Előszó

Célom bemutatni a rúnaírás és az ahhoz kapcsolódó kulturális értékek kialakulását és történelmi fejlődését a magyar olvasóknak. Régészeti leletek bemutatását, tudományos kutatások eredményeit, szájhagyományban fennmaradt emlékeit annak a kincsnek, amely mára szinte csak Skandináviában maradt fenn, de amely egykor Európa nagy részén létezett. A rúnaírással foglalkozó nyelvészet és runológia tudomány, én azonban merész lépésre szánom el magam: szeretném bemutatni a rúnajelekhez kapcsolódó misztikát is - belemagyarázás nélkül, úgy, ahogy ez Skandináviában sok helyen létezik.

Korunkban sokan vonzódnak valamilyen formában a spiritualizmushoz. A modern élet könyörtelen pörgése, a hagyományos értékek devalválódása, Pénzisten könyörtelen uralma egyfajta űrt hoz létre. Túl-technikalizálódott európai kultúránkból kíváncsian tekintgetünk kelet felé. Feng-shui, karma, a csakrák, stb. tudnak-e azokra a kérdésekre választ adni, melyekre máshonnan nem kapunk válasz?

Az atomfizika például sokunknak egész egyszerűen érthetetlen, bár ennek nem is célja az emberi lélek tanulmányozása. Mégis korunk sok szélhámosa (üldözött) tudósnak kell, hogy kiadja magát, a modern fizikából véve - általa sem teljesen értett - kifejezéseit, különben talán nem tudná eladni magát. Tudat alatt érezzük a tudomány erejét, szükségességét, de sajnos néha csak "hiszünk" a tudomány eredményeiben, hiszen az átlagember számára már nagyon nehéz empirikus úton megérteni a világot. Ez a világ - az Univerzum - más, mint nagyapáink világa. A laikus úgy érzi, hogy számára már érthetetlen ez a világ. Sokan talán egy kicsit csapdában érzik magukat. De nem biztos, hogy ezt a világot be lehet vonni a lélek világába... a fizika nem "kompatibilis" a spiritualizmussal.

De vajon Indiába vagy a Távol-Keletre kell-e utaznunk idegen népek idegen kultúrájából lefordított és félig megértett részigazságokért? Európaiságunk csak technológia? Nem! Van egy közös európai kincsünk, mely mindig is itt volt: a rúnák.

Balogh Gábor
Budapest, 2012 tele