Előszó

Nincsen a' világon nemzet, mellynél, mind a' magán - mind a' nyilvános életben, olly gyakori hivatkozások történnek a' külföldre mint nálunk.

Ennek van jó, de van rosz oldala is.

Jó oldala, hogy miután annyira elvagyunk maradva, mindenesetre a' legokosabb dolog, mit tehetünk, figyelemmel tekinteni azon nemzetekre, mellyek minket megelőztek.

Rosz oldala pedig, hogy ez által veszélyeztetik nemzeties magánálló létünk és kifejlődésünk, és könnyen üres visszhangjaivá, hogy ne mondjam majmaivá, lehetünk a' külföldnek.

Épen ezen két külömböző tekintet miatt támadt nálunk, két, egymással homlokegyenest összeütköző, külömböző párt.

Az egyik előtt legnagyobb dicséreteül, 's leghathatósb ajánlatául szolgál valamelly inditványnak, ha erről az mondatik: ez a' külföldön is igy van.

A' másik párt előtt semmit sem kell, valamelly inditvány' hitelének teljes elrontására, egyebet mondani ennél: ez a' külföldön is igy van.

Én azt tartom, ez mind a' kettő nagyon helytelen dolog.

Kétségtelenül megérdemli figyelmünket a' külföld, de a' külföldi példa csak másodrendű dolog legyen a' bizonyitó okok' sorában.

Én azt tartom, mindenek felett az észnek, a' tisztán elmélkedő és következetes észnek kell oltárt emelni. E' nélkül magában a' jelen csak árnyék, a' mult mese, a' külföld pedig majmoknak való.

Azaz, én a' historiát, akármint iszonyodjanak is állitásomtól a' conservativek 's a' külföldet csupán másod rendü okoknak tartom.

Igy szeretném én ha mindenki tekintené a' külföldet; azaz, minden bálványzás, sőt, hozá teszem, előszeretet nélkül, csupán az ész' világitó fényénél.

De hogy minél többen megtekintsék, vagyis, hogy utazzanak, azt kivánatosnak tartom.

Mert szellemi világban legfőbb kincse az embernek abban áll, hogy magát tájékozni tudhassa; az az, tiszta felfogással birjon helyzetéről. Ennek megszerezhetése azomban nagy mértékben függ az utazástól.

Archimedes azt mondá: adjatok nekem egy pontot a' földtekén kivül 's én kiforgatom azt sarkaiból. És, nekem úgy tetszik, ezen hasonlitás, bizonyos fokig, 's bizonyos értelemben, alkalmazható a' hazánkon kivül levő talpalatnyi földre, vagy is az utazásra.

Én azonban nem mondom, hogy csak az, és mind az képes magát tájékozni, 's csak az, és mind az képes magának az Archimedes pontját megszerezni, a' ki utazott, avagy legalább csak azok közül némellyek, a' kik utaztak; én nem mondom, hogy a' ki utazott, szükségesképen többet tud annál, a' ki nem utazott én csak azt állitom hogy bizonyosan mindenki többet, és jobban tud, ha utazott, mint különben tudott volna.

Szükséges, hogy a' külföldről elmondhassuk: én voltam ott, én láttam azt.

Ez, az igaz, még nem minden, de kétségtelenül valami, és mindenesetre több annál, ha még ezt sem mondhatnók.

Bárminő isméretei legyenek is valakinek, az elmélet' mezején, a' hadvezérségről, a' csatatéri gyakorlat még sem lehet felesleg, hogy valóban hadvezérré, jó hadvezérré válhassék; természetesen, az is bizonyos, miként a' végett, hogy valaki hadvezér, jó hadvezér lehessen, még a' legnagyobb csatatéri gyakorlat sem elegendő egyedül.

Ezek folytán, ha ezennel egyenesen ki nem mondanám is, alkalmasint mindenki tudni fogná, miszerint ezen munka bizonyosan nem "utazás," vagy is nem utam' leirása.

Ezen munkában az utazás csak másod rendű dolog. Én magasabb czélt tűztem ki magamnak, sem hogy egyszerü utileirásra szoritkozhattam volna.

Én nem az időtöltést keresőknek, hanem a' gondolkozóknak akartam olvasmányt nyújtani.

Meg kell továbbá emlitenem, hogy én nem anyira azt akartam leirni, mit láttam, mint inkább, mit gondoltam.

Munkám nem egyéb, mint több, egymással nem épen szorosan egybefüggő, politikai czikkek gyüjteménye: de mivel a' szerkezetben nem a' legnagyobb gond van forditva az egységre, kérem az, olvasót, ne akadjon fel, ha észreveszi, mikép ezen munkának akármelly czikkénél lehetne eleje avagy vége, mint szinte, ha akartam volna, akár a' végetlenségig lehetett volna még folytatnom.

Épen ezért aztán, mivel ezen munka sem nem uti leirás, sem nem minden oldalú tárgyalása a' külföld valamenyi viszonyainak a' czimre nézve, egyszerűsége miatt, végtére abban állapodtam meg, melly a czimlapon látható.

I. J.