
CÍMLAP
Pavics Lázár - Kiss Károly
A fosszilis energiák hazai támogatása
TARTALOM, ISMERTETŐ
Tartalom
Rövid összegzés
1. Bevezetés
2. Az energia-szektor támogatási rendszere
3. Energia-árak és adók EU-szintű összevetésben
3.1. Az energiát terhelő adók Magyarországon alacsonyabbak, mint az EU-ban
3.2 Hogyan ösztönzi a reálfelértékelődés az energia-importot
3.3. A hazai energia-termelés költségei is alacsonyabbak
3.4. A villamos energia végső felhasználói ára túlzottan magas (a hazai vásárlóerőhöz képest)
4. Szénbányászat
5. Kőolaj és földgáz
5.1. Bányajáradék
5.2 A szénhidrogénipar egyéb jellegű támogatásai
5.3. A fogyasztóknak nyújtott gázár-támogatás
6. Villamos energia
6.1 A termelőknek és szolgáltatóknak nyújtott támogatás
6.2 A fogyasztóknak nyújtott támogatás
6.3 A keresztfinanszírozás problémája
6.4. A CO2-kibocsátási jogok ingyenes kiosztása - relatív támogatás
7. Az energiatermelés során jelentkező környezetterhelés (a költségek externalizálása)
8. Hankook: példa az energián keresztüli támogatás negatív hatásáról
9. Energiaracionalizálás és foglalkoztatás
Összefoglalás
Irodalom és források
Ismertető
A környezet terhelése szempontjából a legkritikusabb ágazat a fosszilis
energiák bányászata, termelése, forgalmazása és felhasználása. Ennek
ellenére az energia-szektor - szerte a világon, s így hazánkban is - a
legjobban támogatott területek közé tartozik. Ez mind gazdaságelméleti,
mind környezetvédelmi szempontból abszurd helyzet: az államnak be kellene
avatkoznia, hogy az externalizált (másokra áthárított) környezeti károkat
internalizálja, azaz az okozókra terhelje. Az állami beavatkozás azonban
jelenleg éppen ellenkezőleg történik, és így tovább növeli a bajt, mert
a károk internalizálása helyett támogatja az energia-termelőket és -
fogyasztókat. Így az állami beavatkozás nem a piaci kudarc felszámolását
eredményezi, hanem azt még intézményi, szabályozási kudarccal is tetézi. Az
okok között elsősorban a jelenlegi helyzet fenntartásában érdekelt, nagy
érdekérvényesítő erővel bíró érdekcsoportok befolyását említhetjük, de
rövidtávú lakossági és foglalkoztatási érdekek is szerepet játszanak.
Forrás: http://levego.hu