GUTENBERG-EMLÉK

A KÖNYVNYOMTATÁS FELTALÁLÓJA
SZÜLETÉSÉNEK 50-IK ÉVFORDULÓJA
ALKALMÁBÓL 1900. ÉVI AUGUSZTUS
HÓ 19-ÉN RENDEZETT ÜNNEPSÉGEK
EMLÉKÉRE

KIADJA
A SOPRONI NYOMDÁSZOK KÖRE

A RENDEZŐSÉG MEGBIZÁSÁBÓL SZERKESZTI
BERCZELLER ADOLF

1400-1900

SOPRON,
RÖTTIG GUSZTÁV KÖNYVNYOMDÁJA

TARTALOM

Soproni Nyomdászok Köre
Gutenberg érdeme
Gutenberg János, a könyvnyomtatás feltalálója
Alkalmi emléksorok
Adatok a soproni könyvnyomtatás történetéhez.
I. Kereszturi nyomtatványok
II. Csepregi nyomtatványok
A betü munkásai a betü jubileumára

Soproni Nyomdászok Köre

Röttig Gusztáv
elnök

Gutenberg érdeme

Az emberiség általános mivelődési történelme számos oly egyéneket magasztal, a kik tehetségeiknél és műveik becsénél fogva az emberi szellem egyes munkaköreiben legnagyobbaknak mutatkoznak: szabad-e, lehetséges-e ezen legnagyobbakra is, miként földgömbünk magaslataira, összehasonlitó mértéket vetni és ezáltal meghatározni, hogy kik közülök a legislegnagyobbak?

Világos, hogy az emberi szellem más-más hatáskörében legnagyobb sikerrel, tökéllyel müködött egyének (pl. Shakespeare és Beethoven) közt viszonlagos fölény meg nem állapitható. Sőt még az emberi szellem ugyanazon munkakörében leginkább remekeltek közt sem, mint ezt Goethe annak hallatára, hogy honfitársai afölött vitatkoznak, valjon ő avagy Schiller-e nagyobb költő, szerényen és önérzetesen is azon megjegyzésével kifejezé, hogy ne feszegessék ezt, hanem örüljenek inkább, hogy két oly költőjük van.

Akadtak ugyan, kik a világtörténetben szerepelt legnagyobbaknak tisztán csak szellemerőit mérlegelve, Julius Caesar lángeszét helyezék a többieké fölé; ámde lehetséges-e, egyesek szellemerejét másból mint abból, a mit azzal véghezvittek, megitélni?

Ennek elismerésével megtaláltuk azt a szempontot, a melyből Gutenberg érdemének méltó hálával adózhatunk, a nélkül, hogy a nálánál szellemre sokkal nagyobbak fölényéről megfeledkeznénk.

Bizonyára hosszu azon nagyok sora, kiknek lángelméjétől Gutenbergnek egyetlen, még pedig látszólag alantas mechanikai találmányra irányzott értelme messze elmarad. Tekintsük például csak azokat a nagyokat, kik az emberiséget irodalmi remekekkel gazdagiták: ha az ezek szerzéséhez megkivántatott elmebeli tehetséget vesszük, tehet-e mellette a Gutenbergé számot?

De mig ha csak a hatást tekintjük, melyet Gutenberg találmányának kifejtése az emberiség mivelődésére gyakorolt, ugy műve a legnagyobb lángelmékével fölér, mivelhogy világtörténeti és korszakos.

Méltán ünnepli tehát az emberiség szine-java ez évben Gutenberg félezredév előtti születésének emlékezetét és ezzel halhatatlan érdemét. De nemcsak az ő érdemét, hanem ezzel válhatlan kapcsolatban mindazokét, kik mellette és utána az ő találmányának tökéletesitéséhez és értékesitéséhez járultak.

HOFFMANN PÁL

Gutenberg János, a könyvnyomtatás feltalálója

Már a könyvnyomtatás feltalálása előtt nemes törekvése volt az embernek érzelmeik, örömük vagy fájdalmuk valamely módon való kifejezését maradandó alakban megőrizni és igy a phöniciaiak, héberek és görögök aczélvesszővel karczolták a megörökitendőket ólomba, kőbe vagy fába. A babyloniaiak luxustárgyakként használták a pecsétgyűrűjüket, melyekbe jelképeiket vésték, a mikkel később fontosabb okmányaikat hitelesitették. Később a rómaiak és chinaiak mutatnak nagy jártasságot az irás megörökitésében, de a mozgatható betük, tehát az egyes betüknek fába való vésését komplikáltnak tartották és magával az irással is csak a központokban a hatalmasak, magasabb hivatalnokok foglalkoztak, mig a köznép szivesebben hallgatta a vándorénekesek elbeszélését, leste az utazó kereskedő élményeit, bámulta a szónokot a szószéken, elragadtatta magát a szinész által, semhogy a holt betükkel kinlódott volna. Ez az állapot uralkodott a római birodalom megsemmisültéig, sőt ezen tul, a középkorban is. Hogy a nyugati tartományokban a középkorban a nyomtatásnak hirét sem hallották annak oka abban keresendő, hogy az emberek kulturális kérdések helyett a hatalom elnyeréseért mérkőztek. A kereskedelem helyett a rablás divott, a műveltséget a kolostorok rejtegették magukban és csak azt avatták be az irás mesterségébe, a kit magukénak nevezhették és a ki nem riadt vissza a latin nyelv megtanulásának munkájától.

A kolostorok legtöbbjében a másolók csak a saját szükségletük fedezésére dolgoztak, mivel az illető rend szabályai a vallásos művek irásának mennyiségét előirták. Csak később találni nyomát annak, hogy a kolostorok jövedelmüknek gyarapitása végett kéziratokat árusitottak. A kéziratok tartalmával azonban nem volt arányban a beszerzési ár nagysága. A ki megvenni nem tudta, kölcsönbe vette a kolostortól, de az ily kedvezésben csak magasranguak részesültek. A kolostorok másolóinak versenyzői támadtak a nagyobb városok egyetemi másolói személyében, kik, hogy a köznépnek is hozzáférhetővé tegyenek egy-egy kéziratot, közönséges papirra is irtak. A kéziratmásolókból fejlődtek a kártya- és szentkép-készitők.

A 14. század szellemi szegénységének legjobb bizonyitéka, hogy a kéziratokból összekötött könyvet láncra füzve őrizték a templomokban, a haldoklók kézirataikról külön végrendelkeztek és atyák leányaikkal kéziratokat adtak hozományul.

Hiányzott a lángész, ki világot gyujtson az elmékben, ki kivezesse az embert a sötétségből, ki módot találjon a szó tovaterjesztésére az egész világon, hegyek, völgyek, tengerek és pusztaságok daczára.

"És mondá az Ur, hogy legyen világosság és küldé Gutenberg Jánost és lőn világosság!" Neki köszönhetjük a tudásnak általánositását. A mi a földi lényeknek a levegő, az a mai emberiségnek a nyomtatott betü. A nyomtatott mű kapocs a mult és jelen közt, mivel általa a tudósok szellemi termékei évszázadok, évezredekre megőrizhetők. A betüt éppen ugy nem nélkülözheti a tudományszomjas könyvbúvár, mint a gyermek, kiben először ébred föl a tudnivágyás.

De ha nem ajándékozott is volna meg bennünket Gutenberg nagyszerü találmányával, megérdemelné, hogy élettörténetével megismerkedjünk, mert ő oly férfiu volt, a ki elve mellett kitartott és bár nélkülözések, sorscsapások és hálátlanság jutott osztályrészeül, küzdelmeiben nem lankadt, hanem haladt előre, mig csak a czélt el nem érte, ezzel is példát adva a mai kor könnyen csüggedő, gyönge lelkü gyermekeinek.

*

Gutenberg János ugy apai, mint anyai ágon nemesi családból származott. Születési évét 1397, vagy 1398-ra teszik, mit azonban elfogadhatatlannak mondanak, mivel sokkal valószinübb, hogy a XV. század elején látott napvilágot Mainzban, de hogy általános számitás alapján a czivilizált világ jogosan éppen jelen évben ne ünnepelhetné 500 éves születési évfordulóját, senki megczáfolni nem tudja.

A Gutenbergek fontos szerepkört biztositottak maguknak Mainzban és már a XIII. században a befolyásos emberek egész sorát tudták felmutatni. A család több ágra oszlott. A főágból való volt Friels Gensfelisch, ki is Wirich mainzi számvevő Elza leányát veszi nőül, kiknek gyermeke gensfleischi Gutenberg János volt, a ki nevét a könyvnyomtatás feltalálásával halhatatlanná tette. Gyermekeiről oly kevés adat maradt fenn, ifjukorát illetőleg teljesen tájékozatlanok vagyunk; ez a szülője a Gutenberg ifjuságával foglalkozó sok elbeszélésnek s a föltaláló születési helyére vonatkozólag Strassburg és Mainz közt folytatott nagy irodalmi harcznak.

Csakis az utóbbi időben megjelent munkákból szerezhettünk gyér adatokat Gutenberg ifju korára nézve. Ebben az időben heves csaták folytak a polgárok és nemesek között, kik előbb egyedül uralkodtak; de később, mikor a polgárok ugy számra, mint befolyásra gyarapodtak, jogaikból kiszorittattak. 1411-ben a polgárok a város igazgatásában ujabb jogokat biztositván maguknak, 112 nemes kivándorolt, többi között a Gensfleisch-család több tagja is, kik erősen és büszkén ragaszkodtak kiváltságaik épségben tartásához. Kevéssel ezután, 1420-ban, Konrád császár és János biboros érsek bevonulásával komoly ellentétek merültek fel a polgárok és nemesek közt, minek folytán az előbbiek a nemesek házait megszállották és követelték a nemesi birtokoknak a polgárok között való arányos elosztását; ekkor távozott Gensfleisch György szülővárosából. Tiz évvel reá a biboros érsek rendeletileg kérte több nemes visszatérését, ezek között Gutenberg. Jánosét is. Azonban Gutenberg, ki nem vett tevékeny részt az akkori zavarok előidézésében, nem szülővárosa iránti gyülöletből, hanem nem tért vissza, hogy ismereteit saját szorgalmából bővithesse. Atyja időközben meghalt és anyja, fia javadalmait némileg biztositandó, a rá eső örökséget letéteményezte.

