arcaik minthogy van-e, létezik-e mint olyan, ég, horizont? egy fix pont, ahol már eltűnni, nem látszani műszerekkel sem kimutathatóan.

a jelek, melyek kezdetben alig észrevehetően jelentkeztek, a rajzok, szövegek tükrében egyre sűrűsödtek, utóbbi időben már napi szinten kijelölve az adott jelen időben való megtörténést, események bekövetkezését.

az álmok szintjén igen különös jelzések.

a könyvnek egy x-ik vonása, valahol, többiek összefüggésében, hogy a szöveg-képek egymásra rétegződéssel mintegy automatikus, tudatalatti időséta nyomán újraélik, reflektálják is, miközben átértelmezik, szinte mondhatni átformálják a múltbéli történések összefüggéseit. hogy az asszociációk milyen mértékben felejthetőek, számomra is újabb és újabb titkot rejtenek.

De ki írja a könyvet?... vagy hogy az elemek összefüggéseikben magukat generálnák?