
CÍMLAP
Naményi Lajos
A nagyváradi nyomdászat története
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
I. A Hoffhalter-nyomda időszaka (1565-1585.)
II. A virágzás kora (XVII. század)
III. A papnevelőintézet nyomdája (XVIII. század)
IV. Fejlődés és a jelen (1804-1900.)
Bevezetés
A magyar nyomdászat részletes története még nincs megírva.
A mit Ballagi Aladár jeles, de vázlatos könyvén kivül birunk, az inkább
az adatgyűjtés jellegét mutatja. Szórványos adatok, jellemző feljegyzések,
okiratokban talált adalékok. Egyes megyék monográfiájában itt-ott akadunk
még egyes összefüggőbb részekre, de kimerítően eddig tudtommal, eltekintve
Koncz József, Éble Gábor, Karcsú Arzén Maros-Vásárhely, Nagy-Károly és
Váczra vonatkozó kisebb munkáitól, csak dr. Ferenczi Zoltán irta meg a
kolozsvári nyomdászat történetét és Berkeszi István tanár a temesváriét.
A jelen dolgozattal a nagyváradi sajtó történeti fejlődését akarjuk
bemutatni.
A nagyváradi nyomdatermékekkel különböző szempontokból már többen
foglalkoztak.
Az első, kinek e téren való törekvéseit el kell ismernünk, Miller Jakab
Ferdinánd, előbb a nagyváradi jogakadémia tanára, majd a Széchenyi-könyvtár
igazgatója, ki 1803-ban Fragmenta Veteris Typographiae Magno-Varadiensis
czím alatt ismerteti a nagyváradi nyomdatermékeket, azonban összesen csak
49 könyvről emlékezik meg.
Még hiányosabb képet nyújt Németh János, ki midőn 1818-ban Memoria
Typographiarum Hung. et Trans. czím alatt megírja a magyar nyomdászat
történetét, e mű 101-105. lapjain foglalkozva a nagyváradi nyomdászat
történetével, összesen csak 15 nyomdaterméket sorol fel.
Becses adalékokat nyujtanak még Márki Sándor, ki a "Magyarország
és Nagyvilág" 1872-iki évfolyamában a XVI. századbeli biharmegyei
nyomtatványok sorozatát állította össze, s Rómer Flóris, ki Szabó Károly
"Régi Magyar Könyvtárá"-nak megjelenése után a "Magyar Könyvszemle"
1879-iki évfolyamában kijelöli Várad helyét a magyar könyvnyomtatás
történetében.
Nagyvárad nyomdászata bizonyára megérdemli, hogy vele tüzetesen
foglalkozzunk. Hiszen, ha tekintetbe vesszük a magyarországi nyomdák
keletkezési idejét, úgy a tizennegyedik helyen áll. Igaz, hogy jelentősége
nem oly mélyreható, mint pl. a brassóié, kolozsvárié vagy debreczenié, de
bizonyos, hogy fejlődésében tagadhatlan az előrehaladás, és irodalmunknak
sok nevezetes terméke látott ott napvilágot.