Bevezetés

A homályos őskorban épült számos várak közül, melyeknek romjai Magyarország különböző hegyes vidékein, főleg pedig a felső magyarországi Kárpátokban láthatók, egyik sem dicsekedhetik annyi történelmi fontosságú eseménnyel, mint a Duna jobb partján Pest vármegyében festői vidéken egy magas sziklán trónoló hajdan oly híres királyi vár Visegrád.

Miután a jelenleg szerény, de mind a mellett érdekes koronai birtok Visegrád hasonnevű királyi vár romjaival az ország fővárosának közelében fekszik; miután a bel- és külföldi utazók száma, kik ezen a természetnek csaknem minden varázsszépségével elhalmozott regényes vidéket fölkeresik, napról napra növekszik; miután a fővárosi közönség gyakoribb kirándulásokat tesz e helyre, mely kirándulások részint a Nagy-Maroson átvezető gőzvonatok, részint a pest-esztergomi helyigőzösök által igen megkönnyítetnek; miután végre ezen előbb oly annyira elhanyagolt romoknak kiásatása - és megóvására legujabb időben a kormány részéről erélyes intézkedések tétettek, és az érdekeltség is mind az iránt, mi Visegrádra vonatkozik, folyvást élénkebb s általánosabb kezd lenni: azért e helynek uj történeti leirását a régészet barátai valószinűleg annál szívesebben veendik. minthogy a Haufler által néhány évtized előtt kiadott "Visegrádi Album" nemcsak hogy a jelen viszonyoknak nem felel meg, de már többé nem is kapható.

Igaz, hogy már 1858-ban én is közöltem "Concordia" czímü évkönyvemben Visegrádnak történelmi helyrajzát; azonban eltekintve attól, hogy ezen értekezésem nem önálló, hanem csupán egy tartalmas szépirodalmi könyvben jelent meg, s e könyv is rég elfogyott már: akkori dolgozatom egy egészen más olvasókörnek volt szánva, s nem bir semmi vonatkozással arra, a mit jelen leirásommal elérni akarok.

E kis munkám feladata: hogy az ide érkező utazóknak a romok fölkeresésére nézve biztos kalauzul s egyszersmind kellemes emlékkönyvül szolgáljon. Hogy pedig e czélunknak lehető legjobban megfelelhessünk, mindenek előtt a történelmi munkák után ismertetni fogjuk a vár és a város keletkezését, fénykorát, fénykorának hanyatlását s annak teljes letüntét; azután áttérünk az uj időre, mely különösen a várromoknak megóvását, s a várnak részbeni megujitását tette feladatává; végre a miket az uj időre vonatkozólag mondottunk, a függelékben némely eredeti irományok közlése által erősítendjük meg.

Legyen e könyvecskének oly kivánatos eredménye, mint a minő tiszta s jó vala a szándék, melynek létrejöttét köszöni.