Előszó

Az 1883. évi Orsz. Tanítógyűlés indítványomra a következő tételeket fogadta el:

1. A játékoknak s az esetleg velök járó daloknak a magyar nemzeti nevelés szolgálatában kell állaniok, s ezért a játékokban a magyar jelleg megóvandó.

2. A gyermekek játékai s ezek dallamai a haza minden vidékén összegyűjtendők.

E gyűjtés vezetésével a Tanítógyűlés engemet, mint indítványozót, bízott meg s egyúttal elnökletem alatt a budapesti tagokból egy középponti bizottságot alakított, mely a játékok paedagogiai értékesítésére is tegye meg a szükséges lépéseket.

Az akkori vallás- és közoktatásügyi minister úr e megbízást 1885. május 12-én kibocsátott rendeletével megerősítette, mire aztán a munkát meg lehetett kezdeni. A bizottság mindenekelőtt megállapította a gyűjtésben követendő vezérelveket s azután az egész gyűjtés foganatba vételét s annak teljes végbevitelét egészen reám bízta.

A gyűjtés eleintén lassan ment, de 1887 elején végre oly erővel indúlt meg, hogy már abban az évben együtt volt az anyag, melyhez az országnak csaknem minden megyéje járúlt valamivel.

...

Meg vagyok győződve, hogy nemcsak szalmakazal az, a mit nyújtok. A ki keresni akar, fog e gyűjteményben találni magot, sőt kalászt is. Más nemzeteknek ilynemű gyűjteményeivel a mienk is kiállja a versenyt. Mindenesetre van most már egy mű, mely az eddigi gyűjtéseket lehető teljességgel magában foglalja s alapúl szolgálhat a további gyűjtéseknek és tanulmányoknak.

Mint előfizetési felhívásomban is említettem, könyvem csak gyűjtemény s az egyes iskola-fajták számára való paedagogiai feldolgozás az illető iskola-fajták paedagogusaira maradt.

...