Flegler Sándornak itt már második művét veszi az olvasó magyar forditásban, Ez az értekezés eredetileg a nürnbergi irodalmi egyesület 1856-iki évkönyvében jelent meg, és ebből forditottam le egész terjedelmében. Természetes dolog, hogy a munkának vannak hiányai; először, mert a szerző husz évvel ezelőtt irta, mikor sok adat még ismeretlen volt; másodszor azért, mert mint külföldi, nem rendelkezhetett a szükséges segédforrásokkal. Ez azonban nem csökkenti a művecske becsét, mert ezt nem az életrajzi adatokba helyezzük. Érdekes olvasnunk, mily tisztelettel és elismeréssel szól egy külföldi iró egész irodalmunkról, s különösen legjelesebb iróink egyikéről, és épen ez bátoritott föl arra, hogy e művecskét a magyar olvasóközönséggel is megismertessem. Semmit sem változtattam rajta, csak egy-két rövid megjegyzést tettem hozzá ott, hol a szerző a magyar nyelv rokonságáról szól. Szükségesnek tartottam ezt, mert a szerzővel együtt még Magyarországon is igen sokan tévednek e dologban.

Budapest, okt. 25. 1877.
ifj. Szinyey József.