Az Álom

Nehézkesen... az ólmos percek időrengetegében
megérkezett. Pillámra ült, majd hosszan rám terülve
alányomott és vitt az éjszaka útvesztőjében.

Sóvárogva gyalogoltam - egyre jobban kimerülve, -
reménykedve, meglátunk hasznos dolgokat.

Ám, csak csapkodtam verítékben ázva,
távolról hallva vészes hangokat.

Mindennek az értelmét kerestem vágyva!

Emberek jöttek, sorolva közös gondjaikat.

Fölvillant tudatom: Ez tünékeny álom,
csak megmutat nehéz sorsokat.

Mély fázisban semmis volt mozdulásom...

Titkok feszültek a zavaros beszédben,
több nyelven intettek óvatosságra, -
fejemet ráztam, - nem értem... nem értem!

Mi szükség van erre a felfordulásra?

A bábeli zűrzavar leterített.

Alattam a rideg kő is kiáltoz!

Segíts nyelv! S agyam mindent megértett.

Hamis a szó, mely világot átkoz.

Végre, megértjük mi is egymást,
suttogott fülembe az Álom,
míg fölöttem cikázva átsuhant. Játssz!
hívott. Kivételes lény, - látom.

Nincs, nem is lehet semmi gond.

Sokan vagyunk itt a földön
ha nehezen is, de megvagyunk.

A józan ész visz át minden szörnyön
lángon, viharon, de nem hamvadunk.

Búcsúra nyúlnak felém kezek,
együtt elérni mit akarunk,
de nem kezek voltak, csak levél erek.

Lassan szűrődik pillám alá a fény,
csatakban ázó testem felriad.

Messze szökken az álom, szegény,
velem a megbolydult kétség marad.

Hol jártam hát? Kikkel beszéltem?

Dereng agyamban a felismerés.

Nemzetek, népek jaját megéltem:
élet, halál, küzdés, szenvedés...

A bátor szószólók összegyűltek
világvárosok romjain kiáltani:

Itt az álom-sötétben elmerültek
a bűnöket akarták megváltani...

Jelekről esett szó, mire nem figyeltek.

Földrengés, szökőár, tűzvész, háború,
hol a békések is ölre mentek,
milliók pusztultak ártatlanul.

Tűzhányók, láva, forró hamu,
árvizek, járványok, terrortámadások
s hiába emésztett szerte a bú,
csak cselvetések voltak s ámokfutások...

Igen. Hibás az emberiség
mindnyájan hibásak vagyunk.

Most vétkeinkért zaklat az éj,
önmagunknak nem hazudhatunk...

Az ébredő nap zengő szaván
űzöm a kegyetlen álmot.

Az alkotó új napon, mi vár
már magam leszek a vádlott...