Utószó

A székelyudvarhelyi Székely Dalegylet hetven éves múltja megünneplésének alkalmából, - párszó Dalostestvéreimhez!

Kedves Dalostestvéreim! Különösen a velem egykoruak és a régebbi tagok, igen jól tudják, hogy szeretett Dalegyletünknek a multban mennyi és milyen nehézséggel kellett megküzdenie. Igy nem utolsó helyen állott a hajléktalanságunk: ma innen, holnap onnan, holnapután egy harmadik helyről telepitettek ki, vándorolva egyik helyről a másikra.

Gyakori volt a karnagy válság is nem is szólva arról a körülményről, miszerint előfordult olyan eset is, amikor elnököt kellett fogjunk, ha a város határán tul akartunk menni. De bár sok megpróbáltatás érte Dalegyletünket, - soha nem csüggedtünk, hanem még annál inkább kitartottunk zászlónk alatt!

Mennyivel más a helyzet ma! Ma, amikor saját otthonotok van, ahová hazulról-haza mentek és ahol a fárasztó szorgalmas, de egyben élvezetes munkátokon kivül, családiasan, - teljesen politika-mentesen, - ügyes bajos dolgaitokat is megbeszélitek.

Éppen ugy a teljesítmények terén is óriási a haladás. Régen inkább csak a férfi karokat müveltük, - mig ma különösen az utolsó években a férfi karokat jóval fölülmuló tudást igénylő nehéz daljátékokat hoztak olyan meglevő teljesitménnyel szinre, hogy az bármely nagy városban is méltó elismerésre - nagy sikerre talált volna.

Kedves Dalostestvéreim! Tudjátok-e, hogy ezt a szép összetartó családias összhangot, ezt a zökkenőmentes, gyönyörű magas nivóju teljesítményt minek köszönhetitek?

Annak köszönhetitek kedves Dalostestvéreim, hogy van egy Voszkátok, van egy Lévaitok és van egy Kiss Eleketek! Igen, ennek a triónak, ennek a Szentháromságnak köszönhetitek és ez a Szentháromság biztositék arra is, hogy a jövőben az Uj zászló alatt még nagyobb szeretettel és féltő gonddal fogják ápolni az édes magyar dalt és még nagyobb teljesitménnyel fogjátok gyönyörködtetni hálás közönségteket.

Becsüljétek meg hát ezt a Szentháromságot és vegyétek körül olyan szeretettel, amilyen önzetlen szeretettel vezetnek titeket kedves Dalos testvéreim dicsőségről dicsőségre!! És hogy ezt tehessétek, adjon a Mindenható jó Isten egyen-egyen és összesen kitartó jó egészséget s igy lassan-lassan haladjatok a századik évforduló felé!

Isten és a Szentháromság vezéreljen!!

Vagyok I. G. Duca, 1938 május hó 14 én.

Dalostestvéri szeretettel:

SZEMERJAY KÁROLY
a Székely Dalegylet volt elnöke.