Az olvasóhoz

Nem a "képzelet" volt szülőanyja sorainknak. Azt írtuk le, amit nyolc napon át láttunk, hallottunk. Nemcsak mi ketten, de mindannyian, akik e tanulmányúton résztvettünk. Bár a németországi viszonyok nagyszerűsége nagy lelki gyönyörűségünkre szolgált, nem kápráztatott el bennünket, mert érezzük, hogy hasonló körülmények között mi is képesek volnánk elérni az ottani eredményeket. Ép ezért, ha beszámolónkból olyik helyen kicsendül is a keserűség, az csupán annak tulajdonítható, hogy érezzük: mennyire szegény Magyarország. Ha olyan erélyességgel terjesztenék Magyarországon is a kulturát, ha olyan arányokban fejlődne az ipar, mint Németországban, hisszük, hogy e beszámolónkban sem kellett volna rámutatnunk a magyarországi grafikai ipar egyes hiányaira. Ha akadna olyan olvasónk, aki talán keménynek találná egy-két szavunkat, azt arra kérjük: gondoljon az orvosra, aki igen gyakran irtózatosan keserű gyógyszerrel szerzi vissza betege egészségét. Fogadják tehát olyan szeretettel a mi írásunkat, mint amilyen bennünk az iparunk iránt való meleg lelkesedés.

Budapest, 1910 december 15.

FUCHS ZSIGMOND
JANOVITS FERENC