Előszó

A '90-es évek balkáni háborúi óta Európában olyan béke és stabilitás tapasztalható, amely ritkán fordult elő az emberiség történelmében. Ahogy a NATO és ez Európai Unió a bővítési folyamat végéhez közeledik, a háború vagy nagyszabású erőszakos események esélye a nulla felé közelít. Azonban napjainkban egy másfajta háború dúl Európában. Egy háború, hogy meghatározzuk az identitásunkat egy új korszakban; az identitásunkat, amelyet sokak szerint a növekvő bevándorlás veszélyeztet. Ezen bevándorlók jelenléte Európában nem új keletű, de mindenképpen olyan jelenség, amelyet a népesség jelentős része kihívásnak, mi több, fenyegetésnek tart. Mások szerint identitásunkat a globalizáció erői veszélyeztetik - esetenként nemzetközi pénzügyi válságok formájában -, hozzájárulva a létező feszültségek erősítéséhez, illetve a félelem és instabilitás érzetének kialakulásához.

Az elmúlt néhány hónapban könnyen találhatunk példákat a fentebbi állításokra. Akár Magyarországon egy Gyöngyöspata elnevezésű faluban, ahol extrémista csoportok kampánya fizikai erőszakba torkollt vagy a norvég fővárosban és szigeten, ahol 77 áldozatot szedett egyetlen magányos szélsőséges. Az emberi szenvedésen túl ezek az esetek azt is bizonyítják, hogy a belföldi extrémizmus képes jelentősen befolyásolni - vagy alapjaiban megrázni - a demokratikus politikai folyamatokat. Ez a képesség ritkán ismertetik fel, habár képes lehet a demokratikus döntéshozatal torzítására is.

A Kezdeti Jelentés az első lépés az Athena Intézet szélesebb körű, az egész kontinensre kiterjedő kutatásában. Szükségességét az tette nyilvánvalóvá, hogy hasonló egész Európára kiterjedő kutatás eddig nem volt elérhető ebben a témában. Így a Jelentés elsődleges célja, hogy a jelenséggel kapcsolatos tényeket feltérképezze. A következő lépésben ezeket az alapvető tényeket ki kell elemezni és meg kell vitatni annak érdekében, hogy megérthessük, a belföldi extrémizmus milyen hatásokkal járt Európára nézve a hidegháború vége óta eltelt 20 év során.

A tanulmány ugyanakkor áttekintést is ad arról az árról, amit a belföldi extrémizmus miatt Európa áldozatok formájában fizetett. Teszi ezt annak érdekében, hogy jobban megértsük a jelen kihívásait, amelyekkel az európaiaknak meg kell birkózniuk. Ezek a kihívások általában alulreprezentáltak a kutatásokban csakúgy, mint a politikai párbeszéd fősodrában. Ezekre a kihívásokra, habár néha felkapja őket a média, még mindig nem tekintünk úgy, mint növekvő kockázatot jelentő biztonsági fenyegetésre, amely ellen Európának sokkal szisztematikusabb és alaposabb módon, új eszközökkel kell harcolnia.

Az Athena Intézet jelen tanulmányának célja, hogy vitát indítson az európai biztonságpolitika "őrei" között és támogassa őket azon nehéz döntések meghozatalában, amelyekkel az elkövetkezendő években kell majd szembenézniük.

Domina Kristóf
igazgató
Athena Intézet