Előszó

Aligha kétséges, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk adózással kapcsolatos kérdései közül az érdekli leginkább a legtöbb magyar állampolgárt, miként adóztatják majd a Közösségben a személyi jövedelmeket.

Nos, meg kell állapítani, hogy talán éppen ezen a területen a legkevésbé előrehaladott a közösségi szabályozás harmonizációja. Azt senki nem vitatja, hogy a személyek - a munkaerő - lehető legszabadabb áramlását az Európai Unió belső piacának optimális működése érdekében biztosítani szükséges, egyetlen tagállamban sem érheti hátrányos meg különböztetés a más tagállamból érkező munkavállalókat. Annak érdekében, hogy a munkavállalás és a mozgás, tartózkodás szabadsága ténylegesen megvalósuljon a gyakorlatban, a személyi jövedelemadózás területén biztosítani kell, hogy ne csorbuljon az egyenlő elbánás elve, ezt szolgálja a Bizottság egyenlő elbánásra vonatkozó ajánlása. Továbbá fontos szerepet játszanak a tagállamok közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezmények, Magyarországnak a Közösség valamennyi országával van ilyen megállapodása.

Fontos megjegyezni, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz kapcsolódóan nem változnak a személyi jövedelemadó és a társasági és osztalékadó szabályai a közösségi joganyagnak való megfelelés miatt szükséges módosításokon túl.