
CÍMLAP
Egy hajóban...
Hogyan segíti a társadalmi részvétel a fejlesztéseket?
TARTALOM, UTÓSZÓ
Tartalom
Szeretem a mozit...
A kulisszák mögött
Nagy pénz, nagy felelősség
Pár nyilvánvaló (?!) tétel
Egyenrangú felek
Bölcs laikusok
5 érv a társadalmi részvétel mellett
Jogalap a részvételre
Partnerség - áldás vagy átok?!
Ludak és őrkutyák
Tanuljuk a részvételt!
Közös felelősség
Essünk túl rajta gyorsan?
A társadalmi részvétel jellemző problémái
Élő alapelv vagy írott malaszt?
Járni jár, csak nem jut?
Ember terve
Hogyan térül meg a részvételbe fektetés?
Rövidítések jegyzéke
Felhasznált és ajánlott irodalom
Egy hajóban...
Impresszum
Utószó
A közösségi részvétel három pillérének megléte önmagában nem elegendő a
környezeti demokrácia biztosításához - írja Fülöp Sándor.
Ha nincs a lakosság körében olyan személy, aki a környezeti információk
iránt érdeklődne, vagy nincs olyan, aki képes lenne azokat feldolgozni,
megérteni és a megfelelő döntéshozatali eljárásokban fellépni, sőt szükség
eseten az egyébként elvileg rendelkezésre álló jogorvoslatokkal is élni,
akkor a közösségi részvétel szépen kidolgozott, cizellált rendszere
hiábavaló.
Az Aarhusi Egyezmény a részes felek kötelességéve teszi, hogy nyújtsanak
megfelelő segítséget és tájékoztatást a nyilvánosság tagjai és szervezetei
számára a környezeti demokrácia legfontosabb kérdéseiben. A legtöbb
országban a részvételre képesítés, a környezeti nevelés és a legfontosabb
környezeti információk aktív terjesztése érdekében külön szervezetrendszert
hoznak létre, meghozza - az integráció elvének szellemében - nem kizárólag
a környezetvédelmi hatóságok körében.
Több országban a részvételre képesítés tervszerű programjainak állandó
elemei a különböző tájékoztató kiadványok, környezetvédelmi kampányok,
valamint a nyilvánossággal közvetlen kapcsolatban álló hivatalnokok, a
civil szervezetek és egyéb érdeklődők számára külön-külön vagy akár
együttesen is megtartott tréningek.
A közösségi részvétel szakmai színvonalának, tájékozottságának növelése
többszörösen megtérül az állami szervezetek számára, hiszen ezáltal
hatékonyabb közösségi részvételhez jutnak, amely többé nem hátráltató
tényező, hanem inkább komoly segítség lehet a hatóságok munkájában.
Az egyezmény jelentősége azonban messze túlmutat a jog világán, mivel
rendszerének és hatékonyságának alapvető szerepe van a jó kormányzás
politikai és társadalmi követelményeinek érvényesítésében is. A közösségi
részvétel ilyen szabályozása döntő szerepet játszik a kormányzati munka
minden szintje átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozottabb
biztosításában.
Nem kétséges, hogy mindezeknek a jogi lehetőségeknek és azok megfelelő,
felkészült alkalmazásának óriási jelentősége van a közigazgatás
demokratikus működése, munkájának színvonala, törvényessége szempontjából.