Hosszas hánykolódás után Strassburgban találjuk, hol az aranyművességet üzi. Hogy ő ott "néhány művészetet" üz, általánosan beszéd tárgyát képezi, de abból a mester titoktartása mellett senki semmit megtudni nem birt, mig egy Dritzehn András strassburgi polgár sürü kérésének, mely szerint avatná be mesterségei egyikébe, engedett és a kőcsiszolás betanitására kötelezte magát. Bár Dritzehn a többi titkolt mesterség gyakorlására is kérte Gutenberget, ez valószinüleg nagyobb forgalmi tőke beszerezhetése végett inkább Riffel János polgárral lépett szerződésre egy találmány értékesitése végett, mellyel a hétévenkint megtartatni szokott aacheni bucsun, melyen százezrek vettek részt, nagy összeget vélt nyerhetni.

Dritzehn s egy Heilmann nevü polgár nem tágitottak, mig őket a társaságba szintén föl nem vették. De mig Riffel mint pénzember szerepel, utóbbi kettő 85 frt tanulási pénzt köteles letenni. Osztályrészük a tükrök ujabb, addig még nem ismert módon való előállitása volt.

A szerződés szerint Gutenberg felét, Riffel negyedét, mig Dritzehn és Heilmann egy-egy nyolczadot kapnak a nyereségből.

A munka közepette a társak észreveszik, hogy Gutenberg más egyébbel is foglalkozik és részben a társak ösztökélésére, részben önként ujabb szerződésre lép, mely kötelezi őt valamennyi titok elárulására; természetesen a társak ujabb pénzáldozatokra utasittattak.

Ólom és más egyéb beszerezhetése végett kölcsönt vesznek fel és a szükséges prés előállitásáról gondoskodnak. Dritzehn csak a saját kiadásait 500 frtra tette, kárpótolta őt azonban a remény, hogy a terv sikerül és kiadásai bőségesen visszatérülnek. A sors azonban halálával terveit lerontotta. Midőn Gutenberg Dritzehn haláláról értesült, ki valószinüleg Heilmannal együtt lakott, vagy ezzel együtt birta a közös műhelyek egyik részét, szolgáját odaküldte, hogy a gépet széjjel vegye, hogy azt más meg ne lássa; a gépet azonban hasznavehetetlen állapotban találták, mivel egy részét Dritzehn bátyja eldugta. A történetirásra nagy szerencse, hogy Dritzehn testvérei Gutenberget Strassburg nagytanácsánál bepörölték, mivel a pöriratok sok mindenbe bepillantást engednek. Követelték, hogy vagy a bátyjuk által a vállalatba fektetett tőkét fizesse vissza, vagy ismerje el őket az elhalt helyett társul. Az itélet Gutenbergre nézve kedvezően intéztetett el, mivel a szerződés értelmében a netán elhaló társ utódai csak 100 frtra tarthatnak igényt, a befektetett tőke és szerekre nem. Tekintve, hogy Dritzehn 85 frt tanulási pénzt lett volna köteles fizetni, Gutenberg ezt a 100 frtból leszámitotta és igy csak 15 frtot fizetett vissza.

Dritzehn halálával nem könnyen pótolható tényező hunyt el, mert valószinüleg ő volt a betüvéső. Az aacheni bucsuba vetett vérmes remények teljesültek-e, nem tudni, sok pénzt azonban nem kereshettek, legalább arra enged következtetni Gutenberg nagymérvü pénzzavara. Eltekintve a hátralékos adóktól, más kötelezettségeket is magára kellett vállalnia, hogy pénzhez jusson, miért is uj embereket keresett. 1441-ben Luthald von Ramstein lovag és Karle Jánosnál 500 márkát vesz föl 5%-ra; ugyanazon hitelintézőknél zálogositja el Gutenberg a nagybátyjától örökölt földbirtokot. Csodálatos, hogy Gutenberg ily rossz viszonyok közt él, mivel legalább 3000 márkányi jövedelme van, mely összeget különféle szerek beszerzésére forditja. Hisz az ólmot, melyet kisérletekre használt, ismét összeolvaszthatta és a sajtó, melyet csak fából képzelünk, legalább az anyagot tekintve, nem kerülhetett sokba.

Társaival való ötéves szerződésének lejárta után még Strassburgban lakik Gutenberg. Az 1439. mozgalmas időkben az arguanták betöréseinek közvetlen tanuja volt. Helyzete borzalmas lehetett 1444-ben is, midőn Strassburg utczáin ismét az arguanták vad csordája vonult végig, elpusztitva mindent; Gutenberg lakása lángban állott, műhelyeit, melyekbe egész vagyonát fektette, melyek egy nagy eszmének szolgáltak, földulták. A rablók elleni harczban különben tevékeny részt vett utóbbi időben, legalább erre enged következtetni a védelmi harczban résztvettek névsora.

Szegényebben, mint mikor odaköltözött, hagyta el Gutenberg Strassburgot, lelkében mégis ama szilárd reménnyel, hogy nagy terveivel még diadalmaskodni fog.

A mi Mainzba vezérelte, a szülőváros iránti szereteten kivül azon remény is volt, hogy itt törekvései pártfogásra találnak és ha a könyvnyomtatás végképen nem vezetne sikerre, jövőjét az aranymüvességre alapitja, mint a mely Mainzban virágzott legjobban.

Szerencséjét azonban mindenekelőtt a könyvnyomtatás feltalálásával akarta megalapitani, mely czélból természetesen pénzről kellett gondoskodnia. Geldhuss Arnold rokona 150 frtig jótállt érette, mely összeget neki ki is fizettek. De ha tekintetbe vesszük, hogy Strassburgban mindene elveszett, a kapott összeget, mint alaptőkét, kicsinek nevezhetjük. És mégis ebből kellett beszereznie - a Strassburgban szerzett tapasztalatok szerint - a betük előállitásához szükséges ólmot, czinket, festéket, papirt stb.; elfogadható nézet, hogy Gutenberg Mainzban való tartózkodásának legfőbb idejét a betüknek formába öntésére és arra forditotta, hogy legalább egy könyv nyomtatásához szükséges mennyiséget összehozzon és éppen ez ütközött nagyobb nehézségekbe.

Tudva azt, hogy pénzzel rendelkező társat csak az esetben kap, ha találmányának nagyszerüségét tényekkel bizonyitja, egy kisebb nyomtatványt készitett el, mi arra inditotta Fust János mainzi polgárt, hogy készséggel társul szegődjön. Tehát az 1450. évet, melyben Gutenberg, Fustnak társul való szerződése végett, először készitett mozgatható ólombetükkel nyomott nyomtatványt, tekintjük a könyvnyomtatás feltalálása évének.

Mig Gutenberg teljes bizalmat kért a gazdag mainzi polgártól, ki pénzét rendesen vállalkozásokba bocsátotta, addig Fust meg volt győződve, hogy pénzét méltó emberre és találmányra bizza. A szerződés szerint Fust Gutenbergnek 800 frtot bocsát rendelkezésére 6% kamat mellett, mig a nyereségnek fele őt illeti és a felszerelés Fust nevére iratik.

A "Hof zum Jungen" cz. házban nyitotta meg tehát a nyomdát. Bizonyára hatalmas tervek lebegnek szeme előtt, főleg a bibliának elkészitése. Ehhez azonban a pénz és a kellő mennyiségü betü hiányzott, miért is iskolai könyveknek nyomatását határozta el mindenekelőtt, melyhez kevés betü kellett és mégis nagy forgalomra volt kilátás. Ha tekintetbe vesszük, mily szép sikerrel járt az első munka, természetesnek találjuk, hogy Gutenberg igyekszik hamar elkopott puha betüit vegyités által tökéletesiteni és a nagy bibliához, melyhez a pénzt Fust készséggel adta, az előkészületeket megtenni. - Munkája keresztülvitelénél segédjének, Schöffer Péternek egy uj találmánya; mellyel erős és arányos betükre tett szert, az öntésnél nagy szerepet játszott.

Három évig volt Gutenberg a biblia készitésével elfoglalva. Nagy idő a mesterre és hosszadalmas Fustra, a kapzsi vállalkozóra, ki pénze révén más fáradozásai gyümölcsét élvezni türelmetlenül várta, Gutenberget a késedelmezésért nem okolhatjuk, mivel teljesen egyedül rája nehezedett az óriási munka. Igyekezett ugyan segitséget nyerni, de nehezen ment, mivel találmányába bepillantást bárkinek nem szivesen engedett. Szeme egyedül Schöffer Péter segédjén akadt meg, ki mint véső foglalatoskodott.

Ugyanabban az időben Fust is észreveszi Schöffer rendkivüli tehetségét és minthogy kilátásba helyezte, hogy üzlettársául fogadja és leányát is neki adja, sikerült ezt czéljának megnyerni, mely Gutenberg ellen irányul, kit lehetőleg a nyomdából kiszoritani igyekszik. Erre egyszerü módot talált; bepörölte Gutenberget a nyomda berendezésére szükségelt 800 frt tőke és 250 frt kamat erejéig; ehhez jött még a biblia előállitásához adott 800 forint tőke, 140 forint kamat és 86 frt kamatos-kamat, összesen tehát 2026 frt.

Gutenberg a maga tisztázására mindent elkövetett, de hiába: a törvény - mivel Fust igazát esküvel bizonyitotta - ennek adott igazat, minek folytán Fust lett a nyomda tulajdonosa a berendezéssel és megkezdett nyomtatványokkal együtt, mig Gutenberg egyedül és segedelem nélkül állott. Annál dicséretreméltóbb dr. Humery Konrád Gutenberg iránti viselkedése, ki egy uj nyomda berendezhetése végett pénzt kölcsönzött neki, mit ez hálás szivvel ragad meg egy uj nyomda megalapithatását remélve.

