
CÍMLAP
Gyertyánffy István
Theano
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Az ötven évvel ezelőtt (1864-5) irt részek:
I. Theano, Wielandnak "Die Pythagorischen Frauen" czimű értekezése
Ezzel kapcsolatban:
II. Elmélkedések, eszmetöredékek a hazai nőnevelés ügye felett
A most (1915) ezekhez kapcsolt rész:
III. Egy magyar Theano rövid élet- és jellemrajza
Bevezetés
Mivelhogy a törzsét mindannak a sokféleségnek, amit e kis könyvem címébe
föl kelle vennem, mégis csak Wielandnak fenntebb jelzett értekezése
alkotja: nem tehettem, hogy azt a magam fordításában, egész terjedelmében
itt közzé ne tegyem.
...
Mert mindazok az életigazságok, melyeket ezek a tiszteletreméltó görög
hölgyek a nők valódi élethivatása felől, harmadfélezer évvel ezelőtt, az ő
- sajnos nagyon is csekély számú és töredékes - irataikban kifejezni jónak
láttak, bármily hiányosoknak, és sok mindenben kiegészítésre szorulandóknak
láttassanak is, és bármennyire lekicsinylendőknek, túlhaladottaknak
tűnjenek is fel a modern nőnevelés, valamint a nőemancipáció s a sexuális
egyenjogúsítás mai szempontjából tekintve: mindazok - mondom - az ő valódi
értékükből, a megírásuk óta letelt rengeteg hosszú idő dacára, majdnem
semmit sem veszítettek.
Midőn szerző a Wieland fenti értekezésének olvasásába 1864-ben belefogott
s abba mind jobban és jobban belemélyedt: nemsokára fölébredt benne a
lefordításának vágya; talán lelke mélyén azzal a sejtelemmel, hogy hátha
hasznára lehetne egykor vele a közügynek. A W. művében tárgyalt eszmék
benne is a gondolatoknak, eszméknek egész raját ébresztették fel. Mindezek
az itt jelzett mozzanatok pedig lelki élete nyugalmát abban az időben
csodálatos módon fölzavarták.
E sorok írójának élete ugyanis akkoriban kizárólag anyja és nővére körének
a szűk határai közé volt szorítva. Ez volt az ő egyedüli köre, melyben a
társas érintkezései is legtöbbnyire csak nőkre szorítkoztak. Bármily
visszavonultan élt azonban, amire különben már természeténél fogva is
ösztönözve volt, mindezek dacára nemcsak a kisvárosi társasélet különböző
rétegeinek, hanem azontúl a megye jelentősebb családainak női köreivel
is elég sűrű érintkezései voltak, minélfogva elég sok alkalma volt a
legkülönbözőbb állású nők akkori életének, szokásainak, gondolkozásmódjának,
egy szóval: azok erkölcsi és szellemi műveltségének állapota felől -
mindig csak a maga csöndes kontempláló szerepében - számos és értékes
megfigyelésekre és tapasztalatokra tennie szert. Hazai nőnevelésünk akkori
állapotai, úgyszólván, csak a családi életből voltak megismerhetők, mert
köznevelésünknek a nőkre vonatkozó ága akkor még annyira fejletlen volt,
hogy eredménye majdnem a semmivel volna egyenlőnek mondható.
...