Előszó

E tanulmány kiegészítő részét alkotja szerző azon dolgozatainak, amelyeket régebben "A magyar jobbágyfelszabadítás eszmeáramlatai" és "Az abszolutizmus földtehermentesítése Magyarországon" címek alatt hozott nyilvánosságra. E három kötet megírásával a szerző arra tett kísérletet, hogy a magyar agrártörténetnek 1790-től a világháború kitöréséig terjedő időszakát részint új adatok felkutatásával az eddiginél jobb megvilágításba helyezze, másrészt pedig arra törekedett, hogy e korszak agrárpolitikai fejleményeiről egységes képet rajzoljon.

Az utóbbi szempont érvényesítése különösen a jelen dolgozat megírásánál mutatkozott szükségesnek. Noha igaz, hogy az úgynevezett dualista korszak agrárpolitikai eseményeinek a leírásával és méltatásával hazai közgazdasági irodalmunknak több kiváló terméke foglalkozik, tény viszont az is, hogy e munkák első sorban inkább egyes részletkérdések tárgyalását tekintik feladatuknak.

Az "Új Magyarország agrárpolitikája" első sorban a háborút közvetlenül megelőző évtized agrárpolitikai fejleményeinek az ismertetésével foglalkozik. Ezen kívül feladatának tekinti a magyar agrárpolitika egyes mozzanatainak az indító okait is megvilágítani. Végül arra tesz kísérletet, hogy a feltárt anyag világánál megvonja a tárgyalt korszak agrártörekvéseinek a mérlegét.

E vállalkozás nemcsak gazdaságtörténeti szempontból látszik vonzónak: napjaink agrárpolitikai eseményeinek szemlélete ugyanis azt mutatja, hogy a mult század utolsó évtizedében megindult társadalmi agrármozgalomnak sok fontos követelése, - amelyek megvalósítása akkor nem sikerült, - most újult erővel támad fel, sőt azok nagy része napjaink kormány politikai programmjának is alkotó részévé vált. A múltnak a jelennel való kapcsolatai tehát ebben az esetben szokatlanul közvetlen összefüggést mutatnak, úgyhogy a mult problémáinak az ismerete itt különösen alkalmas eszköznek látszik arra, hogy napjaink legégetőbb agrárpolitikai kérdéseit megértsük és azok megoldását sikerrel kísérelhessük meg.