Tétel adatlapja

CÍMLAP

Gyertyánffy István

Theano

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

Az ötven évvel ezelőtt (1864-5) irt részek:
I. Theano, Wielandnak "Die Pythagorischen Frauen" czimű értekezése

Ezzel kapcsolatban:
II. Elmélkedések, eszmetöredékek a hazai nőnevelés ügye felett

A most (1915) ezekhez kapcsolt rész:
III. Egy magyar Theano rövid élet- és jellemrajza


Bevezetés

Mivelhogy a törzsét mindannak a sokféleségnek, amit e kis könyvem címébe föl kelle vennem, mégis csak Wielandnak fenntebb jelzett értekezése alkotja: nem tehettem, hogy azt a magam fordításában, egész terjedelmében itt közzé ne tegyem.

...

Mert mindazok az életigazságok, melyeket ezek a tiszteletreméltó görög hölgyek a nők valódi élethivatása felől, harmadfélezer évvel ezelőtt, az ő - sajnos nagyon is csekély számú és töredékes - irataikban kifejezni jónak láttak, bármily hiányosoknak, és sok mindenben kiegészítésre szorulandóknak láttassanak is, és bármennyire lekicsinylendőknek, túlhaladottaknak tűnjenek is fel a modern nőnevelés, valamint a nőemancipáció s a sexuális egyenjogúsítás mai szempontjából tekintve: mindazok - mondom - az ő valódi értékükből, a megírásuk óta letelt rengeteg hosszú idő dacára, majdnem semmit sem veszítettek.

...

Midőn szerző a Wieland fenti értekezésének olvasásába 1864-ben belefogott s abba mind jobban és jobban belemélyedt: nemsokára fölébredt benne a lefordításának vágya; talán lelke mélyén azzal a sejtelemmel, hogy hátha hasznára lehetne egykor vele a közügynek. A W. művében tárgyalt eszmék benne is a gondolatoknak, eszméknek egész raját ébresztették fel. Mindezek az itt jelzett mozzanatok pedig lelki élete nyugalmát abban az időben csodálatos módon fölzavarták.

E sorok írójának élete ugyanis akkoriban kizárólag anyja és nővére körének a szűk határai közé volt szorítva. Ez volt az ő egyedüli köre, melyben a társas érintkezései is legtöbbnyire csak nőkre szorítkoztak. Bármily visszavonultan élt azonban, amire különben már természeténél fogva is ösztönözve volt, mindezek dacára nemcsak a kisvárosi társasélet különböző rétegeinek, hanem azontúl a megye jelentősebb családainak női köreivel is elég sűrű érintkezései voltak, minélfogva elég sok alkalma volt a legkülönbözőbb állású nők akkori életének, szokásainak, gondolkozásmódjának, egy szóval: azok erkölcsi és szellemi műveltségének állapota felől - mindig csak a maga csöndes kontempláló szerepében - számos és értékes megfigyelésekre és tapasztalatokra tennie szert. Hazai nőnevelésünk akkori állapotai, úgyszólván, csak a családi életből voltak megismerhetők, mert köznevelésünknek a nőkre vonatkozó ága akkor még annyira fejletlen volt, hogy eredménye majdnem a semmivel volna egyenlőnek mondható.

...


  
×