Humery segitsége daczára, ki pénzzavarából is kisegitette, nem sikerült nagyobb műveket előállitania. Az immár 60 éves ember akaratereje önkéntelenül megbénult. Már 1457-ben belép azon társaságba, melynek tagjai nemes munkálkodással és őszinte felebaráti szeretettel előkészitik magukat a tulvilágra. Ezen megérdemelt nyugalmat sokáig nem élvezhette, mivel kevéssel reá a háboru sötét felhői tornyosultak Mainz egén. Gróf Diether érsek a pápa által - kinek ellenszegült - állásából elmozdittatott és nassaui Adolf által nemcsak ő, hanem azon polgárok is, kik Diethernek fogták pártját, a városból kiüzettek. Gutenberg inkább a papsággal, mint a polgárokkal állván összeköttetésben, nassaui Adolf pártját fogta, szolgálatába vette és neki évenkint egy uj öltönyt, husz mérő gabonát és két mérték bort adatott.

Gutenberg, kinek élete örökös harcz a létért, bú és gond volt, urának védnöksége alatt csak három évig élvezhette a gondtalan életet, mivel 1468. február 2-án jobblétre szenderült. Holttestét a ferenczrendiek sirboltjában helyezték el, mely a francziáknak a németek ellen viselt háboruja alkalmával a lángok martaléka lett.

Mintha a sors rendeltetése lett volna, hogy ez a nyughatatlan lény a halála után se nyugodjék, hanem porai szóródjanak szét a földteke minden irányában, valamint szelleme is világosságot van hivatva terjeszteni a négy világrész minden táján.

***

Ezekben igyekeztem Gutenberg életét több segédkönyv igénybevételével dióhéjba szoritva a t. olvasóval megismertetni.

Gutenberg találmánya tette lehetővé, hogy letünjenek a gondolatszabadság béklyóba verésének sötét napjai; ez a találmány készitette elő alapját az emberek egyenlőségének is, mert mindenkor leghatalmasabb eszköze volt ama törekvésnek, mely az osztálykülönbség eltörlésére s az emberi jogok érvényesitésére irányult.

Bár méltányolná mindenki Gutenbergnek az összemberiség érdekében vivott küzdelmeit és fölébredne nagymesterünk iránti hálás, kegyeletes megemlékezés szent szikrája mindenkinek kebelében!

BERCZELLER ADOLF

Alkalmi emléksorok

A könyvnyomtatás feltalálása az emberi művelődésnek bámulatos fejlődését idézte elő.

Kivánjuk mindnyájan, hogy ezen műveltség az emberi ész kiképzésén alapuló igazi felvilágosultságnak s az emberi nyomor enyhitésére törekvő szivjóságnak legyen minden időben áldásthozó bő forrása.

Borbolyai GEBHARDT JÓZSEF,
Sopron szab. kir. város polgármestere

Ugy a lőpor, mint a könyvnyomtatás föltalálása egy történelmi korszakba esik. Mindkét találmány gyujt, az első lángjával életet olt, a másik tüzével a szellemnek örök életet ad. - Az ész alkotásának a könyvnyomtatás szárnyat adott.

SZABÓ KÁROLY
kir. tanácsos, tanfelügyelő

Gutenberg találmánya a nagyemberek, az üdvös intézmények sorsában osztozik.

Milliók áldják, ezrek átkozzák.

Nem csoda. Olyan, mint a szél, ezer miazmát hoz, hogy millió miazmát elseperjen.

Viz - tápláló, tisztitó, mozgató ereje milliók éltető elemévé, zugó árja ezer és ezer ember jólétének lesz sirjává.

POSZVÉK SÁNDOR

Az ólom

Az ólom az emberiség legnagyobb ellensége: a gyilkoló harcznak az eszköze. Ólomból gyártják a puska- és ágyugolyókat. Megmérhetetlen az a kár, melyet az ólom az emberiségnek okozott és még mind a mai napig folyton okoz. Az anyagi javakat, a vagyont, a jólétet tönkre teszi, a lelki kincseket, az emberszeretetet, a békét gyökerestül kitépi és elpusztitja, az erkölcsöket elvaditja.

Az ólom az emberiség ártó daemona.

De csudálatos! Mintha a Gondviselés jóvá akarná tenni az embereknek azt a nagy hibáját, hogy az ólmot ily vészes szerepre kárhozatták. Az ólmot választotta ki eszközéül, hogy ellensulyozza már formában az a nagy kárt, amit az emberiségnek ágyugolyó alakjában okoz. Az ólomból gyártják a betüket. Az ólom a könyvnyomtatás nélkülözhetetlen eszköze. Megmérhetetlen az az áldás, melyet az ólom ebben a formában az emberiségre árasztott és mind a mai napig folyton áraszt. Gyarapítja a tudást, a közművelődést, terjeszti a tudományt, a fölvilágosodást. A nagy, magasztos, szabad eszméknek szolgálatába szegődik és diadalra veszi ügyüket. A sötétséget eloszlatja, a babonát elriasztja, a lenyügözött szellemet, a békóba vert gondolatot felszabaditja. Sajtó nélkül nincs gondolat- és szellemi szabadság. És még azon eszméket is, amelyek ellen az ólom ágyugolyó képében a legsulyosabban vét, betü képében ismét igen hathatósan szolgálja: az emberszeretet és az örök béke eszméjét. Tán nincs eszköz, mely Mózes magasztos tanát a felebaráti szeretetről, a próféták lélekemelő gyönyörü szózatát az örök világbékéről oly nyomatékkal, oly hatásosan és meggyőzően terjeszti, mint az ólombetü. Minden egyes ólombetü egy-egy varázsvessző, mely az általa terjesztett és sokszorosított gondolatnak szárnyakat kölcsönöz és életet ad és beviszi azt mindenüvé, a daróczruhás szegénynek a viskójába csakugy, mint a biborpalástos uralkodónak palotájába. Csudálatos anyag ez az ólom! Sebet ejt és bekötözi, fájást okoz és meggyógyítja.

Ime az ólom, az emberiség ezen ártó daemona, egyuttal az ő őrző angyala.

Dr. POLLÁK MIKSA

A sajtó csak ugy felelhet meg magasztos feladatának, ha minden kislelküséget félre téve, az igazság és jog utján előrehalad.

*

Johann T. Chrenyóczy

A szedő a legnagyobb művész: a gondolatnak ólomból villámszárnyakat ád.

VOJTKÓ PÁL

A szellemi kincs az, mely szabaddá, gazdaggá és megelégedetté tesz bennünk, ezért igyekezzünk ezen kincsekből mennél többet szerezni hazánk javára.

Dr. POSZVÉK LAJOS

Gutenberg találmánya csirájában tartalmazta az emberi történelem ujkorát, mely az emberi szellemnek évszázadról évszázadra rohamosabb fejlődését mutatja. És benn volt e csirában a jövő idők emberi társadalmának alakulása a szabadság, egyenlőség és testvériség ideális czéljainak értelmében, a mi legnagyobb csodája lesz a világnak. Vajjon ezen csoda magában foglalja-e majd az egyének igazi boldogságát?

Dr. WALLNER IGNÁCZ

Gutenberg emlékét keresitek? Nézzetek körül: itt van mindenütt. Ott van a modern civilizatio áldásaiban, - ott van a kutató észnek, a tudománynak, a müvészetnek, a sajtónak egyetemes értékü sikereiben, alkotásaiban, - ott van az államnak és társadalomnak, a politikai és gazdasági életnek, a polgári és nemzetközi jogoknak életnyilvánulásaiban, szóval: mindazokban a vivmányokban, a miket az emberiség rohamos fejlődése az utolsó félezredévben felmutatni képes.

Gutenberg a maga lelkét lehelte bele alkotásába: az ólombetükbe. Szárnyat adott a gondolatnak. És ahány megváltó eszme csak született, azt világ körüli körfutásában mind az ő lelke szállitotta emberről emberre. Ahány termő gondolat az emberi agyvelőből csak kipattant, azt föld körüli utjában agyvelőről agyvelőre mind a Gutenberg ólom-futárai vitték világgá.

Az eszmék világforradalmának véres tusáiban, a szellemi és anyagi erők örökös harczában öt század óta jelentős szerepet vittek Gutenberg ólomkatonái és a mi győzelem ezekből a harczokból csak támadt, a mennyi fény, jólét, boldogság azokból az emberiségre kiáradt, azt nagy részben Gutenberg találmányának köszöni az utókor.

A mi itt él körülöttünk: intézményeink, alkotásaink, világnézletünk, gondolat- és érzésvilágunk, humanisztikus törekvéseink, boldogulásunk, a közjólét áldásai: mindez együttvéve Gutenberg emlékalbuma.

STENGL ANTAL dr.

Gutenberg ugyanazt cselekedte, a mit Prometheusz: isteni szikrát hozott le a földre. E kikölcsönzött szikra lobbantotta lángra a tudás fáklyáit.

*

Gutenberg találmánya hasonlatos a bibliai olajos korsóhoz: az emberi haladás kiapadhatatlan erőforrása.

*

Gutenberg előtt a tudomány a gazdagok kiváltsága volt; ma közkincs. A tudomány szentélyébe tehát ő vitte be a demokrácziát.

*

Az isteni Megváltó néhány kenyérből és halból több ezer ember éhségét csillapitotta le. Vajjon nem az ő példája ihlette-e meg a mainzi mestert, kinek egyszerű szerszáma milliónyi lélek szomjuságát oltja el.

*

Mikor nagy Napoleon világverő hadával Egyptom földén járt, igy szólt katonáihoz: vigyázzatok, e pyramisokról négy évezred tekint le reátok! Mit mond majd a jövő Napoleonja arról az egyszerü kézi sajtóról, mely az emberi haladás ösvényén akkor is mértföldmutató lesz, mikor Egyptom pyramisait már rég eltemette a diadalmaskodó enyészet.

RÁBEL LÁSZLÓ

Üdvözlöm a soproni nyomdászokat, Gutenberg emlékének ünneplőit!

A németek a zseniális föltalálóban honfitársukat is ünnepelhetik; a mi nyomdászainknak "csak" atyamestere Gutenberg, hanem azért van még más jogczimük is az ünneplésre.

