Magyar Elektronikus Könyvtár

CÍMLAP

Havasi Ágnes

Vizuális segítség autizmussal élő személyek kommunikációjának fejlesztésében

TARTALOM, BEVEZETŐ

Tartalom

Bevezető gondolatok

I. fejezet. Az elméleti háttér
1.1 A témaválasztás indoklása
1.2 Az autizmus története
1.3 Az autizmus, mint pervazív fejlődési zavar
1.4 A kommunikáció deficitje
1.5 A terápia alapelvei

II. fejezet. A kommunikációs készségek pszichológiai-pedagógiai felmérése és az alternatív kommunikációs rendszerek alkalmazhatósága az autizmusban
2.1. Az informális felmérés
2.1.1 A kommunikációs snack és a megértés felmérése
2.1.2 A fejlődési kérdőív
2.1.3 A Kathleen Quill és mtsi által kidolgozott kérdőív
2.2. A formális felmérés eszközei
2.2.1 A PEP-R
2.2.2 Kommunikációs mintavétel a TEACCH program alapján
2.2.3 A Vineland-féle Adaptív Viselkedést Mérő Skála
2.3. Alternatív kommunikációs rendszerek alkalmazhatósága az autizmusban
2.3.1 A PECS
2.3.2 Alternatív kommunikáció tanítása a TEACCH program kommunikációs tanterve alapján
2.3.3 Elemi gesztusok
2.3.4 A BLISS
2.3.5 A jelnyelv
2.3.6 A facilitált kommunikáció
2.3.7 A kommunikációs készségek fejlesztését kiegészítő egyéb rendszerek

III. fejezet. A TEACCH program spontán kommunikációs tanterve

IV. fejezet. Esettanulmányok
4.1. A hipotézisek, az esettanulmányok elkészítéséhez használt módszerek
4.2. Évi esete
4.3. Nelli esete

V. fejezet. Az eredmények elemzése
5.1. Következtetések
5.2. Összegzés

Felhasznált irodalom
Idegen szavak és kifejezések jegyzéke
Melléklet
Ábrák

Bevezető gondolatok

Autizmus - olyan fogalom ez, amelyről ma már majd' mindenki hallott. A laikus egyfajta különlegességként, vagy különcségként gondol rá. Az autizmussal élő ember, mint "üvegbúra alatt élő", magányos, de értelmes, elvarázsolt "csodabogár" vonzza mind az átlagember, mind a művész, mind a média figyelmét. A médiumokban szokatlan felvilágosítási hullámot hozott mozgásba az 1989-ben négy Oscar-díjjal kitüntetett mozifilm, a Rain Man. Dustin Hoffmann nagyszerűen és hitelesen alakítja az autizmussal élő Raymond Babbitet, Tom Cruise pedig bátyjaként csodálatosan mutatja be, milyen megerőltető, de egyben milyen izgalmas is lehet a közvetlen érintkezés az autizmussal. E filmet követően filmalkotások sora készült az autizmus tárgykörében - a hitelességet tekintve több-kevesebb sikerrel - melyek közül jó néhányat a magyar mozik és televíziós csatornák is bemutattak, illetve önmaguk is készítettek. Pontosan ezen hullámnak köszönhetően az autizmus olyan állapotként került a köztudatba, amellyel az együtt élő személyek valamiféle lenyűgöző, átlagon felüli készségeket hordoznak. Sajnos a valóság nem ennyire lenyűgöző: az autizmussal élők többségének nincsenek átlagon felüli képességei, sőt, több területen az átlagon alul teljesítenek, jelentős hányaduk értelmileg is sérült. Nem arról van tehát szó, hogy az "üvegbúra alatt" egy ép ember lakozik.

A "kommunikáció és autizmus" témát természetesen ilyen terjedelemben lehetetlen feldolgozni, így annak egy szeletéről: a vizuálisan támogatott kommunikációról lesz szó, röviden érintve az egyéb alkalmazott alternatívákat e területen, autizmussal élők esetében. Hiszem, hogy a támogatás segítségével minőségi és mennyiségi javulás érhető el a kommunikáció területén.

A tanulmány célja nem egy minden autizmussal élő személyre ráhúzható "csoda-séma" átadása, inkább a segítség lehetőségeinek és annak az attitűdnek a bemutatása, amellyel őket támogatnunk (és nem erőszakosan "normálissá tenni", mindenáron a társadalomba integrálni) lehet és kell. Ehelyütt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak az Autizmus Alapítványnak és Autizmus Kutatócsoportnak a szüntelen szakmai fejlődési lehetőségért.