖSI ZSOLTNÉ: Könyvtári órák az Áldás utcai Általános Iskolában
SZAKMÁRI KLÁRA: Periodikák használata a gimnáziumi oktatásban
SZÁVAI ILONA: Olvasni jó! Variációk egy témára
DÖMSÖDY ANDREA: Olvasásfejlesztés a pedagógia alapszakos képzésben
GORDON GYŐRI JÁNOS: Az olvasás össztársadalmi feladat
A kötet szerzői
Recenziók a könyvről
Fülszöveg
Az olvasás alapvető jelentőségű, eszköz jellegű tudás, a beszélt nyelv
írott változatának felismerése. Az anyanyelvi tanárok mellett valamilyen
módon minden pedagógus alakítja a rábízott diákok beszéd- és olvasási
készségét. Hiszen minden tudománynak, tantárgynak saját szókincse,
szimbólumai, rövidítései, szakirodalma van, az adott személyiségnek pedig
egyedi beszédstílusa, olvasottsága, tájékozottsága, gondolkodásmódja, amit
akarva, akaratlan közvetít diákjai számára. Vagyis az olvasásfejlesztés
össztantárgyi feladat, a tantestület egészének felelőssége.
Szabad-e azt mondanunk: "Történelemtanár (fizika, biológia, földrajz,
kémia, énekszakos stb.) vagyok. Nincs időm a gyerekek hiányos olvasási
készségének fejlesztésére?" Lehetek-e hatékony tanár, ha nem gyarapítom
tudatosan szókincsüket, ha nem keltem fel a szövegek értő olvasása iránti
vágyat? Ha nem teszem olthatatlanul kíváncsivá a rám bízott gyerekeket,
fiatalokat? Ha a fáklya "fellobbantása" helyett inkább a "bögrék
megtöltését" választom, ha a mindentudás látszatát keltem?
Véleményünk szerint a család, az óvoda, az iskola, a könyvtár, a pedagógus-
és könytárosképzés, a média, a periodika- és könyvkiadás, a felnőtt
társadalom egésze hordoz valamilyen mértékű felelősséget. Vagyis az olvasás
ügye össztársadalmi feladat, nemzeti sorskérdés. A versenyképes munkaerő, a
tanulékonyság, az együttműködési készség, az önálló ítéletalkotás képessége,
a megbízhatóság, a szorgalom, az érett személyiség, a nemzeti öntudat, a
megmaradás elszánt akarása egyaránt alapvető értékek.
Kötetünkben a fenti célok eléréséhez kínálunk jó példákat, bevált módszereket,
döntő többségben hazai pedagógusok, könyvtárosok tapasztalatainak,
eredményeinek közreadásával, de néhányan az Egyesült Államokból is
elküldték ilyen irányú állásfoglalásaikat, javaslataikat. Hogyan tehetnénk
sikeresebbé nevelési, oktatási rendszerünk egészét? S ezáltal lehetünk-e
ismét emelkedő nemzet?