
CÍMLAP
Boros János
Demokrácia és szabadság
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Tanulmányok
Létezik olyan, hogy kelet-európai demokrácia?
Központ - periféria: Interdiszciplinaritás és demokrácia
A telekommunikatív demokrácia felé - Telekommunikációs konvergencia mint a társadalmi igazságosság lehetősége
Többnyelvűség és demokrácia
Az irodalmi kultúra felé - Richard Rorty kulturális politikája. A filozófia mint kulturális politika 46
Kulturális politika mint a demokrácia filozófiája
A demokrácia mint utópia
Az irónia hermeneutikája - Néhány megjegyzés Fehér M . István Rorty-értelmezéséhez
Az egyénre alapozott demokrácia mint pszichoterápia
Hétköznapi demokrácia
Magyarország újraalkotása. Megjegyzések az új alkotmányhoz
Vita
Erkölcs és demokrácia - Vita Nádas Péterrel
Európai azonosságtudat - Vita Habermasszal
Géntechnikai mozgósítás - A Sloterdijk-vita margójára
Nemzet és oktatás - Vita Szörényi Lászlóval
Újra elindulni - Vita Kis Jánossal
Vázlatok
A demokrácia mi vagyunk
Védőbeszéd egy képzeletgazdag demokráciáért
A tízdolláros arca: Alexander Hamilton
Szükségünk lenne Rád, Európa! Habermas az új keményszívűségről
Alkotmányozás, teljes erőbedobással - Csak a később születettek, nem a volt szolgák alkothatják meg a szabadság földjét
Szótár
Egy eljövendő demokrácia szótárához
Könyvek
A Frankfurti Iskola pragmatizálódása felé
Kommunikáció és demokrácia - Megjegyzések Nyíri Kristóf munkásságához
Gazdaság mint kultúra
Üdv, Afrika!
Liberalizmus és kommunitarizmus - Az igazságosság ész-szerűségének védelmében
Gondolkodók
Demokrácia és társadalmi igazságosság - John Rawls (1921-2002)
Filozófia és igazságosság - Richard Rorty (1931-2007)
Beszélgetések
Hány oldal az alkotmány? Molnár D énes interjúja (2005)
Környezetvédelem színes ceruzával. Galambos Attila interjúja (2006)
Nincs jobb a szabadságnál - Válasz Samu János kérdésére (2009)
Jegyzet
Irodalom
Előszó
A kötetben elsősorban a demokráciáról a kétezres években létrehozott
írásaim jelennek meg, amelyek kimaradtak A demokrácia antropológiája
(Pécs, Jelenkor, 2009) kötetből, illetve amelyek azóta keletkeztek. A
kétezres éveket (2000-2009) német nyelvterületen a "nullás" éveknek
vagy évtizednek nevezik, és most, hogy az évtized véget ért, egyre
többet hallani a "lenullázott évek", az "eltékozolt évtized"
jellemzést erről az időszakról. A világpolitikában az évtized és az
évezred is a New York-i ikertornyok elleni támadással kezdődött, és a
politikát, világgazdaságot döntően határozta meg a terror elleni harc,
az Amerikai Egyesült Államok katonai fellépése Afganisztánban és
Irakban. Erre az évtizedre esik Kína és a többi olyan "küszöbország"
(Schwellenländer) gazdasági fellendülése, mint India vagy Brazília.
Bár az Egyesült Államok világpolitikai, világgazdasági és főként
kulturális dominanciájának végéről szóló mesék üres fecsegések.
(Mindenki az amerikai életstílust kívánja magának, a kínaiak és a
brazilok is. A kínai fellendülés kétség nélkül az Egyesült Államok és
Európa gazdasági erejétől, innovációitól és vásárlóerejétől függ. Ki
akarna ezentúl kínai filmeket nézni a mozikban az amerikaiak vagy
európaiak helyett?) Kétségtelen, hogy a nullás években Amerikát inkább
a világ biztonságosabbá tétele érdekelte, és kevésbé saját további
gazdasági fellendülése. Az évtized végére esik az "arab tavasz",
melynek kimenetele az egyes országokban ugyan még több mint kérdéses,
de az nyilvánvalóvá vált, hogy ezen országok, főként az országok
fiataljai számára a nyugati szabad demokráciák politikai
berendezkedése és szabadsága olyan vonzóerővel bír, mely erőt adhat a
diktatúrák és hagyományos hatalmak elsöpréséhez, a demokrácia
létrehozásához.
Kelet- és Közép-Európában, és így Magyarországon is a nullás évek
nyilvánvalóan elvesztegetett évtizedet jelentenek. Nem sikerült a
demokráciát bensőleg, ha tetszik, az emberek lelkében, erkölcseiben és
jogérzékében stabilizálni, számos országban az egykori (eufemisztikusan
kifejezve) "állampárti" erők voltak uralmon, melyek éppen történelmi
múltjuk és személyes összefonódottságaik miatt képtelenek voltak azokat az
erkölcsi erőket felszabadítani és megmozdítani, amelyek nélkül nem lehet
demokráciát létrehozni. Kétségtelen az is, hogy Amerika világpolitikai
stagnálása, mely a terror elleni katonai fellépés egyenes következménye
volt, gazdasági és intellektuális kihatásaival az egyébként is minden
tekintetben erőtlen és gyenge közép-európai régiókat súlyosan érintette,
főként azért, mert nem jöhettek impulzusok a valódi demokráciák
kialakítására. Az elvesztegetett évtized ugyanakkor, egy remélt jövő felől
nézve talán az erőgyűjtés évtizede is volt. A kis közép-európai népek
rájöhettek, hogy magukra vannak utalva, és talán arra is rádöbbentek, hogy
acsarkodás helyett egyedül a megalapított, törvényhozó, törvénytisztelő
demokráciák stabilizálásával és életmóddá változtatásával juthatnak
valódi virágzásra. - A könyvben megjelent tanulmányok a demokratikus
gondolkodásmód kialakítását és elterjedését lennének hivatottak
elősegíteni.
Köszönetet mondok Családom tagjainak, hogy olyan otthoni demokratikus
környezetet teremtettek, melyben sok egyéb, fontosabb dolog mellett
még szövegeket is tudtam írni. Nekik ajánlom a könyvet, remélve, hogy
életük demokráciában fog zajlani, e törékeny képződményben, melyet
folyamatosan és fáradhatatlanul erősítenünk kell. Köszönöm Géczi
Jánosnak, az Iskolakultúra folyóirat és könyvsorozat vezetőjének a
szöveggondozást, lektorálást és kiadást, Nagy Endrének pedig a
lektorálást.