Bevezetés

Egyre több ember szenved a nem megfelelően kialakított és működtetett, egészségtelen épületekben. A tünetek között leggyakrabban a rossz közérzetet és a nyálkahártya-irritációt említik. Az egyes esetekben vélhetően különbözőek a fő kiváltó okok, melyek között a rossz megvilágítás, a zaj és a stressz mellett mindig megemlítik a nem megfelelő légcsere, illetve a mesterséges anyagok magasabb koncentrációjának egészségromboló hatását is. Az épületekben jelen lévő szennyező anyagok nagy hatással vannak egészségi állapotunkra. Az elmúlt években kezdték el szélesebb körben használni a "beteg épület szindróma" (Sick Building Syndrome) kifejezést, bár a tünetegyüttes létét sokkal korábban, 1986-ban ismerte el az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Életünk egyre nagyobb részét, akár 90-95 százalékát is mesterséges terekben töltjük, ahol egyes szennyezőanyagok koncentrációja jelentősen megemelkedhet.

A belső terekben használt tárgyak és készítmények egy része hatással van a levegő minőségére. Alapvető szerepe van például a burkolóelemek károsanyag-kibocsátásának. A műanyagokból, festékekből, bútorokból nagy mennyiségben távozhatnak illékony szerves szennyezők (VOC). Az Európai Bizottság felmérése szerint ezen anyagok koncentrációja a belső terekben magasabb, mint a szabadban. A takarítószerek, légfrissítők alkalmazása tovább ronthatja a helyzetet, hiszen ezek a készítmények is gyakran tartalmaznak káros vegyületeket.

Nemcsak az illékony anyagok, hanem a házi por is többféle szennyezőt tartalmaz. Elsősorban a műszaki cikkek, textíliák gyártásakor használnak úgynevezett égésgátló anyagokat. A műanyagtermékek adalékaként alkalmazott ftalátvegyületek szintén kikerülnek a tárgyakból, ezért ezek egyes típusait hormonális hatásuk miatt már nem lehet gyermekjátékok gyártásához használni.

A fénycsövek higanyt tartalmaznak, ami törés esetén kikerülhet a szobába. A porban gyakran jelen vannak perfluorozott vegyületek is, amelyeket tapadásgátló hatásuk miatt konyhai eszközökben, illetve vízlepergető anyagok készítéséhez használnak. Ilyen vegyület a PFOS, amely állatkísérletek alapján rákkeltő és hormonális hatása mellett károsítja a magzatok fejlődését, de az immunrendszer működésében is zavarokat okozhat.

Gyermekek esetén a szervezetbe kerülő káros anyagok egyik fő forrása a házi por.

A vizsgálati eredmények alapján kijelenthető, hogy a beltéri levegő szennyezettségének problémája még nem kapta meg a kellő figyelmet a lakosság és a média részéről. A tudományos világ és az egészségvédelemmel is foglalkozó intézmények azonban egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet a helyzet súlyosságára.