Nincs egy második iparágunk, mely a fejlettségnek aránylag azon fokán állna, mint a könyvnyomdászat. Az utolsó 30-35 év alatt mily hatalmasat emelkedtünk ezen a téren!

Nem hozakodom elő statisztikai adatokkal, de a mostani viszonyok érdekes ellentéteként fölemlitem, hogy Pécsett 1868-ban fölállitott uj nyomda fölszerelése (jól ismertem, mert boldogult atyám volt a gazdája) három regálisból, 15 szekrényből, egy fiókos állványból materbetük számára, egy kézisajtóból és a hozzávaló festék-dörzsölőből állott. A simitó-sajtóból csak a kéreglapok és deszkák voltak meg; a sajtót egypár mázsás suly pótolta.

S ilyen szerény berendezéssel a hetvenes évek elejéig exisztálni lehetett a hires püspöki városban.

Hogy küzdelmek árán, az természetes.

A gazda volt a szedő, nyomó s minden egyéb; bár középiskolát végzett (még most is ritkaság iparosainknál) négy nyelven kitünően beszélt s a bosnyák barátokkal latinul is konverzált, azért nem röstelt a seprőnyélhez nyulni, vagy a vizes korsóval az utczán végig menni, ha szükség volt rá.

Az erős jellemek és nagy lelkek szivós kitartásával dolgozott s nem hiába. Pár év multán már gyorssajtó zakatolt (ifju éveit máshol koptatta el) az officinában s a fejlődés utja többé nem szakadt meg.

De hát csak egy ily példára hivatkozhatnánk! Korántsem!

A magyar nyomdászok kara mindig erős volt a kitartó munka s a szakértelem terén, s ma büszke önérzettel léphetnek Gutenberg ünneplői sorába.

Jóságos képü, nagy szakállu atyamester, mosolyogj le a te ünneplőidre, a soproni nyomdászokra a kik a betük rideg ólmában is a te szellemedet sejtik s hódolattal borulnak le az emberiség kulturáját átalakitó hatalmas lényed előtt.

TAIZS KAROLY dr.

A betű öl! Nem is csoda. Ólomból készült. Ebből a gonosz fémből, a melynek párázatában veszitették el mostanáig Szibériában a számüzötteket, és a melyből faragja, önti gyilkos golyóit az emberi furfang, hogy pusztitni tudja embertársait.

A betű éltet! Nem is csoda. Hisz ólomból készült, a mely könnyen simul a minták formáihoz, és ámbátor önterhe földre huzza, készséggel segiti röptében a munkálkodó agy legmerészebb gondolatjárását.

És jól van igy. Hadd öljön, és hadd éltessen a betű! Pusztitsa kiméletlenül mindazt, a mi áltatás, hamisság és farizeuskodás, és éltesse mindazt, a mi előbbre viszi a tudást, a haladást, a szabadság szeretetét, meg a felebaráti szeretet igazait!

Dr. BERÉNYI PÁL

Angliában - mondják - a publikum is buzgó munkatársa az ujságoknak; mi egyelőre megelégszünk azzal, ha buzgó olvasónk.

HORVÁTH XAVÉR

Árchimedes kereste azt a pontot, a melyből a világot sarkaiból kivesse.

Gutenberg ezt megtalálta.

*

Az igazi könyvbarát "Ex libris"-sel jelöli meg a könyveit.

Ha arra való pénzem volna, "Ex libris"-nek megrajzoltatnám Gutenberget, a mint második Nagy-Kristófként másodszor is uj partra segiti a Megváltót.

*

A fekete nyomdafesték manap az emberi szellem egyetemes napja. Belőle és általa árad szét az izzó gondolatok és eszmék az a fényözöne, mely világosságával és melegségével betölti a gondolat világát és azt megtermékenyiti.

*

A könyv, mely régi meggyőződéseinket megdönti és itéletünket uj igába bujtja, a legnagyobb zsarnok.

És a könyv éppen ezért egyuttal a legdicsőbb szabaditó.

GYÖRKÖNYI ARNHOLD KÁROLY

A betü jubileumára

Mikor az embernek van pénze, akkor azzal emeli annak a becsét, hogy elgondolja, milyen barátságtalan dolog, ha üres a zsebe. Most, hogy még Szilas-Balhásnak is megvan az "amerikai gyorssajtója", a melynek révén helyben készülnek a névjegyek, a korcsolyázó-egylet hirdetései s a "Szilas-Balhási Közlöny" a melynek nyiltterében a jeunesse doreé és nem doreé szükebb hazája falai közt intézheti el a lovagias ügyeit, azzal akarom teljessé tenni a gyönyörüségemet, hogy elképzelem, mit csinálnánk, ha még mindig öreg, piros képü barátok irnák a hüs kolostorokban a bibliákat s a lendületes szerelmi költeményeken nem kellene valamennyiünknek veritékezve átgázolnunk, hanem csak az olvasná el, akit közvetlenül érdekel, a poéta kétségkivül érdekes kézirásában? Tehát: ha Gutenberg maradt volna aranyművesnek. Nem volna akkor kultura, a mi annyit is jelent, hogy családi titkokon nem habzsolna kéjesen a leibzsurnálja szolgálatkész riporterei révén a publikum, liliomarczu s szende leányok nem okvetlenül olvasnák el azokat a tudósitásokat, a melyek zárt ajtók mellett lefolyt törvényszéki tárgyalások pikáns gyönyörüségeiről számolnak be minucziózus pontossággal, nem minden szamár akarna országgyülési képviselő lenni, mert szelleme sziporkáit nem vinné szét háromszáz ujság a Kárpátoktól az Adriáig s a törvényhozás azoknak a dolga maradna, akik belső szükségből, hivatottan akarnak kifejezői lenni a szuverén államakaratnak, bánatos kis özvegyek s csinos, barna fiatal emberek, akik érdek nélkül való barátságra hajlandók, nem okvetlenül találnának egymásra az apró hirdetések diskrét zúgaiban, a kávéházak zöld posztós asztalai mellett nem kelne olyan gyors lába a vagyonnak, becsületnek, mert a harminczkét levelü bibliát Nürnbergben festenék s kétszáz forint volna egy pakli kártya ára, mint ezelőtt ötszáz évvel, ifju és jelenleg pótvizsgára készülő barátaim mehettek volna susztereknek éltük hajnalán, a melyet nem tenne borussá a sok könyv s a sok iskola: hát - kérdezhetné Mokány Berczi - tulajdonképpen minek is ünnepeljük mi Gutenberget?...

Dr. BETHLEN OSZKÁR

A betű a világ leghatalmasabb fegyvere; épen azért kivánatos volna, hogy mindig oly férfiak kezébe kerüljön, a kik vele az igazságot és a jó erkölcsöt védelmezik.

*

Világbiró Nagy Sándor, Napoleon, a kapzsi Róma uralma hol van? Eltünt, szétfoszlott, mint a hajnali álom. Egyiket sem tudta megóvni a fegyver hatalma. Az egyszerü nyomdász igénytelen betüje pedig diadalmasan hódit országot ország után; nem kell félnie, hogy birodalma összeomlik, mert összetartója nem a gyilkos fegyver, hanem az éltető szellem.

BALOG ISTVÁN

Mintha beteljesednék a nagy Széchenyi álma: a gőzerő és villamosság szárnyán tör nemzetünk ipari s gazdasági fejlettségének csúcspontja felé. Alig harmincz év munkái iparművészetünk remekei. Mintha itt is a legnagyobb magyar ihlete szállt volna a mi népünkre, mig más nemzetek megszerezték iparuk dicsőségét, de a szabad egyesüléssel terjedő nemzetközi politikai munkás egyesületek által elvesztették hazafias munkástársadalmukat, mi megszereztük, illetve megtartottuk mind a kettőt. Nemzetünk hazafias munkásnépének, de legfőkép a hazafias munkás-sajtó. Közvetve a betünyomtatás feltalálójának dicsősége ez, mellyel a mi munkás társadalmunk, Európa népei közt, aránylag a legjobban konzerválva maradt meg, mit a világ a képzett magyar munkás értelmességétől jogosan várhatott: magyarnak és munkásnak. Magyarország, igaz, nem volt, de egyre jobban fejlődik a művelt világ előtt, hogy - legyen.

A. HORVÁTH ENDRE

Sok emlékszerű alkotását ismerjük az emberben lakozó isteni szikrának, legmonumentálisabb épülete mégis az, a melynek szilárd alapja az eleven emberi szó, diszes falai és ékitményei a szót megrögzitő irás, betetőző kupolája és koronája pedig a könyvnyomtatás.

KUGLER ALAJOS

ROSENSTINGL BERTALAN

GUTENBERGS VERMÄCHTNISS.

Zur 500jährigen Geburtsfeier Johann Gutenbergs
von Ernst Marbach.

Adatok a soproni könyvnyomtatás történetéhez.

- Irta: Kugler Alajos. -

A legujabb kutatások alapján tudjuk, hogy Karai László, budai prépost, volt hazai könyvnyomtatásunk megteremtője. Mert ő volt az, a ki 1471-ben királyi küldetésben Rómából jövet magával hozta az olasz Hess Andrást és ugyanakkor, a szomszéd országokat megelőzve, Budán pártfogoltjával az első magyar nyomdát állittatta fel. Ez a rövid életü első nyomda egyetlen is maradt nálunk a XV. században. Kiadványaiból csak egyet ismerünk teljes biztossággal és ez a "budai krónika" néven ismeretes "Cronica Hungarorum Buda, Hess Andrásnál, 1473." a melyből csak kilencz példány van meg, Magyarországon összesen csak három.

