
CÍMLAP
Gaal Mózes
Ezeréves multunkból
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Mi volt a célja az írónak, mikor ezt a könyvet megírta?
Attila, a húnok királya.
Etele megöli Blédát.
A világ legnagyobb csatája.
Attila és a római pápa.
Attila halála.
A testvérháború átka.
A magyarok ázsiai hazája.
A magyarok vándor-útra kelnek.
A vérszerződés.
Árpád, a honszerző.
Árpád, a honalapító.
Lehel kürtje.
Botond vitéz.
SZENT ISTVÁN KIRÁLY.
A nemzet apostola.
Az első magyar koronás király.
"Ha Isten velem, ki ellenem?"
Szent Gellért püspök vértanúi halála.
Kard szerez koronát.
A cserhalmi diadal.
Testvérek harca.
SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY.
László és Salamon.
Milyen volt László király a háborúban?
Miket beszélnek Szent László királyról?
Könyves Kálmán.
Az aradi vérgyűlés.
III. Béla.
Magyar, ne bántsd a királyt!
A gyönge király országos csapás.
Az "aranybulla."
A TATÁRJÁRÁS.
IV. Béla megfékezi a főurakat.
Jön a tatár!
Béla, Magyarország második megalapítója.
Róbert Károly.
Csák Máté.
Széchy Dezső önfeláldozása.
NAGY LAJOS.
Lajos Szent László sírjánál.
A boszúálló nápolyi hadjárat.
A HUNYADIAK KORA.
Hunyadi János, a törökök réme.
Hunyadi János utolsó győzelme.
MÁTYÁS, AZ IGAZSÁGOS.
Hunyadi Mátyást királylyá választják.
Mátyás megmutatja, hogy királynak született.
Mátyás félelemre tanítja a törököt.
Molnárlegényből hadvezér.
Mátyás megfizet Frigyes császárnak.
Milyen uralkodó volt Mátyás király?
A budai fényes palota.
Dózsa György a kuruc király.
A mohácsi szerencsétlen csata.
Törökvilág Magyarországon.
A HAZASZERETET DICSŐ HŐSEI.
Szondi György.
Losonczi István.
Dobó István és az egri nők.
Zrinyi Miklós, a szigetvári hős.
Bethlen Gábor.
Zrinyi Miklós, a költő.
Három vértanú.
Thököli Imre, a kurucok vezére.
Zrinyi Ilona.
Buda fölszabadítása.
Az eperjesi vértörvényszék.
II. RÁKÓCZI FERENC,
a szabadság és alkotmány utolsó védője.
Életünket és vérünket.
Egy nagy; de szerencsétlen uralkodó!
SZÉCHÉNYI ISTVÁN,
a legnagyobb magyar. Megalapítja a magyar tudós társaságot.
Széchényi készül a nagy munkára.
Széchényi fölrázza a nemzetet.
Széchényi munkája.
KOSSUTH LAJOS.
Kossuth hirlapjai.
1848. március 15-ike.
A szabadságharc.
Tizenhét esztendei rabság.
A "haza bölcse".
1867. junius 8-dika.
Deák Ferenc jutalma.
A könyv írója bucsút vesz az olvasótól.
Előszó
Sokszor megforgattam az elmémben, hogy ugyan minek is köszönheti a mi
édes népünk ezeréves fennállását? Híres, nagy nemzetek alkottak óriási
birodalmakat, legyőzték a félvilágot s nehány száz esztendei dicsőség
után úgy eltüntek, mint a pára, mint a lehellet.
Kell valami csodálatos erőnek lennie a magyar nemzetben, ami őt a halál
torkából többször kiragadta; kezébe, ha kellett, villogó kardot, s ha a
kard nem használt, könyvet, a tudománynak szelíd olajágát adta. Kellett
valami csodálatos erőnek lennie, amiért megérdemelte az ezeresztendős
életet, ezt a szép hazát és legfőképpen a biztató jövendőt.
Ezeresztendőnek hosszú történetét amig elmondom apró képekbe, történetkékbe
foglalva, keresem azt a csodálatos Erőt s valahányszor reá bukkanok, el nem
mulasztom, hogy fel ne kiáltsak:
- Ime, én édes nemzetem, itt az Erő, mely kiapadhatatlan forrásként
táplálta a magyart; itt a Reménység, mely a nap fényéhez hasonlóan világot
vetett a sötétségbe s elűzte a kétségbeesés árnyait: ez a történelem, a
Gondviselés rendeléseinek nyitott könyve, mely tanít, lelkesít, bölcsebbé
és nemessé teszi az embert.
Kísérj végig hosszú útamon, magyar ifjúság!
Vezéreljen minket az Isten!