CÍMLAP
Cserey Adolf
Az állatok természetrajza
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Első rész
Az állatokról általában
A gerinczesek köre (Vertebrata)
Az emlősök osztálya (Mammalia)
Főemlősök rendje (Primates)
A félmajmok rendje (Prosimiae)
A denevérek rendje (Cheiroptera, Volitantia)
A ragadozók rendje (Rapaces)
Uszólábuak rendje (Pinnipedia)
Rágcsálók rendje (Rodentia)
Orrmányosak rendje (Proboscidea)
Páratlanujjúak rendje (Perissodactylae)
Párosujju patások rendje (Artiodactyla)
A foghíjasok rendje (Edentata)
Erszényesek rendje (Marsupialia)
Csőrösemlősök rendje (Monotremata)
A madarak osztálya (Aves)
Simamellüek
Futók rendje (Cursores)
Tarajos mellcsontúak
Ragadozók rendje (Raptatores)
Üldögélő madarak rendje (Insessores)
Kúszók rendje (Scansores)
A galambok rendje (Columbae)
Tyúkfélék rendje (Rasores, Gallinacei)
Gázlók rendje (Grallatores)
Csúszó-mászó állatok osztálya (Reptilia)
Teknősök rendje (Chelidonia)
A gyílek, krokodilusok rendje (Crocodilia)
A gyikok rendje (Sauria)
A kígyók rendje (Ophidia)
A békák rendje (Farkatlanok Ecaudata)
A farkos kétéltűek rendje (Caudata)
Lábatlan kétéltűek rendje (Coecilidae)
Halak osztálya (Pisces)
Kétlégzetű halak rendje (Dipnoi)
Csontoshalak rendje (Teleostei)
Vértes halak rendje (Zománczosak Ganoidei)
Az őshalak rendje (Selachii)
A körszájú halak rendje (Cyclostomi)
A csőszivűek rendje (Leptocardii)
Gerincztelen állatok
Izeltlábúak köre (Arthropoda)
A rovarok osztálya (Insecta, Hexapoda)
A bogarak rendje (Coleoptera)
Hártyásszárnyúak rendje (Hymenoptera)
A fulánkosak alrendje (Aculeata)
Tojócsövesek alrendje
Lepkék osztálya (Lepidoptera)
Nagylepkék (Macrolepidoptera) alrendje
A kis lepkék alrendje
Kétszárnyúak rendje (Legyek, Diptera)
Hosszúcsápúak v szunyogfélék alrendje (Nematocera)
Kurtacsápuak alrendje (Brachycera)
Egyenesszárnyúak rendje (Orthoptera)
Reczézett egyenesszárnyúak alrendje (Pseudoneuroptera)
Tulajdonképeni egyenesszárnyúak alrendje (Orthoptera genuina)
Csőrösök rendje (Rhynchota)
A felemás szárnyuak v. poloskák alrendje (Heteroptera)
Egyforma szárnyuak alrendje (Homoptera)
A növénytetvek alrendje (Phytophtires)
Százlábúak osztálya (Myriopoda)
Pókfélék osztálya (Arachnoidea)
Valódi pókok rendje (Araneinae)
A skorpiók rendje (Scorpionina)
Atkák rendje (Acarina)
Héjanczok osztálya (Crustacea)
Valódi rákok, tízlábuak rendje (Decapoda)
Az ászkák rendje (Arthrostraca)
A kacslábuak rendje (Cirripedia)
A férgek köre (Vermes)
Gyűrűs férgek osztálya (Annulata)
Fonalférgek osztálya (Nematelmia)
Sodróférgek osztálya (Rotatoria)
Lapos férgek osztálya (Plathelmintes)
Puhányok köre (Mollusca)
A csigák osztálya (Gastropoda)
A kagylók osztálya (Lamellibranchiata)
Lábasfejüek osztálya (Cephalopoda)
Tüskésbőrűek állatköre (Echinodermata)
Tengeri sünök osztálya (Echinoidea)
Tengeri csillagok osztálya (Asteroidea)
A tengeri ugorkák osztálya (Holothurioidea)
Tengeri liliomok osztálya (Crinoidea)
Tömlős állatok köre (Coelenterata)
A meduzák osztálya (Polypomedusae)
A virágállatok osztálya (Anthozoa)
A szivacsok osztálya (Spongiae)
A véglények állatköre (Protozoa)
Az ázalékok osztálya (Infusoria)
Az ostorosok osztálya (Mastigophora)
A spórásállatok osztálya (Sporozoa)
A gyökérlábuak osztálya (Rhizopoda)
Előszó
Az összes természetet a természet testei alkotják. Azon tudományt, mely a
természeti testek tanulmányozásával foglalkozik, természettudománynak mondjuk.