Mint mindenütt, úgy nálunk is, aránylag lassan terjedt el ez a művészet, egyes irodalmi központokat kivéve leginkább csak ott, a hol az illető nyomdász hatalmas pártfogóra talált. Csakis igy magyarázható meg, hogy pl. Német-Keresztúrnak és Csepregnek egy évszázaddal előbb volt nyomdája, mint Sopronnak, a mely pedig akkor is már nemcsak kiváló kulturális tényező volt hazánkban, de, a mi épen a könyvnyomtatás tekintetéből igen fontos dolog, itt a nyugati határon valóságos mentsvára volt a reformácziónak, mint a könyvnyomtatás egyik leghatalmasabb terjesztőjének. A keresztúri nyomdát még a XVI. században Manlius János (Hans Mannel), a hires magyarországi kóbor nyomdász, állitotta fel, a csepregit pedig a XVII. század elején Farkas Imre, mindketten természetesen a hatalmas Nádasdyak pártfogása mellett. Minek siettek volna ilyenformán a soproniak, mikor a legközelebbi szomszédban az akkori kor igényének megfelelő nyomdát találtak? Ha szükség lett volna rá, bizonyára adott volna Sopronnak nyomdát Lackner Kristóf, a hires és bőkezű soproni polgármester, a ki maga is nagy tudású iró ember több munkáját szintén a keresztúri nyomdában adatja ki.

Igy történt, hogy Sopronban csak a XVII. század végén vagy talán épen csak a XVIII. század elején találjuk az első nyomdát, a mellyel különben Sopron a szomszéd városokat, mint pl. Győrt és Szombathelyt még mindig megelőzte.

"A magyar állam nyomdászat-történelmi térképe" tervezője és magyarázója, Firtinger Károly, milleniumi munkája 9. lapján ezt mondja: "Sopronban 1673-ban kezd nyomdászkodni Dobner Sebestyén Ferdinánd." Nem tudom, honnan vette Firtinger ezt az állitását, de annyi bizonyos, hogy levéltári adatokkal be nem bizonyitható.

Dobner Sebestyén Ferdinánd ugyanis csak 1707-ben lesz soproni polgár, a mi már igen valószinütlenné teszi azt, hogy már 34 évvel előbb nyomdászkodott volna, mert soproni polgárok fiai már életük huszas éveiben szoktak polgárjogot kérni. De különben is a Dobner nyomdáról csak 1725-ben esik először szó, a mikor a tanács márczius 2-án hozott határozattal fenyegetve, 1726. évi február 8-án pedig királyi parancsra való hivatkozással végleg eltiltja a könyvnyomtatás gyakorlatától. Nem lehet feltételeznem, hogy a városi tanács akár 48, akár 26 évig háboritlanul engedte volna Dobnert nyomdászkodni, akinek az 1726. évi jul. 24-én kelt városbirói letiltás szavai szerint nem volt könyvnyomtatási privilegiuma. Az sem valószinű, hogy Dobner elérte volna a 100 éves kort, pedig 1750. körül halt meg, vagyis, ha 1673-ban csak 23 évesnek venném, akkor is életkora 1750-ben már közel megütné a 100 évet. Azt is fel kell emlitenem, hogy 1700-ban Dobner édes atyja volt a polgármester, mégis az akkor megjelent uj "Feuerordnung"-ot Bécsben nyomatják.

És igy históriai ténynek kell egyelőre elfogadnom azt, hogy a soproni első könyvnyomda nem 1673-ban, de igen valószinüen csak a XVIII. században keletkezett.

Nemes rantenhofi Dobner Sebestyén Ferdinánd különben fia volt a hires soproni polgármesternek, Dobner Ferdinándnak, a ki azzal dicsekedhetett, hogy I. Lipót és I. József királyoktól 1-1 aranyból való kegyelmi nyaklánczot kapott ajándékba. A család őse Dobner Sebestyén, a ki 1603-ban kapta nemességét. Sebestyén Ferdinánd prókátor lett, mint az apja és testvérje. A könyvnyomtatás, úgy látszik, inkább csak pássziója volt, mert több, mint valószinű, hogy fontosabb periratait és néhány kisebb munkáját maga nyomtatta. A Gensel-féle alapitvány dolgában inditott peréhez nyomtatott mellékleteket csatol hely, év és nyomda megjelölése nélkül, épen úgy, a hogy a Petrik-féle bibliográfiában felsorolt három kis műve megjelent. Majdnem kétségtelen bizonyitékok arra, hogy privilegium nélkül való saját nyomdájából kerültek ki, a melynek épen azért a nevét elhallgatni jónak tarthatta.

A Streibig-féle nyomdáról már sokkal biztosabb adat áll rendelkezésemre. Streibig József 1722. évi szeptember 11-én kap engedélyt arra, hogy nyomdájával Sopronban letelepedjék azzal a feltétellel, hogy törvényes születését három hónap alatt hitelesen igazolja. Talán épen Streibig volt az, a ki Dobner nyomdáját inhibiáltatta, de már néhány év mulva Győrre távozott s ott megalapitotta egy századon túl fennálló egyik legnevezetesebb nyomdáját azoknak, a melyek a gáncsot vető czenzura daczára virágzottak.

Nála jelent meg Dobner Abraham Aegidius következő kis nyomtatványa: "Unsterblicher Tugendruhm der weyland... Frauen Iudithae Dobnerin, einer gebohrnen Artnerin, welche den 4. September 1721. Jahrs das Zeitliche gesegnet, und darauff den 7. ds Mts... bestattet wurde. Oedenburg, in Nieder-Hungarn, druckts Jos. Ant. Streibig." Nyolczadrétű 5 levél.

Streibig után 1733-ban a bécsi származásu Schmidt János Miklós telepszik le Sopronban, a ki azonban már 1738-ban eladja nyomdáját a szintén idegenből jött Rennauer János Fülöpnek 1700 frtért, a mi elég nagy ár volt akkor egy kis nyomdáért. Rennauer özvegyétől a nyomdát 1748-ban megvette a Bécsujhelyből ide szakadt Siess (Süss) József, a ki megalapitója a hires soproni Siess - majd Kulcsár - ma pedig Romwalter-féle előkelő nyomdának.

Siess József 1770-ben telket vett a várostól a belváros körül a bástyák mellett elterült árokban közel a hátsó kapuhoz s itt kis házikót épitett, a melyből idővel az a tekintélyes épület alakult ki, amelyben ma is a Romwalter-féle nyomda működik, a mely ilyenformán immár 130 éves hosszu és szép multra tekinthet vissza.

Siess József 1789-ben bekövetkezett halála után a nyomdát özvegye vezeti 1800-ig, a mikor a szintén elhalt Siess Klára nyomdáját fia, Antal veszi át, kinek 1806-ban történt elhalálozásával a nyomda a Siess-féle örökösök nevén szerepel 1820-ig, a mikor özv. Kulcsár (szül. Siess) Katalin, megveszi fivére, Siess Ignácz részét és a nyomda 1846-ig az ő nevét viseli. Ebben az évben megveszi a nyomdát Lenk Sámuel s ez ismét eladja 1850-ben üzletvezetőjének Romwalter Károlynak, a kire később, 1856-ban, mint Kulcsár Katalin unokájának a férjére, rászáll a ház tulajdona is.

A második nyomdát Sopronban 1854-ben Reichard Adolf alapitotta s ez a két nyomda azután még évtizedekig magában szolgálta nálunk Gutenberg művészetét, miglen a legujabb időkben négy uj nyomda is keletkezett, a melyek azonban a Romwalter czégtől és másod sorban a Reichard nyomdából keletkezett Röttig czégtől az elsőséget meg nem tagadhatják.

A soproni könyvnyomtatás e rövid történeti vázlatából tisztán látjuk, hogy Sopronnak e téren vezérlő szerepe nem jutott, de amióta csak Gutenberg művészete itt meghonosult, városunk e kulturális nagy tényezőt mindig hiven ápolta és ma is áldozatkészséggel támogatja.

Nagyobb vezérszerepe jutott etéren Sopronvármegyének, a melynek két korai fontos nyomdáját már emlitettem.

A német-kereszturi és csepregi nyomdák egész történetét és nagy jelentőségét valósággal szemünk elé varázsolhatjuk és kényelmesen leolvashatjuk, ha ezen nyomdák eddig ismert könyvészetét nézzük.

Azért a rendelkezésemre álló adatok nyomán itt közlöm a keltezés sorrendjében e két nyomda eddig ismert összes XVI. és XVII századbeli magyar és idegen nyelvü nyomtatványainak teljes czimeit, a melyek igy összegyüjtve tudtommal eddig meg nem jelentek:

I. Kereszturi nyomtatványok

1598.

Svmmaia Azoknak az Articvlosoknak kikrevl vetekeodesek tamadtanak az Augustana Confessioban valo tanettok koezoett, es akkik, Ez keovetkeozendeo irasban, (mely az Eggyessegnek koeniuebuel Magyar nieluen irattatott). Isten igeienek tanettasa zerent es az huetnek egienloe folyasa zerent. Isteni felelemmel meg megmagyaraztattanak. Ecclesiastici 4. Mind halalig viaskodgyal as az igassagert, es az Isten meg gyoezi erted oz the ellensegidet. Anno M. D. XCVIII. Végén: Nyomtattatot Kerezturat Manlius Janos által. - 8. r. 84 számozatlan levél. (Szabó K.: Régi magyar könyvtár. I. köt. 304.)

1601.

Hartlieb Georgius. Tvmvlvs In Honorem et Gratiam Honestissimae Castissimae, Onmiumque Virtvtvm Flosculis laudatissimae Matronae, Annae Reuerendi et clarissimi Viri, Domini Joannis Schmuckij, Erffurdensis, Theologi eximij Verbi diuini in oppido Neck comitatus Lanseensis Hungariae, Ministri vt sinceri: ita vigilantissimi: coniugis, quae non absque iugenti liberorum, viduique moestissimi afflictione 15. Octob. Anno supra Millesimum sexcentesimo, placido fine in Domino quieuit. Extructus. Auctore M. Georgio Hartliebio, Tubing: Poeta Laureato: et pro tempore in Comitatu Lanseensi Concionatore Euangelico. Kerezturij, Excudebat Joannes Manlius, Anno Domini 1601. - 4. r. 6 sztlan lev. (R. m. k. II. k. 315.)

1603.

