Ismertető

A tanulmánykötet a VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus plenáris előadásait tartalmazza.

Kecskeméti Károly tanulmányának kulcsszava a pluralizmus. A magyar történelemben a középkortól máig kíséri végig és mutat rá erre a történelmi tényezőre. [...] A jog, hogy a társadalom tagjainak joguk van egyformán gondolkodni politikáról, társadalomról, vallásról a pluralizmus. Viszont a pluralizmus nem egyenlő a demokráciával. Nem a polgárok egyenlőségét jelenti, hanem az egymás mellett és ellen működő társadalmi erők erőegyensúlyát. [...] A pluralizmus feltétel a haladáshoz, a társadalmi fejlődéshez, az elmaradottság elleni küzdelemhez. [...] Magyarország soknemzetiségű államként létezett a történelem folyamán [...] kevés adat maradt fenn az etnikumok együttélésének mindennapjairól, de a vallások együttélésének irodalma ezt valamiképpen kompenzálja. A vallásbéke léte a magyar történelemben általános jelenség, sőt, a vallásos hovatartozás a nemzeti hovatartozás elé került mint önmeghatározó ismérv. A tanulmányíró magyar kivételként emlegeti a magyarságnak a történelem során jelen lévő vallási türelmét. A tények bebizonyítják, hogy minden eltérés ettől a hagyománytól ellenállásba ütközött, és a politikai és a vallási pluralizmus érvényesülése egyensúlyt teremt. [...] Kecskeméti Károly tanulmányát tanulságként is olvashatjuk: a magyar történelem jelenségei azt bizonyítják, a pluralizmus léte, illetve hiánya azt mutatja, hogy a hagyományhoz, a szokáshoz, a jól bevált pluralizmushoz ragaszkodnia kellene a magyarságnak.

Görömbei András Az irodalom szerepe a magyar nemzeti tudat alakításában című tanulmányában szintén a magyar történelemben tájékozódunk. A nemzeti tudat fontossága, a magyar irodalom képviselőinek felelősségérzete a nemzetük irányába fontos alkotóeleme irodalmunknak. A magyar írók és költők alkotásaikkal hozzájárulnak a nemzet közösségtudatának őrzéséhez. "Ha a nemzet elveszti önazonosságának alapelemeit, nyelvét, történelmi tudatát, kultúráját, akkor megszűnik létezni." Még ha a történelem szolgáltat is olyan eseményeket (pl. Trianon), mely során kisebbségi sorsba kerül a nemzet bizonyos része, a nyelv, az irodalom az, ami továbbra is összeköti a nemzetrészeket. Görömbei András a magyar irodalom nagyjaival példálózik, akik közösségi tudattal rendelkeznek, és felelősséget éreznek a nemzetük jelenéért, jövőjéért (Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Katona József). A közös magyar sors vállalása Adynál, Németh László és Déry Tibor szereplése, a felelősségérzetük és alkotásaik művészi értékének ötvözete az, ami továbbvitte ezt a történelem folyamán. [...]

Barna Gábor tanulmányának kulcsfogalmai: a népi kultúra, a nemzeti kultúra és a nemzeti identitás. A tanulmány írója felvonultatja a nemzeti kultúra többféle meghatározását. A 19. században megtörténik a népi kultúra beemelése a nemzeti kultúrába, pontosabban a "népi kultúra nemzetiesítése" kezdődött. A népi megjelenítésének vitathatatlanul az érdeme, hogy bármilyen formában is jelent meg (a történelem során a népi kultúrát különféleképpen értelmezték), felhívta a figyelmet a népre. A népi identitást képviseli/hordozza a népi és a nemzeti kultúra. A nyelv nem elég megtartó erő, a történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy a vallás az, ami identitásként megvalósul. A globalizáció jelenségét ellensúlyozva tovább él a nemzeti és a népi kultúra: a gyökerek, az ősök kultúrája megőrzésének törekvése, a hagyomány, a nemzeti identitás.

Bányai János tanulmányát retorizált kérdéssel indítja. Létezik-e kisebbségi irodalom? Folytatja: a nemzeti kisebbség megléte nem feltételezi a kisebbségi kultúra és irodalom létét. A kisebbségi létbe került magyarság rendelkezett előzőleg is saját nemzeti irodalommal, és akkor is létezett regionális jellegzetesség. [...] Három "önigazolási kísérlete" létezik az új feltételek közé szorult kisebbségi irodalomnak, kultúrának: 1) A kisebbségi hagyomány hiánya lép fel; nincs alap, tradíció, amiből a központtól, az anyaországtól elszakadt új irodalom kinőhetne. 2) A helyi színek túlzott kiemelése, ami olykor a banálisba is torkollik. 3) Az idegen kultúra megismerése, elsajátítása, befogadása: fordítás- és összehasonlító irodalom. Ez a három alaptényező a történelem folyamán a hagyomány és a modernitás vitáját bizonyítja. Bányai János válaszol is a tanulmánya elején felvetett kérdésre: ahogy létezik nemzeti kisebbség, úgy van kisebbségi kultúra és irodalom. [...] A négy tanulmány irodalomról, kultúráról, nemzetről, hagyományról beszél, és mindezt teszi a magyar történelem áttekintésével.

Forrás: Létünk 42.évf. 1.sz. (2012) - http://www.letunk.rs/arhivum/pdf/Letunk-2012-1.pdf