|
 |
A tavasz dolgai
Március száguld ifjonti hévvel:
kér, követel, vágyat ont,
de bimbót csak szépszerével,
- a tavaszban - lassan, lágyan bont.
Szent György terel kost, jerkét,
tejen tart szopós bárányt,
mit kikeletnek felkínál jelként,
majd fészekre ülteti a sármányt.
Pünkösd havában napfényes a körmenet:
serdülő vetés arany esőt áhít,
nyíló virág teremt sziromszőnyeget,
és minden élőt szerelemre csábít.
|