Hollósi Gottfried. Agoston Barat szerzetin valo, Hollosi Godedfridvsnak Pragai Barat Praedicatornak Boeczuelletes tudos embernek, az kereztiensegre valo meg tereseroel irattatott Praedicatio, mellyet oe maga praedicallott Wittenbergaban: mely Praedicatioban bucziut veszen az Rommai Papatol: az balvaniozasoktol, es Antichristus vtalatossagatol, kiben annak eloette volt, es szabad akaratia szerent, koezoenseges helyen, sokaknak hallasara, ellene mond: Es vallia magat, az Augustana Confession valo kereztieni giuelekezet tagyanak lenni, etc. Mostansaggal, minden hiv kereztieneknek koevetesere ki niomtattatott, magyar nieluen az Vittenbergai Szent iras tanetto Doctoroknak Elore Iaro beszedeuel eggyüt. Kerezturat Manlins Ianos altal. Anno M. DCIII. - 4. r. 41 sztlan levél. (R.m. k. I. k. 383.)

1603.

Zvonarics Mihály. Papa nem Papa Az az. A Papanak, es az papa tiszteloeinek, Luther ertelme zerent valo vallasok, az keresztyeni tvdomannak foe rezeirvl kikruel az Euangeliomi tudomanibeliek, es az Romaihuetbeliec koezoett, vetekoedes es kueloenoezes vagyon. Az Papak Toerueniboel, es nemeli ertelmesb Papasok Jrasiboel, egybe szedettetoet, es kezbeli koeniueczke modgyara rendeltetoet. Osiander Andras Doctor es Praedicator altal. Magyar nielvre penig fordettatot Zuonarich Mihal Cenki praedicator altal. Nyomtattatot Kereztvrat Az Tekintetes es Nagysagos Nadasdi Ferencz Wr Koeltsegen, Manlivs Janos által. Anno M. DMCIII. - 4. r. 240 lap. (R. m. k. I. k. 384.)

1604.

Magyari István. Az Tekintetes, Nemzetes, Nevezetes, Vitez Vrnak, az Nagysagos Nadasdi Ferentznek, Fogaras Foeldenec oeroekoes, Vasuár, es Sopron Vármegyeknek foe Jspannyanac, as felseges II. Rvdolphus Romai Czaszarnak, Magyar orszagnac Kiralyanac, és io gondviseloe edes Attyanac, Lovaz Mesterenek es Tanaczanak, es Dunan innen foe orszag Hadnagyánac etc. Kit az Vr Isten ez vilagy nyomorult eletboel az oeroec diczoessegben magához voet. 4. Jan. Anno 1604. Sarvarat Teste felet, es temetesekor loet ket Praedicatioia Magyari Istvánnac. Az Nemes és Vitézloe Madaraz Miklos Koeltsegeuel, Niomtattatot Kereszturat Manlius Janos által. 1604. - 4. r. 46 sztlan levél. (R. m. k. I. k. 390.)

1604.

Hartlieb Georgius. Carmen Heroicvm. Spectabili Et Magnifico Domino; Domino Francisco de Nadasd Perpetuo, Perpetuo, Terrae Fogaras, Et Comitatvvm Castriferrei, et Soproniensis Comiti: Sacrae Caes. Regiaeque Maiestatis Consiliario: Agasonum Regalium per Hungariam Magistro: nec non cis Danubianarum partium supremo Capitaneo: qui pie et placide in Christo. 4. Jann. Anno supra Millesimum. Sexcentesimum quarto Saruarini expiraviti Sacrvm. Avctore Georgio Hartliebio Tubingens. Artium ac Philosophiae Magistro: Poeta laureato. Impressvm Typis Joannis Manlii, Kereszturini, Anno 1604. - 4. r. 9 sztlan levél. (R. m. k. II. k. 320.)

1604.

Nagy Benedictvs. Naeniae Quas In Obitvm Spectabilis Ac Magni Domini, Domini Comitis Francisci, de Nadasd Perpetvi Terrae Forgaras, nec non Commitatvvm Castriferrei, et Soproniensis Comitis, Agazonvm Regalivm in Hungaria Magistri Sac: Caes: Regiaeque Maiest: Consil: et partium Cis Danubianarvm Generalis Capitanei, qui hoc anno cvrrente, 1604. Janvarij 4. die, inter 3. et 4. horas promer: placide in Christo obdormiuit gratitudinis et memoriae ergo Lachrymis rigauit, Benedictvs Nagy, Rector Nicopolitanus. Kerezturini, Impressum Typis Joannis Manlii. M. DC. IV. - 4. r. 9 sztlan levél (R. m. k. II. k. 321.)

1604.

Rulandus Joannes. Oratio Luctvosa. In Immatvrvm Obitvm Spectabilis et Magnifici, Domini Domini Francisci De Nadasd Perpetvi, Terrae Fogaras etc. Qui pie et placide ex hac miseriarum valle migrauit 4. Januarij Anno 1604. Generovs Et Magnificvs Dominus Dominus Franciscus Dersfi de Zerdahely: Comes Comitatus Sarosdiensis, haec qualicumque perpetui amoris, amicitiae et gratitudinis ergo apponi iussit. Per. Joannem Rulandum artis Medicae Doctorem et illustrium austriae inferioris. Medicum ordinarium. Anno reparatae Salutis M DC IIII. Impressvm Typis Joannis Manlii, Kerezturini. Anno 1604. - 4. r. 4 sztlan levél. (R. m. k. II. k. 322.)

1604.

Virtvti Et Memoriae Spectabilis ac Magnifici Domini D: Francisci de Nadasd, Comitis perpetui Terrae Fogaras etc. Veritatis Euangelicae fortissimi defensoris, et contra rabiem hostium laudatissimi propuguatoris, multotiesque de Turcis Victoris, Patris Patriae meritissimi Herois Hungarici sempiterna memoria, laude celebratione, literis, monimentis, dignissimi, qui cladium Hungariae pertaesus ad pacatiorem et beatiorem coelestis domicilij oram sese recepit dum Deo et naturae 4. Janvarij concederet Anno reparatae salutis Attendite et respicite finem, qui fuit aetatis suae climactericus 49. Carmina Fvnebria A clientibus deditissimis moestissime posita. Kereztvrini, Impressum Typis Joannis Manlii. M. DC. IV. - 4. r. 8 sztlan levél. (R. m. k. II. k. 323.)

1609.

Naptár az 1609. évre. (M. Könyvszemle 1894.)

1610.

Hartlieb Georgius. Anagrammata Hungaro Sopronia. Amplissimis Ac Integerrimis Viris, Nobilitate, Prvdentia, Virtvte; Pietate Et Doctrina Clarissimis: Domino Consuli: Domino Iudici, totique Ordini Senatorio, Regiae liberaeque Ciuitatis Soproniensis Hungariae Inferioris celeberrimae. D. et patronis summa animi obseruantia semper colendis: Sacrata. Avctore Georgio Hartliebio etc. Invidia est pessimum quid: sed habet quoddam pulchrum in se, consumit enim inuidentium oculos et cor; Aut prodesse volunt aut delectare Poetae, Impressvm Tipis Kereztvri, Emerici Farkas, Anno Domini 1610. - 4. r. 30 sztlan lev. (R. m. k. II. k. 335.)

1611.

Kalendáriom. Nyomt. Farkas Imre. Keresztur 1611. Ajánlva Nádasdy Tamásnak. (R. m. k. I. k. 430.)

1612.

Agenda, az az: Szent-egyhazi cselekedeteknek, avagy szentségeknek és egyéb egyhazi szolgalatok ki szolgaltatasanak modgya. I. Cor. 10. Vagy esztek, vagy isztok, vagy valamit cselekesztek, mind az Istennek ditsőségére tselekedgyetek. Kereszturot nyomtatott Farkas Imre által. 1612. - 8. r. 64 sztlan levél. (R. m. k. I. k. 433.)

1613.

Göncz Miklós (Pálházi) Az Vr Vachoraiarvl. az igaz Augustana Confessio szerint: Melly az boldog emlekoezetoe foelsegoes oetoedik Carolus Rom: Chaszarnak, Christus Vrunk születese otan, 1530. esztendoeben alazatossan be nyoitatott volt: mostani nyomorult idoere keszitetoett kezi koenyvetske. - Az egyuegyue koeroeztieneknek iouakra. Palhazi Goencz Miklos, Leuai Praedicator altal. Nyomtattatot Kereszturot, Farkas Imre altal, Anno 1613. - 8. r. 163 levél (R. m. k. I. k. 441.)

1614.

Az Evangeliumok, es az Epistolak: Mellyeket Esztendoe altal szoktak az Keresztyeneknek Gyuelekoezetibe oluasni, es hirdetni. Nyomtattatot Kereszturot Farkas Imre altal Anno Do: MDCXIIII. 8. r. 130 sztlan levél. (R. m. k. I. k. 448.) Egyetlen példánya a soproni evang. lyc. könyvtárban.

1614.

Zvonarics Imre. Az szent Irásbéli Hitvnk againak bizonyos moddal es rendel, harom konyvekre vala osztasa Mellyek az Szent Irasbeli dolgoknak Summaiat, az irasnak illendoe bizonsagival megeroesetetuen roenideden be foglallyak, es azoknak keues szoual keresztyeni gyakorlasat mutattyak, ez az mi idoenkbeli kiual keppen valo ellenkező tudomanyokat is hyuesegessen magyarazzak. Irattattak Es Magyar nyelure fordettattak Zvonarits Imre Csepregi foelsoe Templomi Praedicator altal az Tubingai Hafenreffer Matheas irasabol, es Keresztvrat Nyomtattattak Farkas Imre altal M DC. XIV. Esztendoebeu. 4. r. 542 lap. Ajánlva Nádasdi Pálnak. (R. m. k. I. k. 449.)

1615.

Göncz Miklós (Pálházi.) A Gyermetskék Credoja. Elsoeben Witembergaban Rhanus Gyoergy altal nemet nyeluoen oesszue szedoegettetoett: mostan pedig az koezoensegoes koeroesztieni Anyaszentegyhaznak epueleti e magyarra forditatott Palhazi Goencz Miklós Szeredi Praedikator altal. Bizony mondom Tinektek, valaki nem veendi az Isten orszagat, mint egy gyermetske, semmikeppen abba be nem mehet. Matth: 19. Marc: 10 Luc: 18. Nyomtattatot Kereszturat Fatkas Imre altal, Anno MDCXV. - 8. r. 152 levél. (R. m. k. I. k. 456.)

