Előszó

Nemcsak érdekes, hanem egyben rendkívül tanulságos is Killyéni András legújabb könyve, melyet ezúttal letesz az olvasó elé, különösen azok számára, akik előszeretettel olvasnak sporttörténeti visszaemlékezéseket, főleg olyan szerzők tollából, akik szívesen fordulnak a múlthoz az egyre rohamosabban tovatűnő évtizedek világában. Minden túlzás vagy részrehajlás nélkül ezek a gondolatok kerítettek hatalmukba fiatal tollforgató barátom legújabb könyvének olvastán, bár tudom, hogy nem toll, hanem számítógép jóvoltából kerültek papírra ezek a történetek!

Killyéni András révén a kolozsváriak - de nyugodtan írhatnék erdélyieket vagy még annál is szélesebb olvasóréteget, a belföldön és a határokon túl élőket is! - irigylésre méltó gyorsasággal jutnak a tárgyalt dolgok történetének birtokába. Nemrég megjelent könyve, elsősorban a hajdanvolt kincses város kiemelkedő sportolóinak és sporttámogató mecénásaiknak állít emléket a sportszerető, valamint ma is sportoló idősebbek és fiatalok örömére. És leginkább a tanuló ifjúság örömére, hiszen ezúttal is az élenjárók példájával a Kolozsvári Református Kollégium fiataljait buzdítja utódaik követésére. Első műve A KOLOZSVÁRI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM SPORTTÖRTÉNETE, melyet még a túlontúl korán, köszönés és búcsúszó nélkül távozott édesapjával közösen gyűjtött össze és adott át nekünk, kiegészíti a Kis-Szamos menti város eddig megjelent sporttörténeti írásait. A testnevelés korabeli szépségeit, szervezettségét és eredményeit tudományos alapossággal dokumentált fejezetek elevenítik fel az olvasó számára.

A most napvilágot látó harmadik munka egy ritkaságszámba menő múltidézés. Ez a munka egy újabb sportág iránt érzett szeretet kihangsúlyozására, a tulajdonképpeni lelki, fizikai tényezők, a legelemibb természeti adottságok - erő, gyorsaság, ügyesség, küzdeni tudás, akaraterő stb. - megismerésére, kihasználására, valamennyi részlet kifejlesztésére alapoz. És teszi ezt úgy, hogy az olvasó szinte A KOLOZSVÁRI SPORTÉLET ÉLETRAJZI GYŰJTEMÉNYE (1818-1918) elsősorban a hajdanvolt kincses város kiemelkedő sportolóinak és észrevétlenül, játékosan tanulja meg, hogy célja elérésére hogyan érvényesítse az adottságokat, hogyan használja ki minél alaposabban, a motorismeretet, a szaktudást, hiszen a verseny eredménye a lélekjelenlétre felépített munkától, tanulástól függ.

Ugyanakkor a szerző arra a kérdésre is keresi a választ, miért van az, hogy az autósport kulisszatitkainak sorozata annyira ismeretlen terület a szakmához nem tartozó előtt. amint azt egy szakíró már háromnegyed századdal korábban megfogalmazta. Akad-e vajon még olyan sportág, melynek oly kedvezőtlen az arányszáma a sportot űzők és a rajongók között? És végül van-e még olyan sportág, melynek olyannyira ellentétes visszhangot sikerült korábban, és sikerül még ma is teremtenie a nagyközönség körében?

Egy biztos: Killyéni Andrással sokan megszerettették az autós sportot. Könyvének főhősei az idősebb kolozsváriak körében manapság is tisztelettel emlegetett Caracciola, Lang, a legalább ugyanakkora szeretettel övezett egykori kolozsvári motorosok, Román Jóska és Boros János, valamint az egész megmozgatott motoros tábor, élükön Weinbach Gabi bácsival, aki pár évtizeddel korábban még a KAC labdarúgó csapatot meg a futball szeretetét erősítette Verbőczy Gábor néven többek között a jelen előszót is papírra vető sportkrónikásban is, aki szintén már több évtizede szolgálja, újabban egyre gyakrabban a szóban forgó könyv megírására vállalkozott szerzővel együtt.

László Ferenc sportújságíró