
CÍMLAP
Komor Zoltán
Az égi istálló
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Tavaszpalack, télpárnák
Lapok egy lányból
A jóstor
Egy fiú vadászik
A varázsló lányai
Varjúnevelde
Téli bárányszüret
A kakasugrató
Párnamáglya
A nagybeteg
A szülész-szabász
Maskaraszüret
Vadászmuzsika
A nagymosás
A garabonciás
Lózsizsik
A lóleves
Terembura
A bajital
A kondásherceg
Egy szénában lelt ara
Kádvitézek
Gúnárterelő
Csődörtej
Csikótakarítás
Tyúkkörték
A falusi tanító
Kecskeringő, csikótangó
Lóakasztó
Lisztlevente
Pletykantár
Inváziló
Fiúcsúzli
Lótalanítás
Tavaszgyertya, télbendő
A szerzőről
Fülszöveg
Egy isten háta mögötti kis faluban sehogy sem akar véget érni a tél. De ez még csak a kisebbik baj: a falu fölött húzódik egy titokzatos szellemvilág, az Égi istálló, ahonnan ló képében érkeznek a démonok, hogy a legképtelenebb varázslatokkal keserítsék meg az általuk oly nagyon gyűlölt falusiak életét. Komor Zoltán a mágikus realizmustól a vad szürrealizmus felé fordult új kötetével, amely egyszerre olvasható elbeszélésgyűjteményként és kísérleti regényként is. Rémálomszerű vízió egy időn és dimenzión kívül eső helyről, ahol jóslatok miatt kínozzák a malacot, tejvámpír garázdálkodik a tehénistállóban, eldobott rozsdás vödrök hordják ki a gyermeket és semmi jót nem jelent nyerítést hallani az éjszakában.