Az orsz. levéltár egy levelet őriz, a mely úgy a keresztúri nyomda összeköttetéseire, valamint a forditó személyére s az akkori könyvnyomtatási árakra élénk világot vet, s azért érdekesnek tartom, hogy a munka kapcsán közöljem:

"Kivül: Az tekéntetes és nagyságos urnak Thurzó Szaniszlónak, Szepes vármegyének örökös ispánjának, nekem kegyelmes patronusomnak.

Éltemig való alázatos szolgálatomat ajánlom nagyságodnak, a hatalmas Istentől kivánok nagyságodnak minden testi és lölki jókat megadatni mind az nagyságodhoz tartozókkal egyetemben.

Továbbá azt irhatom nagyságodnak, hogy az nagyságod predikatora (Pálházi Göncz Miklós volt Thurzó házi papja) nálam vala és az nagyságod parancsolatját megmondván és az nagyságod az minemű opus (A gyermetskék Credója) felől izent, hogy kinyomtatnám, azt én a nagyságod parancsolatjára kinyomtatom és az mi költséget (a lap szélén: fl. 25.) nagyságod küldött, én azt recipialtam és azon leszek, hogy azt nagysagodnak szépen kinyomtatom mennél hamarább lehet és minden dolgaimat elhagyom nagyságodért, véghez is viszem, kiben az nagyságod neve terjedjen. Ezzel az úr Isten éltesse nagyságodat, mind az nagyságodhoz tartozókkal egyetemben. Költ Kereszturat, karácson havának 3. napján, anno 1614.

Nagyságodnak szegény szolgája,
Farkas Imre, könyvnyomtató."

1615.

Zvonarics Imre és Nagy Benedek. Pazman Peter pironsagi. Azaz: Azokra az szitkos karomlasokra, es orczatlan pantolodasokra, mellyeket Szyl Miklos neve alatt Hafenreffer tudos Doctornak koenyve eleiben fueggesztet leuelek ellen, all-orczassan ki bocziattot vala: Derek Felelet. Melyben, nem chak az Czepregi Mestersegnek nevezett nyelves czielcziapasi, torkaban verettetnek, de meg az oe Cziauargo Kalauzzanak, csintalan fartelly es hazug czigansagijs roevid bizonyos ielekboel, mint egy vilagos tükoerboel, ki nijlatkosztatnak. Irattatot az együgyüeknek Hasznokra, es Az mi magunk artatlansaganak tiszta mentsegere. Zvonarith Imre és Nagy Benedek altal. Sagittae paruulorum factae sunt plagae eorum. Ps: 63. Nyomtattatot Kereszturat Farkas Imre által, Anno M. DC. XV. - 4. r. 329 lap: (R. m. k. I. k. 457.) Megvan a soproni ev. lyc. könyvtárban.

1615.

Hochschild Georgius. Cento Ouidianus De Christiani Nominis Hostivm Fvrore Inavdito. Conscriptus à Georgio Hochschildio Artium Liberalium Magistro & Poeta Lauru Caesarea coronato. Ad Authorem. Sacra viret semper Laurus, nec fronde caduca. / Carpitur, aeternum sic habet illa decus. / Sic vireat vigeatque diu tua Laurea mundo. / Semper ab hac carpat florida serta nepos. / Illa Dei simul et magni sit dedita laudi / Caesaris et vitae commoda multa ferat. Nicolaus Reusnerus Comes Palatinus. Kereszturini, Excudebat Emericus Farkas, Anno M. DC. XV. - 4. r. 6 sztlan level. (R. m. k. II. k. 363.)

1617.

Lackner Christophorus. Maiestatis Hvngariae Aquila A Christophoro Lackner J. V. D. Inventa, et hieroglyphica eius interpretatione levissime descripta. Anno M. DC. XVII. Sempronij. Keresztvrini Apud Emericum Farkas. M. DC. XVII. - 8. r. 82 lap. (R. m. k. II. k. 373.) Egy példánya megvan a kismartoni Esterházy-könyvtárban.

1617.

Lackner Christophorus. Florilegvs Aegyptiacus In Agro Semproniensi A Christophoro Lackner I. V. D. Condutus. Anno M. DC. XVII. Keresztorini, Ex Officina Emerici Farkas. - 8. r. 42 sztlan levél. (R. m. k. II. k. 374.)

1619.

Calendariom. Azaz. Az Ezer Hat Száz Tizen Kilenczedik Esztendő napianak szamlalata, az koezoenséges Practicaual, Aspectusokkal, Planetaknak foliasiual, es az Eghi ielekben valo be lepessekkel egyetembe, mely harmadik Bissextilis vtan. Az Crakai Academianak Professora, Alexander Mileius Doctor, Philosophus es Mathematicusnak irásabul, magyarra forditatattot. Kereszturat nyomtatatot Farkas Imre altal. - 8. r. (R. m. k. I. k. 492.)

1619.

Göncz Miklós (Pálházi.) Az Romai Babylonnak Koefalai. Az az: Egy neminemü Jesuita, ez tegetlen, az Szent Varas Kőfalainak Nevezeti alatt magyarázta gondolt XII. Fondamentomi: Mellyeknek roevid eroessegoekben bé foglalt le rontását, az szent Lélek Istennek segétségébuel: Dresdai Meiszner Boldisar, Szent iras magyarázó Doctornak, es Koezoenséges Tanetónak oltalma alatt, az szent Irásbeli Doctorsagra menendoe igyekoezetbuel, koezoenséges oltalmazásra foelvett: Antverpiai Rodenborch. Janos M. Humanitatis Poeticae Profess: Publ: - Magyarrá forditatott Pálházi Goentz Miklos Praedicator és az August: Confession valo Magyar Lelki Pasztoroknak Dunan innen Superintendenssoek által, Keresztvrat, Nyomtatatott Farkas Imre által, Anno M. DC. XIX. - 4. r. 196 lap. (R. m. k. I. k. 493.)

1619.

Huber Marcus. Theses Theologicae De Jvstificatione Hominis Peccatoris Coram Conspectu Dei. In solenni ac generali Synodo Chepregiensi ad disputandum pro consequenda Ordinatione in Ministerium Ecclesiasticum, exhibitae Conscriptae a M. Marco Hubero Isnensi Algóio SS. Theol: Studioso, Summarium salutaris doctrinae Euangelicae, quae est de Justificatione, continetur in sequentibus Divi Pauli verbis: Rom: 3. V. 23. 24. Omnes peccaverunt, & egent gloria Dei. Justificat gratis, per gratiam ipsius, per redemptionem, quae est in Christo Jesv, quem proposuit Deus propitiationem, per fidem in sanguine ipsius, ad ostensionen Justitiae suae, propter remissionen precedentium delictorum. Kereszturini. Imprimebat Emericus Farkas, Anno 1619. - 4. r. 16 sztlan levél. - (R. m. k. II. k. 388.)

II. Csepregi nyomtatványok

1625.

Lethenyei Stephanus. Succincta vitae Michaelis Zvonarics diatyposis metris poeticis expressa. Csepreg 1625. - 4. r. (R. m. k. II. k. 430.)

1626.

Calendarium. Az az: Az Ezer Hat Száz Hvszon Hatodic Eszteudő napianak számlálása: Es abban nemely meg leendő dolgoknak ioevendoelese: mely az Bissextilis utan masodic. Az Cracai Academiaban tanito M. Alexander Mileius, Rokitnensis Philosophus es Mathematicus, Doctor altal szereztetet es annak irasabul Magyar nyelvre fordittatot. Csepregben Nyomtattatot Farkas Imre altal. - 8. r. 36 sztlan levél. (R. m. k. I. k. 553.)

1626.

Zvonarics György. Rövid Felelet Mellyben Pecseli Imrenec. Ersec Uyvari Calvinista Praedicatornac Tanacsa meghamisséttatic, es az több Doctoroc irásira is válasz adatic, im ez kérdés feloel: Az keresztyén Embernec kellessék e Lutheranusnak avagy Calvinistánac neveztetni ez végre, hogy az igaz tudomány avagy hitnec vallása az hamistul megkueloemboeztessec? Mellyet Isten igéjébuel és az szent irás magyarázó keresztyén Doctoroknac irásokbúl szedegetet és az egyigyue hiveknec eppuelettyekre koezoensegesse toett Sarvari Zvonarits Gyoergy. Csepregben Farkas Imre nyomtatta 1626 Esztendőben. - 4. r. 16 sztlan levél. (R. m. k. I. k. 554.)

1627.

Zvonarics Mihály. Magyar Postilla. Az az Az Vasarnapokra es egynehany nevezetes innepekre rendeltetet Evangeliomoknac Elsoe részben foglaltatot világos és értelmes Magyarázattya; mellyet az foe tudos és nevezetes szent Irás Magyarázo Doctoroknac és Profesoroknac Irásokbul irtt és szerzett éltében az Istenben el nyugot és idvoezuelt Zvonarits Mihály Sarvari Praedicator, és Dunan innen valo keresztyén Ecclesiáknac Superintendense: és holta után Maradéki kinyomtattattanac az Keresztyéneknec Isten igéjébuel lelki éppuelettyekre néző és szolgáló igekezettel. Csepregben Nyomtattatot Farkas Imre altal. M. DC. XXVII. Esztendoeben. - 4. r. 943 lap. (R. m. k. I. k. 560.)

1628.

Zvonarics Mihály. Magyar Postilla. Az az: Az Szent Haromsag Vasarnaptul fogva koevetkezendoe Vasarnapi Evangeliomoknac Második Részben foglaltatot világos és értelmes Magyarázattya: Mellyet a foe tudos es nevezetes szent Irás Magyarázo Doctoroknac és Professoroknac Irásokbul irt és szerzet éltében az Istenben el nyugot és idvoezuelt Zvonarits Mihály Sarvari Praedicator stb. mint fent... M. DC. XXVIII. ... 4. r. 697. lap. (R. m. k. I. k. 567.)

1629.

