Ismertető

Az etnikai identitás nem föltétlenül reprezentált, s még kevésbé törvényszerűen nyilvánosan megjelenő természetű. A magyarországi kunok egyik történeti régiójának, a Kiskunságnak néhány térbeli sajátosságáról szóló tanulmány egy illegitim társadalmi identitástudatról, a tájegység városaiban jellemző civiltársadalmi öntudatról és arról a történeti szerepről értekezik, amelyben az alföldi mezővárosi tanyás parasztpolgár, a református köznemes és az etnikai öntudatát őrző városlakó mentalitása egyaránt megtalálható, de egyre kevésbé jelenik meg a politikai akaratérvényesítés közvetlen és szabályozott szintjén. A történelem megélésének helyi szintje, a lokális értékrend, a települési és tájegységi autonómia olyan szerepmintákat tartósított ezen a tájon, amelyek nem találták meg érdekeltségüket a hazai modernizáció folyamatában. Része volt ebben a szocializmus homogenizáló időszakának, korábban az álnemzeti érzület politikai támogatottságának, azt megelőzően pedig az elmaradott tájegységi kultúrának, a külterületi népesség nagy arányának, a "telepített" identitásnak és a jogi-önigazgatási szabadság hatalmi korlátozásának. A térbeli társadalmi rétegződés több évszázados tradícióját a nemzeti állam kialakításának törekvése, az állampolitikai érdek helyi érdekek fölé emelése, a helyi népesség identitásfosztása szakította meg. Az alföldi kun városok fejlődés-árnyékba kerülése olyan erőhatások eredménye volt, melyek a lokális értékrend elnyomása árán, a kívülről és fölülről hozott progresszió eszközével egy szerves autonómia fölszámolását tették lehetővé, ami sértettségbe szorította és antipolitikus viselkedésre kényszerítette a régió polgárait.