
CÍMLAP
Lévay Ede [összeállította]
Fizikai példatár, 2. köt.
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELSŐ RÉSZ
Példák a hőtan köréből
1. §. A hőmérő
2. §. A testek hőokozta kitágulásáról. A gázok sűrűsége
3. §. Hőmennyiségek mérése. Olvadási és párolgási meleg
4. §. A fajmeleg meghatározása
5. §. A légkör páratartalma
6. §. A hő és a munka. A gőzgépekről
MÁSODIK KÉSZ
Példák a mágnességtan köréből
7. §. Mágneses vonzás és taszítás
8. §. A földmágnesség hatásai a mágnestűre
HARMADIK RÉSZ
Példák az elektromosságtan köréből
9. §. Sztatikai elektromosság
10. §. Az elektromos áram erőssége
11. §. A vezetői ellenállás meghatározása
12. §. Ohm törvényének alkalmazása az elemek kapcsolására
13. §. Áramelágazás. Kirchhoff törvénye
14. §. Az elektromos világításról
15. §. Mértékegységek
Előszó
Fizikai példatár önálló munkaképen eddigelé még nem jelent meg
irodalmunkban. Ezt a hiányt óhajtották pótolni a Tudományos Zsebkönyvtár
érdemes kiadói, amikor elhatározták, hogy két füzetben a fizikai példáknak
e tudományszak különböző részei szerint csoportosított gyüjteményét
bocsájtják közre, még pedig az első füzetben a mechanika, akusztika és
optika; a második füzetben a hőtan, mágnesség és elektromosságtan köréből
vett feladatokat.
Remélhető, hogy ezen széles körben elterjedt vállalat barátai ezeket a
füzeteket is szivesen fogják fogadni, annyival inkább, mert a feladatok
igen alkalmasak arra, hogy megoldásuk közben egyrészt a már megszerzett
matematikai készség gyakorolható, ébrentartható, másrészt, hogy
egyszersmind a fizikai törvények ismerete is, különösen a gyakorlati
vonatkozásokban, kellő mértékben érvényesíthető legyen.
Igaz, hogy a Tudományos Zsebkönyvtár füzetei első sorban a művelt
nagyközönség tudományos igényeit óhajtják kielégítem, azonban sok esetben
- így talán a jelen esetben is - e szükséglettel egybeesik az iskola
követelménye is. Úgy vélem, hogy a most közreadott füzeteket - mint
segédkönyveket - a művelt nagyközönség mellett a magasabb tanintézetek
ifjúsága szintén haszonnal értékesítheti fizikai ismereteinek
megszilárdítására és bővítésére. Az iskolában nem lehet mindent elvégezni,
de fel lehet és kell ébreszteni a tanulókban a kedvet arra, hogy saját
munkásságukkal is hozzájáruljanak az egyes tudományszakokban való
tökéletesedésükhöz. És vajjon mi érdekelhetné jobban ifjúságunkat
napjainkban, mint a természettudományoknak talán éppen a legszebben
fejlődő ága, a fizika? Az ennek terén elért nagy eredmények megismerése
mindenesetre buzdítólag hat az ifjúra önmunkásságában is s ezt a buzgóságot
támogatni óhajtják ezek a füzetek is.
A példák összeválogatásánál a tudományos követelmények mellett a feladatok
érdekessége sem maradt figyelmen kívül.
A felhasznált nagyszámú jeles munka közül megemlítem e helyen dr. W.
Müller-Erzbach, dr. Wilhelm Budde és Banet-Rivet gyüjteményeit, mint
olyanokat, amelyekre munkám megszerkesztésekor legerősebben támaszkodtam.
Az eredeti példák tömegét ezekből egészítettem ki. Banet-Rivet:
Problèmes de Physik et de Chimie című gyüjteményéből több nagyon
érdekes és tanulságos feladatot jóformán szó szerint vettem át.
A fizika iránt érdeklődők szíves figyelmét kéri munkájára Fonyód, 1908.
évi július hóban
a példatár összeállítója.