
CÍMLAP
Csiba Katalin, Kis Klára Zsófia
Klímaőrjárat
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
I. Bevezető
II. Az éghajlatváltozás elméleti háttere
1. A klíma és a természeti rendszerek elemi tulajdonságai
2. Ökológiai lábnyomunk
3. Éghajlatváltozás
4. Az éghajlatváltozásról bővebben
Az emberiség szerepe az éghajlatváltozás kialakulásában
Következmények, amikről keveset beszélünk
III. Éghajlatváltozás a mindennapi életünkben
1. Lakóhelyünk
Lakóhelyünk és környezete
Tippek osztályoknak - Gondoljátok végig, rajzoljátok le!
2. Közlekedés és szállítás
Közlekedés és környezet
Környezettudatos közlekedés
Érdekesség az autózásról
Tippek osztályoknak - Közlekedési verseny, biciklis nap
3. Fűtés
Hogyan fűtsünk környezettudatosan?
A hőveszteség és a fűtési rendszer hatásfoka
Tippek az osztálynak - Zárjátok be az ablakokat és az ajtókat!
4. Világítás
Környezettudatos világítás
Világítás és környezet
Érdekesség az ősember lámpásáról
Tippek az osztályoknak - Le a villanyt szünet alatt!
5. Vízfogyasztás
Víz és a környezet
Hogyan spóroljunk a vízzel?
Érdekesség a mosakodásról
Tippek osztályoknak - Szerelés
6. Vásárlás
Vásárlás és a környezet
Hogyan vásároljunk környezettudatosan?
Érdekesség a fogyasztók meggyőzéséről
Tippek az osztálynak - Meg(v)esszük az energiát?
7. Hulladék
Mit is jelent a hulladéktermelés a környezetre nézve?
Hogyan csökkentsük a hulladéktermelésünket?
Érdekesség az élelmiszerpazarlásról és hulladéktermelésről
Tippek osztályoknak - Bolhapiac, újratárgyak, újrapapír
8. Önkéntesség
Az önkéntes lehetőség előnyei sorrend nélkül
Érdekesség az önkéntességről
Tippek osztályoknak - Önkénteskedés - hogyan kezdjük?
IV. A klímajáték leírása
V. Hasznos linkek
Bevezető
Azért írtuk ezt a kiadványt, hogy az oktatás örömét és izgalmát
visszacsalogassuk az órákra a tanár és diák számára egyaránt. Azért írtuk,
hogy támogassuk a tanár mentor szerepét, mellyel nem csak tudást, hanem
képességet és attitűdöt ad a fiataloknak. A kiadvány több, mint oktatási
anyag, reméljük, hogy a közös játék és gondolkodás olyan folyamatot indít
meg, melynek eredménye, hogy tanár és diák együttműködik, amelyben a
tisztelet érték és a kapcsolat kölcsönös.
A fenntarthatóságra nevelés nem instant tudást ad, hanem az önálló kutatás
és gondolkodás eszközét nyújtja. Azt jelenti, hogy a tanulót kutatni
tanítjuk meg, mindig keresni az okokat, az előzményeket és az összefüggéseket.
Azt is jelenti, hogy mindig elemzi a következményeket, és azokat értékelve
elemzi a jelen helyzeteket. Ezt a képességet az élet minden területén
kamatoztatni tudja majd.
Evolúciósan kialakult és örökölt kognitív képességeink alapvetően nem
teszik lehetővé, hogy megóvjuk a minket eltartó környezetet és természetet
saját magunktól, hiszen évezredeken keresztül nem volt képességünk arra,
hogy ilyen drasztikus rohamléptekben pusztítsuk saját életterünket. Ezt
felismerve kell új intelligenciát elsajátítania az emberiségnek, amit
ökológiai intelligenciának nevezünk.
A kiadvány az éghajlatváltozással foglalkozik, azonban nem csak
természettudományos okait és következményeit taglalja, hanem annak
társadalmi, gazdasági és kulturális, pszichológiai vonatkozásait is. Azt
gondoljuk, hogy a világunk egy egységes rendszert alkot, ahol a különböző
szektorokat nem lehet egymástól elkülönítve kezelni, s a megoldásokat sem
lehet az eddig tudományosan megszokott és elfogadott "szakbarbár"
szemléletmóddal megkeresni.
A fejlődés, verseny a természet legalapvetőbb jelenségei közé tartoznak.
Az élőlényeket a környezetük folyamatos változásra, tökéletesedésre és
alkalmazkodásra kényszeríti a fennmaradás érdekében. Ez az előremutató
folyamat az élet kezdete óta szinte megfejthetetlen, ámulatba ejtő
precizitással napjainkig folyik, s az evolúciós lépések sorozata harmonikus
egyensúlyi rendszert teremtett meg: a világot, amelyben élünk. A rendszer
egyensúlyára gyakorolt hatásunk szintre percről percre növekszik, az
általunk okozott változások sebessége rohamosan gyorsul. Exponenciálisan
növekszik a földnépesség, a tegnapi technológia ma már elavult, percenként
4 futballpálya méretű őserdő tűnik el az Amazonas mentén, és még
sorolhatnánk. Túl gyors a földi bioszféra elemei által megszokott
évezredes-évmilliós alkalmazkodási folyamathoz képest. Az élőrendszerek
ilyen rövid idő alatt általában képtelenek kielégítő válaszokat adni a
változásokra, s a többmilliárd év alatt kialakult földi élet egyensúlya
egyre látványosabb jelét mutatja a katasztrófának.
Az egyensúly megbomlása nemcsak a bennünket körül vevő világot érinti.
Az általunk kiváltott negatív folyamatok visszahatnak ránk, emberekre is.
Az ember nem létezhet, a bioszféra, s az abban megvalósult harmonikus,
dinamikusan változó egyensúly nélkül, mert akár elfogadjuk tudatunkkal,
akár nem: részei vagyunk a természet egészének. Vajon képesek vagyunk-e
túlélni önmagunkat?