Imádságos könyvecske... Csepreg. 1629... (Lethenyei István, csepregi prédikátortól.) (R. m. k. I. k. 578.)

1630.

Calendarium. Az Ezer Hat Szaz Harminczadic Esztendoere valo Calendarium, mely másodic. Bissextilis után. Szereztettetet az Crackai Academiában tanito M. Hercius Pal, Philosophus és Mathematicus Doctor és Professor altal. Az ervagasrul és koepoeloezesruel valo tanusággal egyetemben. Csepregben Nyomtattatot Farkas Imre által. - 8. r. 35 sztlan levél. (R. m. k. I. k. 589.)

1630.

Az egyházi szolgák életének, tisztének és tisztességes magok tartásának Régulai. Irattattanak az Sopron Vármegyebéli Ecclesiák Senioritul, Isten tisztességére, és az Anyaszentegyháznak, abban valo tanítóknak épületekre... Csepregben nyomtattatott Farkas Imre által 1630. eszt. (R. m. k. I. k. 590.)

1630.

Mihálykó János. Keresztyeni Istenes és áhitatos Imadsagoc, Ez mostani nyomorult és veszedelmes idoekben, minden keresztyén és Istenfélő embernec foeloett szuekségessek és hasznosok. Ezek mellé adattattanac egynehány szép Isteni Dicséretec és Soltári Enecec, mostan uyjonnan kibocsáttattac és Csepregben Nyomtattattac Farkas Imre által. 1630. Eszten. - 12. r. 496 lap. (R. m. k. 591.)

1631.

Evangeliumok és Epistolák... Csepreg 1631. - 16. r. (R. m. k. I. k. 597.) Egyetlen példánya a soproni ev. lyc. könyvtárban.

1631.

Nádasdi Pál. (Ahitatos és Buzgó Imádságoc) - - - Csepreg. 1631. - 12. r. (R. m. k. I. k. 598.)

1631.

Scholtz Jeremiás. A Sopronyi birodalomban lévő Balffi Feredő mértékletes állapotu természetinek, munkálódó erejének és használatosságának magyarázó megirása, Csepreg. 1631. - 4. r. 6 sztlan levél. (R. m. k. I. k. 599.) - Egy példány sem ismeretes ma.

1631.

Scholtz Jeremias. Descriptio thermarum Wolffsensium, ad Sempronium, quae ignis beneficio calefiiunt. Csepregini an. 1631. - 4. r. (R. m. k. II. k.468.) - Ma egy példány sem ismeretes.

1633.

Lethenyei István. Az Calvinistac Magyar Harmoniaianac, az az: Az Augustana es Helvetica Confessioc Articulussinac, Samarjai Janos, Calvinista Praedicator, Es Svperintendens által lett oeszvehasonlétásánac meg-hamisétása. Mellyet Lethenyei Istvan Csepregi Praedicator Es Senior. Az Szent-Irásmagyarázó Luttheránus Doctoroknac koezoenséges Irásokbúl Magyar nyelven világosságra ki-bocsátot. Csepregben Nyomtattatot Farkas Imre által, 1633. Eszt. - 4. r. 134 lap. (R. m. k. I. k. 626.) Egy példánya a soproni ev. lyc. könyvtárban.

1635.

Calendarium. Az MDCXXXV. Esztendoere Valo Calendariom Ki az Bisextilis után Harmadik Szereztetet. Az Cracai Academiában tanito M. Bandorkovecs Janos, Philosophus és Mathematicus Doctor és Professor által. Csepregben. Nyomtattatot Farkas Imre által. - 8. r. 32 sztlan levél. (R. m. k. I. k. 641.)

1635.

Lethenyei István. Az Szent Irasbeli Hituenc Againac roevid öszve-szedese: mely az szent Irasbol, es a Keresztyeni egyessegről Irott Concordia Koenyvboel a Masodic Christianus Saxoniai Elector Fejedelemnec parancsolattyából, az Isten Ecclesiáinak és a Scholákban való Tanétoknac és Halgató hiveknec tanuságokra és éppuelettyekre szereztetet és iratot Lenhard Hvtter Vitebérgai Doctor altal: Es Deac nyelvboel Magyarrá fordittatot Lethenyei István Csepregi Praedicator által; nyomtattatot penig Csepregben Farkas Imre altal 1635. esztendőben. - 4. r. 255 lap. (R. m. k. I. k. 642.) Egy példánya a soproni ev. lyc. könyvtárban.

1636.

Evangeliomok és Epistolák. Csepreg. 1636. (R. m. k. I. k. 655.)

1641.

Calendarium. Az MDCXXXXI. Esztendoere valo Calendarium. Az mely Bissextilis után első szereztetet az Kesmarkon lakozo David Frőlichius Mathemathicus Doctor altal és ez Magyar Ország és Erdeli Eghez szorgalmatossan alkolmaztatot. Csepregben Nyomtattatot Farkas Imre által. - 8. r. 82 sztlan levél. (R. m. k. I. k. 712.)

1643.

Evangeliomok és Epistolák. Csepreg. 1643. (R. m. k. I. k. 737.)

A betü munkásai a betü jubileumára

A középkor mély sötétségéből Gutenberg János ragadta ki megmérhetetlen találmányával az egész emberiséget, háladatlan vagy tudatlan tehát minden ember, ki kegyelettel nem ünnepli Nagymesterünk születésének 500 éves évfordulóját.

BREINER E. FIA

GUSTAV RÖTTIG

Gutenberg János nagymesterünk születésének félezredes évfordulóját mi nyomdászok a legméltóbban úgy ünnepeljük meg, ha szent fogadást téve - pályatársi igazi szeretettel és egyetértéssel: egy testté tömörülve - haladunk előre!

KOÓR JÓZSEF

Ki a Gutenberg János által feltalált könyvnyomtatás művészetét megtanulta hódoljon is neki, mert ezzel a legnemesebb érzelmet tanusitja.

SCHWARTZ VILMOS

Dem hohen Meister, der die Bahn dem freien Wort gebrochen der die »schwarze Kunst« der Cultur erworben und als Fackelträger der Civilisation das Licht der Menschheit gebracht hat, ist für alle Zeiten ein Denkmal in den Herzen der Mit- und Nachwelt errichtet; aber am lebendigsten bleibt Gutenberg's Angedenken uns, seinen treuen Jüngern gegenwärtig, zu denen sich mit Stolz zählt.

JULIUS CORIARY

Uj korszak előtt áll a könyvnyomtatás!

A szedőgép, ez a mindnyájunk réme, nemsokára fölöslegessé tesz - a takácsok sorsára juttat - bennünket.

Azt hiszem 100 év mulva csak szánakozva mesélnek rólunk, - a most még gyorskezü szedőkről - hogy milyen csigalassusággal is szedhették azelőtt a betüt!

TREUTNER FERENCZ

A budapesti nyomdászok Gutenberg-ünnepélyén a magyar országi szocziáldemokrata pártvezetőség egyik szónoka a többek közt azt mondta: Gutenberg találmánya a betü, az elnyomás ellen már többször harczba szólitotta az emberiséget; a reformáczió idejében aztán az 1848-as időkben; legszebb tette azonban az lesz, midőn magáért a dolgozó népért a munkásosztály felszabaditásáért fogja ezt megtenni.

Valjon melyik betünek lesz ez feladata, a kézzel szedetteknek-e vagy majd csak a géppel szedetteknek?

HENTER GYULA

A kimondott szóban sokszor nem lehet észrevenni a szellem és érzelem hiányát, a nyomatottban ez a hiány mindig kérlelhetetlenül kitünik.

KŐHALMI BÉLA

Ha majd a betü senki előtt sem lesz ismeretlen, akkor lesz csak az igazi ünnep, mely méltó lesz Gutenberg emlékéhez!

STEINER GÉZA

Mily nagy a külömbség a könyvek és az emberek között. Amazoknál az ostobák egyuttal a legrosszabbak is...

ZSIGMOND LAJOS

Ha nagymesterünk, Gutenberg János látná, hogy csodás találmánya mennyire kifejlődött s mily felvilágosodást idézett elő az emberiség között, nem kevésbé büszkén szólitana bennünket fiainak, mint a mily örömmel ünnepeljük emlékét.

CZECH ANTAL

LUDWIG SORGER

Mesterünk meghalt! de emléke élni fog - mig csak egy ember is él, a ki megtanult olvasni, - az örökkévalóságig.

ID. OFENBECK KÁROLY

A müvelt Németország nemcsak szivében örökitette meg Gutenberget, hanem oltárt emelt érczszobor alakjában, hova a népek hódolatuk jeléül zarándokolnak!

Vajjon Magyarországnak mikor lesz arra ideje és pénze?

LACZAY KÁROLY

Gutenberg János, a könyvnyomtatás feltalálójának 500. évfordulóját ünneplik Sopron város nyomdászai; az 1000 éves évfordulóját már nem ők, talán nem is utódaik, hanem valószinüleg a szedő-gépek ünneplik.

ANHALT ADOLF

Die Welt lag einst im Banne der Finsterniss, doch durch des Grossmeisters Johannes Guttenberg's gigant'sches Werk wurde sie erhellt. Die Völker beugen sich vor der Presse Macht und halten der Wahrheit treue Wacht!

JOSEF KRAUS

Gutenberg dicső Mesterünk alkotása fegyver: mert fölmenté a nép igaz, lebilincselt elvét, megteremté a szabad szót, miért is a nép Messiásának nevezze őt.

DODEK LÁSZLÓ

Büszkén mondhatjuk, hogy Gutenberg apánk találmánya érte el a legnagyobb haladást a kor fejlődésében.

EHRLICH J.

Az 1900. aug. 19-ét megörökitendő, tegyünk szent fogadást, a szaktársi összetartás és szeretet ápolására.

STEINER MÓR

Gutenberg találmánya az, mely módot nyujt az emberiségnek arra, hogy tanuljanak s műveljék a népek minden osztályát: mert csak azon osztálynak lehet biztos politikai és közgazdasági jövendője, mely komolyan és öntudatosan törekszik az általános műveltség szinvonalára emelkedni s azon előre haladni.

KOHÁRY ISTVÁN