Bevezetés

Érdekes világba kerültem egy 1959-es nyárvégi napon. Az volt életem első munkanapja a Központi Statisztikai Hivatal Gépi Adatfeldolgozási Osztályán. Számtalan, csodálatosnál csodálatosabb gép működött ott csodaszép lányok-asszonyok kezelésében. Készítették a lyukkártyákat, amelyek a géptermek felett magasodó épület emeletein székelő statisztikusok adatait hordozták, hogy azokat a gépeken a legösszevisszább ismétlődésekben keresztül futtatva elérkezzenek egy apró, elektromos kalapácsokkal csattogóhoz, a nyomtatóhoz, amely hatalmas ív papírokra nyomtatta a sok-sok munka eredményét, a statisztikákat.

E sok gép kezdő technikusaként egy teljesen új világ tárult elém, olyan, amilyet soha nem tanultam, nem tanítottak. Itt volt hát a feladat, a próbatétel, ismerkedni, tanulni, megérteni azokat! Gépeket, amelyek tárolnak, rendeznek, válogatnak, csoportosítanak, számolnak, nyomtatnak. Új világ, gondolkodni kell, megérteni kell!

Ismereteim szerint a gépek mindenféle fizikai tevékenység elvégzésére készülnek, emelnek, forgatnak, ráznak, vágnak, ütnek, darabolnak, de olyanok, amelyek számokat adnak össze, sőt kiválogatják melyiket, ezt igen, azt nem, ki hallott már ilyet! Ezen el kell gondolkozni!

Volt ott egy szoba, titokzatos, azt mondták, hogy abban amerikaiak vannak (az IBM magyar technikusainak helye volt). Aztán egyszer áhítattal bejutottam oda, a falon egy másodpercmutatós óra és egy felirat volt: TRINK! Előszedve nyelvtudásomat mindjárt megállapítottam, hogy az igyál jelentés itt értelmetlen, hiszen nem kocsmában voltam! Na, de akkor miért? Később kiderült, hogy a betűk az angol THINK szót alkották, csak a "jópofa hapsik" ezt az értelmetlenséget a saját világukra ferdítették.

Ez a kettősség máig bennem ég! Emberek nem gondolkoznak, csak ötletelnek és így, még az arra felhívó emlékeztetőt is "alkoholossá varázsolják"! Talán nem mindenütt, de legtöbbször!

Akkor még nem nagyon ismertük, ismerhettük Neumann János, Pólya György, Szegő Gábor, Teller Ede és mások munkásságát, de megéreztem, hogy valami van a levegőben, valami izgalmas rejtvények vannak körülöttünk a világban és az azoké lesz, akik nem húzzák azt a kis vonalkát a THINK második betűje fölé!

Most már tudom, igazam lett, az elmúlt ötven (50) év azt mutatta, hogy a gyorsan változó világunkban észnél kell lenni, hacsak nem akarsz segélyezett lenni. Nyitott szemmel kell járni, az adaptivitás létkérdéssé vált, GONDOLKOZNI kell, THINK!

Ez a kis könyvecske néhány olyan dolgot jár körül, amelyek a közelmúlt eseményeihez kötődnek. Felületesen, néha könnyedén, arra szeretné rávenni a tisztelt olvasót, hogy GONDOLJA ÁT önállóan azokat és a tapasztalatait használja élete és adott esetben mások életének a formálásában!

Igyekeztem érthetően fogalmazni, lehet, hogy unalmas lesz néha, de kérem gondolkozzanak el rajta és ne higgyenek senkinek és semminek, amíg maguk is meg nem győződnek róla! Kívánom, hogy váljék hasznukra lelkileg és anyagilag egyaránt!

Szentendre, 2009. májusában.