Összefoglaló

Az értekezés célkitűzése, a téma körülhatárolása

Jelen dolgozat az erdélyi korszakban, az 1923-1944 között megjelent műveket vizsgálja, bár a szerző eredeti szándéka szerint Wass Albert író műveinek teljes bemutatását tűzte ki célul. Ennek a feladatnak a kutatás és az adatgyűjtés máris határt szabott. Kiderült ugyanis, hogy az író teljes életművének bemutató-elemző feltárása messze meghaladja egy doktori disszertáció terjedelmi lehetőségeit.

A kutatást 2002-ben kezdtük el, rá egy évre ugyancsak Wass Albert írói munkásságának bemutatására vállalkozott doktori értekezésében Szücsné Harkó Enikő. A munka - bár vázlatosan villantja fel az életmű kiemelkedő darabjait -, jelentősen megnövelte a kutatási anyagot. A harmadik körülmény, mely a szerzőt arra késztette, hogy csupán egyetlen, ám nagy pályaszakasz vizsgálatára szorítkozzon, a rendelkezésre álló szakirodalom minősége volt. A disszertáció appendixeként szaporodó, majd a 2004-ben önálló könyvként megjelent Wass Albert életmű-bibliográfia 1923-2003 anyaga ugyanis esetlegessé vált az emigráció szakaszának kutatásakor, összegyűjtésekor. Mivel a szerző többnyire hazai gyűjtemények, elsősorban az Országos Széchényi Könyvtár, a Debreceni Egyetem Nemzeti Könyvtára, a szegedi Vasvári-gyűjtemény, a sárospataki Református Kollégium Gyűjteményeinek Könyvtára és a Nyíregyházi Főiskola Bóka-gyűjteményének anyagát vehette kutatási célból igénybe, a bibliográfia szerkezetén is megmutatkozik, hogy az erdélyi korszak bibliográfiája teljesebb, megbízhatóbb, mint az emigrációé, mely további felfedezések terepe. A Wass család, valamint az író első feleségének, Eva Wass von Czege, született Eva Siemers hamburgi hagyatékának fokozatos feltárása során újabb és újabb művek látnak napvilágot. Az erdélyi korszak anyaga javarészt feltárásra került elsősorban Nagy Pál (Marosvásárhely), Bakó Endre (Debrecen), a Kráter Műhely Egyesület (Pomáz), Bayer László (Budapest), Vincze Piroska (Debrecen), Simó József (Budapest), Danis István (Gödöllő) és mások munkássága eredményeképpen.

Az alkalmazott módszerek vázolása

A vizsgálat módszere az anyaggyűjtés, a forrásmunkák intenzív számbavétele a bibliográfia elkészítésével, ezzel párhuzamosan tanulmányok írása - az egyes művek elemzése: tematikájuk, szervező elemeik, motívumrendszerük vizsgálata -, majd újabb információk betagolása és a szintézis. A dolgozat egyik nehézségét a bőséges recenzióanyag számbavétele jelentette. A Csaba című regényről például több mint negyven bemutatást, elemzést kellett figyelembe venni. Egy német nyelvű Csaba-recenzióban elejtett kijelentés nyomán keletkezett a német rövidpróza-fordításokról szóló fejezet. További nehézségként jelentkezett a folyamatos Wass életmű-kiadás, mely a mai napig újabb és újabb műveket tár fel.

A szerző nem vállalkozott életrajzi háttér felvázolására, mindössze bizonyos, az életmű minőségét meghatározó mozzanatra kívánja felhívni a figyelmet.

A dolgozat a következőképpen tagolódik: versek, elbeszélések és regények bemutatása - e három fejezetben foglalható össze az erdélyi korszak. Mivel elsősorban regényírót vizsgálunk, túlsúlyba került a regényekről szóló fejezet. A (szak)cikkek és esszék elsősorban az író későbbi pályaszakaszára jellemzőek, ezért az erdélyi korszakban felbukkanó néhány ilyen jellegű írást betagoltuk az Elbeszélések fejezetbe, hasonlóképpen a pályakezdő kórusdrámát a Versek fejezetbe. Az Erdélyi arisztokrácia múltja, jelene című regényfeldolgozó alfejezet tartalmazza a tematikusan ide kapcsolódó Tavaszi szél című színművet.

A szerző a kutatást folyamatosan végezte a művek feltárásával párhuzamosan. A disszertáció egyes fejezetei megjelentek a Confessióban, a PoLíSzban, A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyveiben, elhangzottak előadás formájában (Győr, Nyíregyháza, Sárospatak), könyvbemutatókon (Beregszász, Budapest). A Wass-életmű iránti kezdeti lelkesedés a szerzőt számos recenzió írására késztette, melyek az Erdélyi Naplóban és a marosvásárhelyi Múzsában láttak napvilágot. A kezdeti lendületet fokozatosan felváltotta az objektívebb megközelítés, a megfontoltabb értékelés. Ezzel magyarázható, hogy a Wass-életmű darabjairól a korábbi években megjelent írások kijelentéseinek valóságtartalmát pontosítani kellett, így a dolgozat anyagának egybehangolásakor bizonyos kijelentések, megállapítások érvényüket veszítették.