Előszó

Nincs unalmasabb a tegnapi újságnál és izgalmasabb a tegnapelőttinél. Időben távolodva a napi eseményektől, történésektől, fölébe emelkedve a hétköznapok horizontjának, kirajzolódnak a meghatározó folyamatok, jól láthatóvá válnak a megőrzésre, továbbadásra érdemes értékek. Elválik a salak az érctől, kikerül a felszín takarásából a hallgatag mélység. Az olvasó kezében tartott kötet írásai emeltyűként segítenek a tisztánlátásban, a napi- és hetilapokban, illetve a virtuális térben, az interneten korábban megjelent riportok, tudósítások, esszék, glosszák újra megszólítanak bennünket, igényt tartanak figyelmünkre. A gondolatait nagy műgonddal formáló szerző 1994-ben diplomázott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-német szakán. Két évvel később a Bálint György Újságíró- iskola debreceni tagozatán Bényei József tanítványaként végzett. Tanulmányai ilyetén folytatására a zsurnalisztika iránt érzett vonzódás késztette, valamint a két világháború között Marosvásárhelyen A Világ szerkesztőjeként elismert nagyapa, Szabó Jenő hivatásának folytatója kívánt lenni. Újságírói diplomamunkáját, a jelen kötetbe is beválogatott Galamb papnék című riportját az Élet és Irodalom jelentette meg. Sárospataki majd nyíregyházi tanárként külső munkatársa lett az Észak-Magyarországnak, a Sárospataki Hírlapnak, de a legtöbbet a nagyváradi Erdélyi Naplónak dolgozott. A Nyíregyházi Főiskolára kerülve sem hagyott fel a cikkírással, a médiaismeret és sajtónyelv tantárgyakat tanítva mind a mai napig ötvözi az oktatást az újságírással.

Változatos életpálya tapasztalatai, élményei jelennek meg a könyvben, a hat fejezetben elrendezett írások izgalmas és tanulságos olvasmányt kínálnak a közelmúltunk folyamatait megismerni igyekvőknek, valamint a tollforgatás műhelytitkai iránt érdeklődőknek egyaránt. Nagy műgonddal formált riportok engednek bepillantást a rendszerváltás utáni évek teológiai intézeteibe, az egyházi tisztviselők és hívők kapcsolatába. Az oktatási intézményeket és a pedagógusokat körülvevő világ elvárásai, tétova útkeresései bomlanak ki egy másik témakör írásaiból. Gazdag a Művészportrék fejezet: ma élő alkotókat szólaltat meg a kötetbe szerkesztett interjúkban, riportokban, tudósításokban; olvashatunk képzőművészekről, művésztanárokról, saját világot teremtő zenészről. A csipkelődő, ironikusan kritizáló hangnem megjelenik a gazdasági, kultúrtörténeti és szociológiai témájú írásokban. A könyvet Wass Albertről szóló esszék, írások zárják, amelyek a szerző tudományos érdeklődéséről, kutatómunkájáról sokat elárulnak.

A gondolatgazdag írásokat jó szívvel ajánlom az olvasó figyelmébe.

Reszler Gábor