A természeti testek tanulmányozását azonban több szempontból végezhetjük:
vagy foglalkozunk a természeti testekben észlelhető jelenségekkel, milyenek
a hő, elektromosság stb. s akkor a természettudomány ezen ágát természettannak
(physikának), vagy a természeti tárgyak belső anyagát, összetételét kutatjuk
s akkor a természettudomány ezen másik ágát vegytannak (chemiának) nevezzük,
vagy végre a természeti testek megismerésével foglalkozunk s ez a természetrajz
(historia naturalis). Igy tehát a természetrajz a természettudománynak egyik ága.
A természetben lévő testek vagy élettelenek (ásványok, kőzetek) vagy élők
(állatok, növények). Az állatok a növényekkel együtt az élő természetet
alkotják. Ez utóbbiakat, mivel bizonyos szervekkel rendelkeznek, melyek
segítségével bizonyos életnyilvánulásokat mutatnak, szerves lényeknek is
nevezzük, ellentétben a szervetlenekkel (ásványok és kőzetek). Az elsők a
szerves, az utóbbiak a szervetlen világot adják.
A szerves világot alkotják az állatok és a növények. Az elsőkkel
foglalkozó tudományt állattannak (zoológia), a másodikat tárgyaló ismeretet
növénytannak (botanika) mondjuk; a szervetlen világot ismertető tudomány
pedig az ásvány- és kőzettan (mineralogia, geognosia). Ezekhez csatlakozik
a földtan (geologia), mely a földön magán előforduló s végbemenő fejlődéseket
kutatja.
Az állattan (zoologia) feladata tehát a földön előforduló állatok
leirása és megismertetése, azaz az állatok külső és belső szerkezetbeli
viszonyait megismertetni, továbbá az állatok szerveinek, és az állati test
egészének működéseit s erre vonatkozó törvényeit, a szervek szerkezete és
működése között lévő összefüggést, az állatoknak egymáshoz és a külső
világhoz való viszonyát kideríteni s végre az egész állatországot a
szervezetben nyilvánuló rokonság szerint rendszerbe foglalni és leirni.
Az állattan oly lényekkel foglalkozik, melyek táplálkoznak, szaporodnak,
mozognak, éreznek, látnak, hallanak, ízlelnek. Igaz, hogy egyeseknél,
az u. n. legalsóbb fokon állóknál, nehéz eldönteni, hogy vajjon növényeknek
vagy állatoknak tekintsük-e, miután nyilvánvaló, hogy a növények is
táplálkoznak, szaporodnak, sőt egyesek mozognak is. Viszont vannak oly
állatok is, melyek csak táplálkoznak és szaporodnak, de nem mozognak,
sőt egyeseknél hiányozván az idegrendszer, nem is éreznek.
A földön létező állatok igen külömbözők és számuk igen nagy. Minden egyes
állat egy-egy egyént (individuum) alkot. Hogy ezeket áttekinthessük,
bizonyos rendbe kell azokat összefoglalnunk, azaz rendszeresítenünk.
...