Előszó

Lehet próbálkozni a hallgatás "nyelvének" értelmezésével, gondolkozni lehet a hallgatás értelméről is. Egyes közmondások a hallgatást a bölcsességgel hozzák összefüggésbe, máshol (például az iskolában) a hallgatás sokszor a felkészületlenség jele. A problémák viszont nem oldhatók meg elhallgatás segítségével - feltárásra, elemzésre, egyeztetésre van szükség. A kétnyelvű oktatási rendszerbe kényszerített magyaroktatás (pontosabban a magyar nyelv és irodalom mint tantárgy oktatása és más tárgyak részben magyarul történő oktatása) nem tudott minden tekintetben megfelelni az elvárásoknak.

A Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület és a göntérházi HETÉS Kultúregyesület Muravidéki iskolák és könyvtárak az anyanyelv megmaradásáért címmel 2010. május 15-én, a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség épületében konferenciát rendezett. Az előadásokat tartalmazó, azonos című kötetünk - szerkesztői előszót, Sobočan Gabriela, Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség alelnöke köszöntőjét és Göncz László parlamenti képviselő vitaindító bevezetőjét követően - három részből áll.

Az első rész közvetlenül az iskolákkal, a kétnyelvű oktatással és a könyvtárakkal foglalkozik, Varga József nyelvész, ny. egyetemi tanár, a Maribori Egyetem Magyar Tanszékének volt vezetője, Elizabeta Bernjak nyelvész, a Maribori Egyetem tanára, Ruda Gábor oktatáskutató, valamint Zágorec-Csuka Judit lendvai irodalomtörténész és könyvtáros tanulmányát tartalmazza.

A második részben a nyelvi és a lélektani összefüggésekről van szó, itt található Kolláth Anna nyelvész, a Maribori Egyetem Magyar Tanszékének vezetője, Gróf Annamária a Maribori Egyetem magyar lektora, Hagymás István pszichiáter és Pápes Éva meseszimbólum-kutató tanulmánya.

A harmadik, kitekintés jellegű részben dabasi tanárok, Kuliné Bozsi Erzsébet és Kuli Imre adnak számot egy dabasi és egy ljubljanai iskola közti kapcsolattartásról, továbbá Ruda Gábor számol be a ljubljanai magyaroktatásról.

A magyar nyelvű szövegeket szlovén nyelvű összefoglalók követik, az előszó kivételével, amelynek teljes szlovén fordítása is olvasható a kötetben. A három fő rész utáni függelékben kisebbségkutatási programunk részét képező kiadványaink jegyzéke és ismertetője található. Az anyanyelv megőrzésének és ápolásának kérdése valamilyen szinten e jegyzék mindegyik kötetében felmerül. A kisebbségi nyelvekre vonatkozó törvényi szabályozás Szlovéniában kifogástalan, de a magyar nyelv tekintélye - különböző gyakorlati okokból - mégsem éri el a megkívánható szintet...

Kulturális (és ezen belül főként nyelvi) presztízsveszteség esetén maga a kisebbségi kultúra (ezen belül a nyelv és a kisebbségi oktatás) helyzete is romlik, erősödik az asszimiláció. Maguk a kisebbséghez tartozók sem becsülik meg eléggé saját kultúrájukat. Hogy várható el akkor ez a többségi nemzet tagjaitól?! Valamilyen szinten nyelvi (és általában kulturális) elnyomás valósul meg, formálisan multikulturális, kényszerű, voltaképpen diktatórikus elemeket is tartalmazó egymás mellett élés folytán. A társadalom kétségkívül multikulturális, de a gyakorlatban kulturális hierarchia alakul ki, a többségi nemzet javára. A muravidéki nyelvhasználattal kapcsolatban Elizabeta Bernjak ebben a kötetben olvasható tanulmányában Kolláth Annára hivatkozva megállapítja, hogy "...a kisebbség számára a felcserélő kétnyelvűség jellemző, mert a gyakorlatban nem érvényesül a két nyelv egyenrangúsága, szűkülnek a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségei, s egyre több közéleti színtéren a többségi nyelv használata tapasztalható".