Tétel adatlapja

CÍMLAP

Naményi Lajos

A nagyváradi nyomdászat története

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

I. A Hoffhalter-nyomda időszaka (1565-1585.)
II. A virágzás kora (XVII. század)
III. A papnevelőintézet nyomdája (XVIII. század)
IV. Fejlődés és a jelen (1804-1900.)


Bevezetés

A magyar nyomdászat részletes története még nincs megírva.

A mit Ballagi Aladár jeles, de vázlatos könyvén kivül birunk, az inkább az adatgyűjtés jellegét mutatja. Szórványos adatok, jellemző feljegyzések, okiratokban talált adalékok. Egyes megyék monográfiájában itt-ott akadunk még egyes összefüggőbb részekre, de kimerítően eddig tudtommal, eltekintve Koncz József, Éble Gábor, Karcsú Arzén Maros-Vásárhely, Nagy-Károly és Váczra vonatkozó kisebb munkáitól, csak dr. Ferenczi Zoltán irta meg a kolozsvári nyomdászat történetét és Berkeszi István tanár a temesváriét.

A jelen dolgozattal a nagyváradi sajtó történeti fejlődését akarjuk bemutatni.

A nagyváradi nyomdatermékekkel különböző szempontokból már többen foglalkoztak.

Az első, kinek e téren való törekvéseit el kell ismernünk, Miller Jakab Ferdinánd, előbb a nagyváradi jogakadémia tanára, majd a Széchenyi-könyvtár igazgatója, ki 1803-ban Fragmenta Veteris Typographiae Magno-Varadiensis czím alatt ismerteti a nagyváradi nyomdatermékeket, azonban összesen csak 49 könyvről emlékezik meg.

Még hiányosabb képet nyújt Németh János, ki midőn 1818-ban Memoria Typographiarum Hung. et Trans. czím alatt megírja a magyar nyomdászat történetét, e mű 101-105. lapjain foglalkozva a nagyváradi nyomdászat történetével, összesen csak 15 nyomdaterméket sorol fel.

Becses adalékokat nyujtanak még Márki Sándor, ki a "Magyarország és Nagyvilág" 1872-iki évfolyamában a XVI. századbeli biharmegyei nyomtatványok sorozatát állította össze, s Rómer Flóris, ki Szabó Károly "Régi Magyar Könyvtárá"-nak megjelenése után a "Magyar Könyvszemle" 1879-iki évfolyamában kijelöli Várad helyét a magyar könyvnyomtatás történetében.

Nagyvárad nyomdászata bizonyára megérdemli, hogy vele tüzetesen foglalkozzunk. Hiszen, ha tekintetbe vesszük a magyarországi nyomdák keletkezési idejét, úgy a tizennegyedik helyen áll. Igaz, hogy jelentősége nem oly mélyreható, mint pl. a brassóié, kolozsvárié vagy debreczenié, de bizonyos, hogy fejlődésében tagadhatlan az előrehaladás, és irodalmunknak sok nevezetes terméke látott ott napvilágot.


×