Tétel adatlapja

CÍMLAP

Boros János

Demokrácia és szabadság

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó

Tanulmányok
  Létezik olyan, hogy kelet-európai demokrácia?
  Központ - periféria: Interdiszciplinaritás és demokrácia
  A telekommunikatív demokrácia felé - Telekommunikációs konvergencia mint a társadalmi igazságosság lehetősége
  Többnyelvűség és demokrácia
  Az irodalmi kultúra felé - Richard Rorty kulturális politikája. A filozófia mint kulturális politika 46
  Kulturális politika mint a demokrácia filozófiája
  A demokrácia mint utópia
  Az irónia hermeneutikája - Néhány megjegyzés Fehér M . István Rorty-értelmezéséhez
  Az egyénre alapozott demokrácia mint pszichoterápia
  Hétköznapi demokrácia
  Magyarország újraalkotása. Megjegyzések az új alkotmányhoz

Vita
  Erkölcs és demokrácia - Vita Nádas Péterrel
  Európai azonosságtudat - Vita Habermasszal
  Géntechnikai mozgósítás - A Sloterdijk-vita margójára
  Nemzet és oktatás - Vita Szörényi Lászlóval
  Újra elindulni - Vita Kis Jánossal

Vázlatok
  A demokrácia mi vagyunk
  Védőbeszéd egy képzeletgazdag demokráciáért
  A tízdolláros arca: Alexander Hamilton
  Szükségünk lenne Rád, Európa! Habermas az új keményszívűségről
  Alkotmányozás, teljes erőbedobással - Csak a később születettek, nem a volt szolgák alkothatják meg a szabadság földjét

Szótár
  Egy eljövendő demokrácia szótárához

Könyvek
  A Frankfurti Iskola pragmatizálódása felé
  Kommunikáció és demokrácia - Megjegyzések Nyíri Kristóf munkásságához
  Gazdaság mint kultúra
  Üdv, Afrika!
  Liberalizmus és kommunitarizmus - Az igazságosság ész-szerűségének védelmében

Gondolkodók
  Demokrácia és társadalmi igazságosság - John Rawls (1921-2002)
  Filozófia és igazságosság - Richard Rorty (1931-2007)

Beszélgetések
  Hány oldal az alkotmány? Molnár D énes interjúja (2005)
  Környezetvédelem színes ceruzával. Galambos Attila interjúja (2006)
  Nincs jobb a szabadságnál - Válasz Samu János kérdésére (2009)

Jegyzet

Irodalom


Előszó

A kötetben elsősorban a demokráciáról a kétezres években létrehozott írásaim jelennek meg, amelyek kimaradtak A demokrácia antropológiája (Pécs, Jelenkor, 2009) kötetből, illetve amelyek azóta keletkeztek. A kétezres éveket (2000-2009) német nyelvterületen a "nullás" éveknek vagy évtizednek nevezik, és most, hogy az évtized véget ért, egyre többet hallani a "lenullázott évek", az "eltékozolt évtized" jellemzést erről az időszakról. A világpolitikában az évtized és az évezred is a New York-i ikertornyok elleni támadással kezdődött, és a politikát, világgazdaságot döntően határozta meg a terror elleni harc, az Amerikai Egyesült Államok katonai fellépése Afganisztánban és Irakban. Erre az évtizedre esik Kína és a többi olyan "küszöbország" (Schwellenländer) gazdasági fellendülése, mint India vagy Brazília. Bár az Egyesült Államok világpolitikai, világgazdasági és főként kulturális dominanciájának végéről szóló mesék üres fecsegések. (Mindenki az amerikai életstílust kívánja magának, a kínaiak és a brazilok is. A kínai fellendülés kétség nélkül az Egyesült Államok és Európa gazdasági erejétől, innovációitól és vásárlóerejétől függ. Ki akarna ezentúl kínai filmeket nézni a mozikban az amerikaiak vagy európaiak helyett?) Kétségtelen, hogy a nullás években Amerikát inkább a világ biztonságosabbá tétele érdekelte, és kevésbé saját további gazdasági fellendülése. Az évtized végére esik az "arab tavasz", melynek kimenetele az egyes országokban ugyan még több mint kérdéses, de az nyilvánvalóvá vált, hogy ezen országok, főként az országok fiataljai számára a nyugati szabad demokráciák politikai berendezkedése és szabadsága olyan vonzóerővel bír, mely erőt adhat a diktatúrák és hagyományos hatalmak elsöpréséhez, a demokrácia létrehozásához.

Kelet- és Közép-Európában, és így Magyarországon is a nullás évek nyilvánvalóan elvesztegetett évtizedet jelentenek. Nem sikerült a demokráciát bensőleg, ha tetszik, az emberek lelkében, erkölcseiben és jogérzékében stabilizálni, számos országban az egykori (eufemisztikusan kifejezve) "állampárti" erők voltak uralmon, melyek éppen történelmi múltjuk és személyes összefonódottságaik miatt képtelenek voltak azokat az erkölcsi erőket felszabadítani és megmozdítani, amelyek nélkül nem lehet demokráciát létrehozni. Kétségtelen az is, hogy Amerika világpolitikai stagnálása, mely a terror elleni katonai fellépés egyenes következménye volt, gazdasági és intellektuális kihatásaival az egyébként is minden tekintetben erőtlen és gyenge közép-európai régiókat súlyosan érintette, főként azért, mert nem jöhettek impulzusok a valódi demokráciák kialakítására. Az elvesztegetett évtized ugyanakkor, egy remélt jövő felől nézve talán az erőgyűjtés évtizede is volt. A kis közép-európai népek rájöhettek, hogy magukra vannak utalva, és talán arra is rádöbbentek, hogy acsarkodás helyett egyedül a megalapított, törvényhozó, törvénytisztelő demokráciák stabilizálásával és életmóddá változtatásával juthatnak valódi virágzásra. - A könyvben megjelent tanulmányok a demokratikus gondolkodásmód kialakítását és elterjedését lennének hivatottak elősegíteni.

Köszönetet mondok Családom tagjainak, hogy olyan otthoni demokratikus környezetet teremtettek, melyben sok egyéb, fontosabb dolog mellett még szövegeket is tudtam írni. Nekik ajánlom a könyvet, remélve, hogy életük demokráciában fog zajlani, e törékeny képződményben, melyet folyamatosan és fáradhatatlanul erősítenünk kell. Köszönöm Géczi Jánosnak, az Iskolakultúra folyóirat és könyvsorozat vezetőjének a szöveggondozást, lektorálást és kiadást, Nagy Endrének pedig a lektorálást.


×