Bevezetés

Ahogyan a rendszerváltás az életnek majd' minden területén változást hozott, a könyvtárügyben is paradigmaváltást eredményezett.

A politikai, a gazdasági rendszer, a társadalmi környezet megváltozása kihatott a kulturális szférára, benne a közgyűjtemények helyzetére is. A változást kezelni kellett, használható válaszokat kellett fogalmazni, új megoldásokat kialakítani. Olyanokat, amelyek ugyanakkor magukban hordják a további fejlesztés lehetőségét is.

Ez a könyv elsősorban a megváltozott helyzet kezeléséről szól.

Az első, és a későbbieket is meghatározó esemény a könyvtári törvény elkészítése volt. Ezt tekinthetjük a további változtatások kiinduló pontjának.

Természetesen az előzményekről is szólni kell. Le kell írni a könyvtárügy rendszerváltás körüli helyzetét csakúgy, mint a könyvtári törvény hatályba lépéséig, az 1997-ig terjedő időszakot, hogy a megújulás folyamatát könnyebben megértsük, egységben lássuk.

A változtatásokat számba véve elsőként a jogi környezet újraszabályozását írtam meg, mintegy keretet adva a többi változtatásnak.

A jogi szabályozás után a stratégiai ciklusokat alkotó stratégiai terveket és fejlesztéseket vettem sorra. Ezek a tervek fogalmazták meg a fejlesztési célokat, a prioritásokat és a célok feladatonkénti megvalósítását.

Az európai uniós pályázatok megszületésével, illetve a pályázatok elnyerésével olyan források megszerzése vált lehetővé, amelyek segítségével teljesíteni tudtuk, tudjuk a stratégiai tervekben megjelölt célokat és megvalósulhatott a törvényben kijelölt paradigmaváltás.

Másodsorban arra szeretnék kísérletet tenni, hogy ne csupán ismertessem az adott időszak meghatározó történéseit, hanem bepillantást engedjek - amennyire a személyiségi jogok tisztelete, a belső szabályok megengedik - a dolgok születésébe is. Nehezen tudom elfogadni, hogy mindig csak a végeredmény - siker vagy kudarc -, csak a jéghegy csúcsa látszik, de a hozzá tartozó sok-sok feljegyzés, levél, irat és mindezek mögött a munka nagyobbrészt láthatatlan marad. Ha a könyv megírásának motivációit nézem, a háttéresemények, illetve a velük foglalkozók munkájának megörökítése is fontos volt számomra.

A sors különös játékának is mondhatom, hogy egyéni érdeklődésem és az engem megtalált vagy általam keresett feladatok igen sokszor egybe estek. Majdnem minden jelentősebb feladat felmerülésekor a megvalósítást megkönnyítette, hogy az érintett kérdéskörben már volt némi tájékozottságom, mert a problémával már hosszabb-rövidebb ideig foglalkoztam. Sok példát említhetnék arra, hogy a különböző tanulmányútjaim során a tanulmányozott téma mellett, mintegy mellékesen olyan ismeretekre is szert tettem, amelyeket a későbbiekben hasznosítani tudtam. Ilyen volt - többek között - a törvényalkotás, a stratégiai tervek elkészítése vagy éppen az országos dokumentum- ellátási rendszer kialakítása.

A könyv a könyvtárak rendszeréről és fejlesztéséről szól, nem törekszik teljességre. Az ágazati irányítás által ellátandó tevékenységek csomópontjait veszi számba.

Igyekeztem egyforma gondossággal kitérni az elért sikerekre és az elszenvedett kudarcokra.

Szeretnék mindenkinek köszönetet mondani, akivel egy-egy munkacsoportban, egy-egy feladat, vagy akár több feladat megoldásában is együtt dolgoztam.

Nélkülük nem lehetett volna eljutni oda, ahol most vagyunk, nem születtek volna meg azok az eredmények, amelyekről - többek között - a könyv szól.